HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1863

Írás összesen: 48282

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

black eagle
2019-05-15 22:31:41

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Cathrin SmithFeltöltés dátuma: 2010-09-03

Reinkarnáció

Estefelé az utcai lámpák fényében fürdőzve sétálgattam egymagam a városközpont felé. Gondoltam beülök valahová, és megiszogatok csendesen egy forró, citromos teát, miközben elmerengek eddigi nyomorúságos életemen, illetve további bizonytalan jövőmön.
Mielőtt azonban beléphettem volna a csípős hidegről a csábító meleg kávézóba a hívogató asztalok, és társalgó emberek közé, valami a bal vállamra nehezedett.
- Helló, kedvesem... - szólított meg aztán egy ismeretlen hang, mire hátrafordultam.
Egy idősebb férfi állt előttem, hosszú, ősz haja szelíden a vállára telepedett. Fekete, bokáig érő kabátot viselt, a cipőjéből alig láttam valamit.
- Segíthetek valamiben? - Kérdeztem kedvesen, mire az idős férfi szája szomorkás mosolyra húzódott.
- Azt hittem, megismersz majd. De sebaj.
- Sajnálom, de nem ismerem magát - mondtam még mindig kedvesen, aztán egy pillanatra az üvegajtón túlra siklott a szemem, a jó meleg kávéház belsejébe. Az idős férfi közelebb lépett hozzám annyira, hogy már szinte zavarba jöttem tőle, és belenézett vastag, ősz szemöldöke alól a szemeimbe.
Hirtelen úgy éreztem, mintha áramütés ért volna, de másodperc töredékéig tartott csupán az egész.
Akárhány éves is volt ez a férfi, közelről a tengerkék szemei olyan fiatalnak tűntek, mint egy tizenévesé.
"A szem a lélek tükre" - suhant át az agyamon.
- Biztos vagy benne, hogy nem emlékszel rám? - Kérdezte reszelős, szinte remegő hangon. Próbáltam megerőltetni fiatal korom ellenére erősen megkopott agyam, miközben alaposan szemügyre vettem a férfi arcvonásait.
Kissé keskeny arc, kiugró arccsontok, néhány ránc, kicsi, hegyes orr, szögletes áll, hosszú, ősz haj, és a szemei... Szóval, hihetetlenül szépek voltak. Szinte világítottak tiszta, kék ragyogásukkal. Úgy gondoltam, olyan harminc éve biztosan jó képű férfi lehetett.
- Sajnálom - sóhajtottam. - Nem tudom, ki maga. Talán ha elárulná a nevét...
- A nevem? A nevem... - most ő sóhajtott fel, és nagyon szomorúnak tűnt. - Nem érdekes... - suttogta maga elé, aztán ismét rám tekintett. - Bocsásson meg, hogy zavartam. - Megfordult, és egyszerűen faképnél hagyott. Szinte ledöbbentem rajta. Sokáig néztem utána csodálkozva, egészen, amíg be nem fordult a következő sarkon, és el nem tűnt a szemem elől.
Még a forró, citromos teáról, és a meleg, hangulatos kávéházról is megfeledkeztem.
Fogalmam se volt róla, mi ütött belém, csak azt tudtam, hogy nem szabad hagynom elmenni.
Utánaeredtem, de ahogy befordultam a sarkon amerre ment, elveszítettem.
Nem szerettem ugyan éjszaka mászkálni a városban, de a lábam vitt, amerre ő akarta. Egészen addig keresgéltem és járkáltam egyik szűk utcából a másikba, míg végül ráleltem.
- Várjon! - Kiáltottam utána, mire az ősz hajú, magas férfi megállt. - Mégis... kit keres? - Kérdeztem odaérve. - Talán tudok segíteni. - Az idős férfi megfordult, s fiatalos, tengerkék szemeivel rám bámult.
- Ha nem emlékszel rám, és nem tudod a nevem, értelmetlen volt a találkozás - mondta nyugodt hangon. - De talán... - Felemelte mindkét kezét, melyeken egy-egy csúnya heg éktelenkedett, s a tenyere közé fogta az arcom gyengéden. Először el akartam menekülni, de aztán meggondoltam magam. Volt valami az idegenben, ami teljesen a hatalmába kerített.
Magam sem értettem miért, de hagytam, hogy az ajkait az enyémre tapassza, és megcsókoljon.
Ismét egy áramütésszerű érzés hatolt át rajtam, és ezzel együtt a semmiből hirtelen emlékek rohantak meg. Filmszerű volt, ahogy lepergett a szemem előtt az az esemény, amelyből rádöbbentem: mégiscsak engem keresett. Mégis én vagyok az. És Ő...
Felpillantottam azokba a gyönyörű, tengerkék szemekbe, és elmosolyodtam.
- Megtaláltál - suttogtam. - Ismét.
- Harminc évembe telt. Ígérem, a következő életedben jobban igyekszem majd.
- Az jó lesz. Így harmincon túl, már nem tudhatja az ember... - Megfogtam mindkét kezét, és megsimogattam a közepén éktelenkedő sebhelyeket. - Mikor múlik már el?
- Sosem fog - sóhajtott fel szomorúan. - Ahogy a többi sem. Én pedig örökre halhatatlan leszek, az idők végezetéig... Hagytak megöregedni, de nem hagynak meghalni. Meg kellett volna halnom. Ott, és akkor a keresztfán... - a szájára tettem az ujjam.
- Ne mondj ilyet. Akkor megmentettünk téged, mert szerettünk. Én: a feleséged, és a tanítványaid is. Most is szeretlek. Ugyanúgy. Bármilyen testben éljek is. Te pedig minden alkalommal visszahozod nekem az emlékeimet, mert tudod, hogy fontos vagy nekem. Nekem, és az emberiségnek is. - Átöleltem Őt. Úgy éreztem, soha többé nem akarom elengedni. Hallottam a kabátján keresztül is a szívdobogását. Akaratlanul is sírni kezdtem. - Szükségünk van rád - nyögtem sós könnyeimet nyeldesve. - Amíg el nem jön az idő, ennek így kell lennie.
- Tudom - válaszolta szomorkásan. - A Végítélet napja lesz az ÉN napom. Az emberiség megmérettetik, én pedig felszabadulok végre.


VÉGE

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2010-04-01
Összes értékelés:
34
Időpont: 2011-04-10 14:36:15

Kedves Piper!
Köszi, hogy itt is jártál... :D
Alkotó
Regisztrált:
2011-01-21
Összes értékelés:
29
Időpont: 2011-04-10 12:30:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Még egy komment az ebéd előtt :)

Én szabad szájjal ki merem jelenteni, hogy egyáltalán nem vagyok vallásos, a hátam közepére nem kívánom egyik nézetet se... -Vallási hovatartozásom taglalását be is fejeztem.
Szerintem is érthető volt minden. Nagyon tetszett a történet, azért is, mert érdekel az ezotéria. Persze kicsit meglepődtem, hogy Jézus is bekerült a képbe, de ettől eltekintve nagyon jó írás! Gratulálok!
Üdv: Piper
Alkotó
Regisztrált:
2010-04-01
Összes értékelés:
34
Időpont: 2011-04-05 09:35:38

Kedves Tibor és Judit!
Nagyon köszönöm, hogy kitüntettetek a figyelmetekkel. Bevallom, ezt a novellát egy apró tüskének is szántam az egyház számára. :) Persze, olyanok ezt nemigen fogják olvasni, akik ott nagyobb hatalmat képviselnek, de azért jól esett megírni, és nagyon örülök neki, ha nem csak én látom így a dolgokat...
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4889
Időpont: 2011-03-08 18:29:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
/folyt./A történetedben még a reinkarnációt is összefüggésbe hozod a keresztényéség tanaival, mit szólna ehhez a katolikus tanítóhivatal? Amikor a 325 júniusban kezdődött két hónapig tartó niceai zsinat, Konstantin részvételével annyit dolgozott rajta, hogy ezt örökre kitöröljék a katolikus vallásból! . Akkor a püspökök egy meglevő hitet módosítottak, a céljaiknak megfelelően.
Konstantin megmutatta az egyháznak, hogy ezt hogyan kell tenni, amikor a kereszténységet a saját képére formálta, és Jézust megtette Isten egyetlen fiának. Ettől fogva a katolikus egyház egy szeszélyes és autokrata Istent képvisel, - aki olyan, mint Konstantin és a többi római császár. Szépen zümmögő darázsfészket írtál!
Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4889
Időpont: 2011-03-08 18:27:51

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Cathrin! Nagyon érdekes a novellád! A férfi központú katolikus egyház ugyan tagadja Jézus feleségének létezését, a kereszténység egyik legtöbbet vitatott, legnehezebben megfogható alakjára, Mária Magdolnára vagy Magdalénára (azaz a magdalai Máriára) azonban már jónéhány irodalmi alkotás ráirányította a figyelmet .
Nikosz Kazantzakisz Az utolsó kísértés című regénye /melyet ugyan a pápa indexre tett/, Dan Brown amerikai író Da Vinci kód című bestsellere, Karen King Mária Magdolna Evangéliuma című könyve.
Az egyház által kurtizánnak kikiáltott Mária Magdolna Jézussal való házasságára nincs bibliai bizonyíték, de arra nézve sem, hogy Mária Magdolna kurtizán lett volna. Az első, aki Máriáról, mint prostituáltról beszélt, Nagy Gergely pápa volt az ötödik században. Róla szóló igehirdetéseiben Mária Magdaléna, mint "vezeklő", egyfajta ellenpólusává lett Máriának, Jézus anyjának, az "örök szűznek". /folyt./
Alkotó
Regisztrált:
2010-04-01
Összes értékelés:
34
Időpont: 2011-03-04 11:51:25

Köszönöm szépen mindkettőtöknek a véleményt, és örülök, hogy -legalább ti- elsőre megértettétek! :D

(Egyébként azóta, amióta felkerült ide az írás, pályázatot is nyertem vele, és ezzel 10 oldal publikálási lehetőséget is egy tavaly decemberében megjelenő novelláskötetben.)

Köszönöm, hogy olvastatok!

Üdv: C. Smith
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2011-03-04 08:54:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
érdekes sztori, és elindít egy csomó gondolatot.
Alkotó
Regisztrált:
2010-04-01
Összes értékelés:
34
Időpont: 2010-09-19 22:06:10

Kedves Kuvik!
Az elbeszélő Mária Magdolna -sokadik- reinkarnációja.
Úgy látszik, tényleg javítanom kell. Bár már azóta átolvastam, hogy megkaptam Essel hozzászólását, és én nem találok benne olyan hibát, amitől ne lehetne érteni. De ez biztos azért van, mert én írtam. :)
Köszi, hogy olvastál!

Üdv:
C. Smith
Alkotó
Regisztrált:
2007-04-10
Összes értékelés:
467
Időpont: 2010-09-19 20:13:39

a felhasználó által leadott szavazat: * * * *
Bár számomra sem volt egyértelmű, ki az elbeszélő, maga a történet tetszett. Kár, hogy elnagyolt, és agyon van jelzőzve, de még így is tovább pörgött a gondolat a fejemben.
Gratulálok az ötlethez!
Alkotó
Regisztrált:
2010-04-01
Összes értékelés:
34
Időpont: 2010-09-15 16:41:21

Kedves Essel!
Biztosan az én hibám lehet, hogy nem értelmezted megfelelően a novellát, de most akkor leírom, mi a lényege.
Nem jézus az, aki mindig újra születik, hanem (az egyház által tagadott) felesége, Mária Magdolna. Jézus nem halt meg a keresztfán, hanem megöregedett, aztán (valamilyen okból kifolyólag) halhatatlanná vált. Jézus, Mária minden életében megkeresi őt, és egymásra találnak. Ez pedig mindaddig így lesz, amíg el nem jön a Végítélet napja, amikor az emberiség "megmérettetik", Jézus pedig felszabadul végre.
Szóval, nagyjából ezt akartam leírni. De köszönöm, hogy olvastad!

Üdv:
Cathrin Smith
Alkotó
Regisztrált:
2009-03-29
Összes értékelés:
26
Időpont: 2010-09-13 17:11:59

Kedves Cathrin!

A cím alapján valamilyen ezoterikus dolgot vártam, ami - valljuk be - meg is volt, ám nem tudom, mit szólna a katolikus egyház Jézus állandó újjászületéséhez.
Egyébként írásod remekül sikerült, nagyon jó olvasni.

Üdv, Essel

Legutóbb történt

szilkati alkotást töltött fel Három lány 2. címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Dal a háború végéről címmel a várólistára

Etelvaria alkotást töltött fel Variációk egy témára címmel a várólistára

Etelvaria bejegyzést írt a(z) Félálomban című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Még mindíg látni vélem című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - A nagy ház 02. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Mindig rossz helyen című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 1. című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Egy szombati nap 02. címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Visszanéző című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Gyereknapon címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Három lány 1. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)