Kati ebünk kölyköt fialt,
nem is egyet, négyet.
Felsorolom itt most nektek
az új népességet:

Udvarunkon, ez mondhatnánk,
egész kutyafalka.
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.

Míg szoptatott, négy kis gombóc
tolakodott nála.
Éhesen, s úgy nyüszögött mind,
szinte csorgott nyála!

Aranyosak és mindegyik,
törzskönyvezett fajta.
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.

Növekedvén lábra álltak,
szinte szétgurultak.
Rosszalkodtak, elfutottak,
s az ágy alá bújtak.

Tündérien hízelkedők,
mindnek jár a farka.
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.

Tányért kaptak, mindannyian
sajátjukból esznek.
Oly falánkok, hogy még így is
néha összevesznek.

Növő korban mind éhesek,
ne csodálkozz rajta!
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.

Most ugatni próbálnak ők,
s őrizni a házat.
Tudják már hogy ide bárki
bizony be nem járhat!

Hűséges eb lesz mind a négyük,
jó házőrző fajta.
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.

Szeretik ők gazdijukat,
s az szereti őket.
Pedig senki nem látott még
ilyen lókötőket!

Ha kimegyek és füttyentek,
meglódul a falka.
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.

Kati kutya büszke anyjuk,
nevelgeti mindet.
Úgy őrizi gyermekeit,
mint valami kincset.

Ha a nevén szólítom én,
azonnal meghallja:
Morzsa, Buksi, Fifi kutyus,
meg a kicsi tarka.