HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1893

Írás összesen: 49431

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Fekete Miki
2020-01-03 12:36:33

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: MindhaláligFeltöltés dátuma: 2010-10-23

Gyertya,gyufa,művirág?

Sötét van és nagyon hideg. Semmi kedvem az egészhez. Hallgatni a sok sírást, rívást, vagy ami még rosszabb a csöndet. Gyertyák mindenhol, rémes. Nem nagyon akarok öltözni, nagyi már mérges. -Későn érünk haza, siess már, így sose indulunk el. Gyertya megvan? Gyufa? Művirág?- Hangzik sorjában a kérdés és én csak katonásan, igen, igen, igen. Minek ez a kapkodás ők biztosan megvárnak, nem igazán sietnek sehová, hiszen halottak. Akár holnap délelőtt is kimehetnénk, nem értem miért kell ez, csak egy szertartás megszokás, mint a szilveszter. Ma van és kész. Akár mindennap is lehetne, jaj inkább nem. A temetőbe akármikor ki lehet menni, ma miért annyira, muszáj? Hátha utána beülünk valami jó meleg cukrászdába, ez az egyetlen, ami motivál. Az étel nálam csodákra képes. Az út hosszú volt és szomorú. Mindenki szomorú. A temető mindenesetre szép látványt nyújt ilyenkor, a sötétség helyett fényárban úszik. Végre odaérünk. Jaj ne kezdődik, gyertya, gyufa, művirág. Szépen feldíszítjük a sírt. Megcsodáljuk a művet. Kész mehetünk. Legalábbis azt hittem, mert nagyi néma csendbe burkolózik. Jól ismerem ezt, minden évben ez van a fia sírjánál. Megértem, legalábbis próbálom. Már több mint 40 éve volt, én meg most vagyok éhes.
Várunk már fél óra is eltelt. Nagyot sóhajt, indulunk, szeme könnyes. Még visszanéz. Ahogy távolodunk, érzem, hogy megkönnyebbülök, nem szeretem őt szomorúnak látni, most pedig irány a cukrászda.
Hideg van, fogcsikorgató hideg. Betettem mindent kész. Mennem kell, érzem, nem tudnék maradni. Elindulok. Jó érzés és fájdalmas is egyben. Odaérek. Díszítés, csend. Néma csend, elől összekulcsolt kézzel. Eszembe jut sok minden. Például, hogy otthon hagytam a gyufát. Már nincs aki megkérdezze.

2010.10.22

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2010-11-04 23:20:51

Tetszett az írásod, talán azért mert az első részben némileg magamra ismertem. Olyan rokonaim sírjához mentünk ki akiket nem is ismertem...akkor még nem sokat jelentett a mindenszentek. (nov. 2 a halottak napja) Azóta ez a nap nekem is szomorú ünneppé vált, és nem marad el a megemlékezés...de nem megyek ki a sírhoz, nem megy...
Alkotó
Mindhalálig
Regisztrált:
2009-09-10
Összes értékelés:
45
Időpont: 2010-10-26 12:42:16

Kedves Finta Kata!
Nagyon jól esnek elismerő szavaid. Régen tettem fel írást és most megint olyan jó köztetek lenni.:)
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12581
Időpont: 2010-10-26 11:40:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Erika!
Megható az írásod, amiből nagymamád iránti szretet sugárzik. Így járunk ki a temetőbe gyerekeinkkel, majd unokáinkkal, aztán halad az idő, mi elmardunk, és utána hozzánk járnak ki az utódaink. Legalább is reméljük, hogy nekik is eszükbe jutunk, és nem felejtik el ezt az őszi ünnepet.
Nekem is tetszett az írásod.
Szeretettel: Kata
Alkotó
Mindhalálig
Regisztrált:
2009-09-10
Összes értékelés:
45
Időpont: 2010-10-25 17:04:14

Kedves Kalina!
Köszönöm az értékelés és az építő jellegű kritikát. Kijavítottam amire felhívtad a figyelmem.
:)
Szenior tag
Kalina
Regisztrált:
2005-10-07
Összes értékelés:
587
Időpont: 2010-10-24 18:37:57

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szépet írtál! Helyenként egy-egy vessző hiányzik, és a "csendben burkolózik"-ot szerintem át kéne írni "csendbe burkolózik"-ra, de ezek csak apróságok, hogy a megjelenése is úgymond pofásabb legyen, de a tartalma miatt egyértelműen megérdemli az ötöst!

Szeretettel: Kalina
Alkotó
Mindhalálig
Regisztrált:
2009-09-10
Összes értékelés:
45
Időpont: 2010-10-23 13:34:59

Megjegyzés: Azért választottam a gyufát, amit otthon hagyok, mert ennek a tárgynak szimbolikus jelentését akartam kiemelni. A gyufa képes tüzet adni. Ezt a tárgyat otthon kell hagynom ahhoz, hogy a temetőre már ne lázadozó szívvel menjek ki. Valami elmúlt, eltűnt, a tűz. A beletörődés a belenyugvás, a nyugodt szív veszi át az irányítás a későbbiekben az ember életében. A gyufát otthon hagytam, és a tüzet is, de a meleget a szeretetet magammal vittem a sírhoz, ez az ami bennünk marad.
Alkotó
Mindhalálig
Regisztrált:
2009-09-10
Összes értékelés:
45
Időpont: 2010-10-23 12:22:03

Kedves Arany!
Örülök, hogy tetszik.Ez lesz az első halottak napja nélküle. Több mint 20 évig mentünk ki együtt a sírhoz, és most egyedül megyek ugyanoda. Ez ihletett meg.

Legutóbb történt

bűvölet bejegyzést írt a(z) Érzelmi kavalkád című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Elmaradt utazás című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/9) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/9) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/8) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Na, szóval. Kicsi mese csak. című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Egy szakítás irodalmából című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Egy szakítás irodalmából című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel csírájában elfojtva címmel a várólistára

Marcsy alkotást töltött fel Az nem lehet címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) A Zagyva partján című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Egy szakítás irodalmából című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/9) című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A Zagyva partján című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)