HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1818

Írás összesen: 45244

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2010-11-19

Túléltem a világvégét!




Félelmetes előjelekkel érkezett el a Világmindenség pusztulása. A Föld nevű bolygó haláltusája 3117-ben a Nerktwill üstökös feltűnésével vette kezdetét. A hosszú lángoló farkat húzó égi szekeret mind az öt földrészen egyszerre lehetett látni! A rákövetkező évben sivatagi viharok pusztítottak Európa középső és déli részein. 3142-ben megnyílt a föld Észak-Amerikában és az egykori világváros New York romjaitól Dallas romvárosáig húzódó két mérföld széles repedés keletkezett, olyan mély, hogy a fenekén fortyogva tört fel a bolygó belsejét alkotó vulkanikus magma. Az évszázad vége újabb katasztrófát hozott. Új, minden addig ismertnél pusztítóbb vírus-törzs jelent meg, melynek a tudósok minden fáradozásuk ellenére nem találták meg az ellenszerét. Az UNB-11-nek keresztelt, kolera-szerű tüneteket okozó kórokozó végigpusztította az ismert világot: betört a földfelszínen láncszerűen elhelyezkedő kis-települések világába, meglepte a tengerek fenekére épített kolóniákat és a sztratoszféra űrvárosait. A vírust senki és semmi nem állíthatta meg, a foganatosított elővigyázatossági intézkedések hatástalanok maradtak. A "Nagy Járványban" az emberiség kétharmada elpusztult. A negyedik évezred elején a sorozatos napkitörések következtében elolvadtak a sarkok utolsó jégtáblái. A tengerek, óceánok hegymagasságú hullámokkal törtek be a szárazföldekre, a magas hegyláncok, felföldek kivételével a bolygó szárazföldje víz alá került. Háborúk és újabb járványok tizedelték tovább az emberiséget. A nők ismeretlen okokból meddők maradtak, s hiába nőtt az átlagéletkor 142 évre, 4050-re a föld lakossága 50 millió alá csökkent. A csillagászok az égen az égitestek szétesését figyelték meg. A legborzasztóbb, a legrettenetesebb a Föld kísérőjének, a Holdnak pályájáról való letérése volt. Senki nem tudta megmondani, mely ok miatt szakadt le az égitest, a matematikusok és a fizikusok csak a fejüket rázták hitetlenkedve. Ettől kezdve nem volt megállás. Távoli nagy galaxisok omlottak össze, csillagok parázslottak fel az ámuló szemek előtt, majd egy utolsót lobbanva kihunytak.

4078-ra elérkezett a föld és az ég agóniájának utolsó szakasza. A kontinenseken alig akadt már olyan hely, ahol élni lehetett, a társadalmak összeomlottak, állam, rend, törvény nem létezett többé. A vízért, a betevő falatért embert öltek, heves bandaháborúk dúltak mindenütt, az erősebb, jobban felfegyverzett törzsek kíméletlenül kiirtották az elfoglalt területek teljes lakosságát, maguk települtek oda, ahol még friss víz tört fel a talajból, míg végül aztán őket is kiirtotta egy másik banda.
5111-ben a föld teljes lakossága a Viktória-Nyanza nevű afrikai tó kiszáradt medrében gyülekezett. Sok ezer ember, mint sáskahad lepte el a vidéket, senki nem tudta mely parancsra, honnan, s hogyan érkeztek az emberek erre a földdarabra. Halotti csendben várakozott a sokaság, egy pisszenés sem hallatszott. A Föld forgása lelassult, majd a bolygó teljesen megállt, és a Nap körüli pályáján sem mozdult tovább. Az idő megszűnt létezni. Az ég színe kékből sötétkékbe, majd lilába ment át, végül szürkés-zölddé változott és így marad. Az égen egyszerre látszottak a Nap megmaradt darabjai és a még létező csillagok. Ekkor szörnyű roppanás hallatszott: leomlott az ég boltozatja a darabokra törött Nappal és a csillagokkal. Sötét lett, melyen az emberi szem nem tudott áthatolni. Az emberekkel jött állatok szűkölni, vonyítani kezdek. Megnyílt a föld is, szakadékok keletkeztek, s záródtak össze, ezreket és ezreket nyelve el. Aztán fény lobbant fel, s mint amikor a sötét színházban felhúzzák a függönyt kivilágosodott a határ, megnyílt az ég, s a megnyíló ég lángoló fénnyel égő keretében megjelent a Világok Ura.

Az embertömeg közepén álltam, igyekezetem magam olyan kicsire összehúzni, amennyire bírtam. Megpróbáltam észrevehetetlen maradni, beleolvadni a tömegbe. Harsona zengett. A Világ urát angyalai vették körül, félelmet keltő hatalmas, erőtől duzzadó alakok. Lábaim mellett, mint újonnan keletkezett vakondtúrások, kidudorodott itt is-ott is a sivatag homokja, a porból meghalt emberek keltek ki, hitetlenkedve néztek körül, veregették egymás hátáról a homokot. Csodálkozó felkiáltások hallatszottak: itt az apám, itt az anyám, itt a nővérem! Mennydörgő hangon szólalt meg a Világok Ura. Eljöttem, ahogy megígértem ítélni élőket és holtakat. Az igazakat magamhoz emelem a hamisakat az alvilágba taszajtom. A jók velem jönnek oda, ahová én megyek az én országomba, melynek nem lesz vége!

Kezdetét vette a végítélet. Az Úr egyenként mutatott rá az emberekre, ujja mozdulatával jelezte fölfele, vagy lefele. Vigyorgó torz pofájú ördögök ragadták meg, s vonszolták el azokat a szerencsétleneket, a rosszéletűeket, akiket a félelmetes új lefelé parancsolt, s szelíd arcú, fényes ruhájú angyalok kísérték az ég felé, a jókat az igazakat. Bárányfelhők úsztak az égen, odafenn minden csupa fény és ragyogás volt, míg alant az alvilág folyóján túl sötétbe veszett a szenvedés pokla. És, ahogy a szent könyvekben meg lett írva, lőn akkor nagy sírás-rívás, jajgatás, s az fogaknak csikorgatása!
Féltem, rettenetesen féltem. Félelmemnek savanyú záptojás-szaga volt, a körülöttem állók elhúzódtak, messzebb mentek tőlem. Nem volt már ember ott, akinek a háta mögé tudtam volna bújni. Páni félelmemben a homokot kezdtem kaparni, a föld alá próbáltam menekülni az Úr haragja elől. Egyszerre két szem kényszerítő tekintetét éreztem magamon. Felsikoltottam. Fel kellett emelkedjek, nem tehettem ellene semmit. A Világok Ura egyenesen rám nézett ujja rám mutatott. "Felfelé" -mutatta az ujj. És akkor megolvadt bennem minden, és sírni kezdtem.
"Uram nem vagyok méltó. Én rossz voltam, amíg éltem"
"Jó voltál és így méltó vagy" -mondta a Világok Ura.
"De én káromoltam a Nevedet és a Pénz istenének áldoztam"
"Máskor meg illőn imádkoztál és bocsánatomat kérted. Egy káromlásért egy ima. Bűnödet eltörlőm. Ez a Törvény."
"Hazudtam, loptam, csaltam. Megbántottam embertársaimat. Elloptam valakitől...valakitől a reményt"
"Máskor meg segítettél embertársaidon. Védelmedbe vettél egy kisfiút. Az a kisfiú én voltam. Kenyeret adtál egy éhezőnek. Az, az éhező én voltam. Meglátogattál, amikor kórházban voltam, leültél mellém a lócára, amikor börtönben voltam és beszélgettél velem"
"Embert öltem Uram"
"Megmentetted másik tizenhétnek az életét, békességet szereztél a bandák közti háborúk során. Boldogok, akik békét szereznek, mert övéké a mennyek országa"
"Haragot tartottam, gyűlölködtem."
"De aztán megbocsátottál, és jót cselekedtél a haragosoddal."
"Megkívántam embertársam feleségét"
"Megbocsátok neked, mert te is megbocsátottál másoknak. És megbocsátok, mert szívből szeretted őt. A szeretet a legfőbb Törvény!"
Zokogva omlottam a porba, de a Világok Ura szelíden felemelt.
"Ne búslakodj tovább, és ne vádold magad. Bűneidet ím eltöröltem Jöjj az én országomba. Angyalaim közé fogadlak jó szívedért"

Két angyal lépett mellém. Belém karoltak, vittek. S egyszerre kifutott lábam alól a föld, lebegtem, emelkedtem egyre feljebb, oda, ahol a kék égen bárányfelhők úsztak. Elmaradt mögöttem minden, már csak halványan láttam a baljós folyót, s a folyó túlpartján lángoló tüzeket. Fülem süket lett a halálsikolyok befogadására, csak a szférák zenéjét hallottam.
Az Úr tekintete kísért felfelé röptömben. A Világok Ura, Minden Láthatónak és Láthatatlannak Teremtője még mindig engem nézett. Jóságos mosolyával elkísért annak a helynek a küszöbéig, ahol nincs többé bűn, és szenvedés.



Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2012-02-14 08:03:13

válasz pajorgábor (2012-02-13 19:52:11) üzenetére
Köszönöm, h elmondtad, tanulságos volt. De azt gondolom, így normális!
Alkotó
pajorgábor
Regisztrált:
2012-02-08
Összes értékelés:
45
Időpont: 2012-02-13 19:52:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Bödön (2012-02-13 17:35:52) üzenetére
Gyerek döbbenten elhallgat, feleségben benne szakad az utolsó szó. A síri csendben feleség megszólal:
- Te megőrültél?
- Nem őrültem meg, de belegondoltam abba, hogy mit is csinálunk. Soroljuk a jobbnál jobb szakmákat: orvos, ügyvéd, gyógytornász és még mit tudom én még mi... De a gyereket egyik sem érdekli. Mit akarunk mi tulajdonképpen? Nem azt, hogy boldog legyen a gyerekünk? Mi kell a boldogsághoz? Pénz, karrier? Nem hiszem és Te se hiszed. Ha még nem tudja a gyerek, hogy mi akar lenni, akkor tanuljon - bármit. Ha magasabb a végzettsége, lesz bármilyen diplomája, majd többféle állás között válogathat. Hiszen én is állatorvosi egyetemet végeztem, ma pedig informatikával foglalkozom.
Ennek eredményeként olyan főiskolát választott a lányom, amelyről úgy gondolta, hogy egy picit érdekli és képes elvégezni. Ez egy kereskedelmi főiskola volt, ma pedig egy bankban osztályvezető. És erről akkor több szó nem esett.
Ennyi a teljes történet :)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2012-02-13 17:35:52

válasz pajorgábor (2012-02-13 13:33:46) üzenetére
persze, h érdekel, hizsen csak a felét mondtad el! Most jön, gondolom az izgalmasabb rész, a megoldás?
Alkotó
pajorgábor
Regisztrált:
2012-02-08
Összes értékelés:
45
Időpont: 2012-02-13 13:33:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Bödön (2012-02-13 13:20:39) üzenetére
Eddig olvasott írásaidból az derül ki számomra, hogy igenis nagy kérdéseken agyalsz - szerencsére :)
Volt egy párom, aki számára érthetetlen volt, hogy mindennapi kérdéseket (ha más módon nem sikerült döntenem), az alapok irányából közelítettem meg. Szerinte így nem lehet élni. El is váltunk :)
Ez nem jelenti azt, hogy én vagyok otthon sárkányölő szent györgy (így, csupa kisbetűvel :)), hanem azt, hogy nem a mindennapok sarába beleragadva, a belénk rögzített (iskola, nevelés) sztereotípiákon át nézem a feladatot, hanem igyekszem ebből kitörni és más nézőpontot találni olyat, ami közelebb áll hozzám.
Egy egyszerű példa: pályaválasztás, otthon ülünk a konyhában és mindenki azon agyal, hogy a 18 éves gyerek hová adja be jelentkezési lapját. Azaz: mi legyen a gyerek? Gyerek ordít, feleség ordít, apa fejét fogja, majd széttárja a karját és kimondja: Boldog legyen a gyerek!
Ha érdekel tovább is a történet szólj és megírom Neked :)
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2012-02-13 13:20:39

válasz pajorgábor (2012-02-13 11:03:07) üzenetére
Nagyon becsüllek, és irigyellek érte. Én nem tudok ennyire pozitív lenni. Tévelygő ember vagyok. Igyekszem mennél kevesebbet agyalni nagy kérdéseken. De jó olvasni soraidat!
Alkotó
pajorgábor
Regisztrált:
2012-02-08
Összes értékelés:
45
Időpont: 2012-02-13 11:03:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Bödön (2012-02-12 17:05:45) üzenetére
Szerintem attól még fantasy lenne, hiszen egy álom, egy fantázia és a jövőben játszódik, stb...
Más kérdés, hogy mi a fontosabb? A kategória vagy a mondanivaló? Én azért gondoltam azt a véget, amit írtam, mert olyan gondolatokat írtál (adtál a főhős és az Úr szájába), amelyek a mindennapi életünkben remekül használhatók! Én nagyon fontosan tartom, hogy mindennapi cselekedeteinket is átjárják azok az elvek, melyek lényünk alapjait alkotják. Én, ha valamiben nem tudok dönteni, akkor ilyen távlatokból vizsgálom meg, és akkor valahogy könnyebb a döntés.
Ismert példa: mit tennél akkor, ha tudnád, hogy már csak 1 éved van hátra az életből?
Így, ilyen hozzáállással is lehet élni. Én ezt próbálom. Ettől még elmegyek mindennap a munkahelyemre, mert szükségem van rá (még 1 évre is :)), viszont úgy (próbálom) élni az életemet, mint egy ajándékot. Ettől még vannak problémáim, de más szemüvegen át nézem azokat, és más megoldási stratégiáim is vannak emiatt.
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2012-02-12 17:05:45

válasz pajorgábor (2012-02-12 10:13:29) üzenetére
Ja, persze, de akkor már más műfaj lenne, nem fantasy. Köszönöm, h elolvastad!
Üdvözlettel: én
Alkotó
pajorgábor
Regisztrált:
2012-02-08
Összes értékelés:
45
Időpont: 2012-02-12 10:13:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon jó!
Én még pár mondatot írtam volna:
Csörög a vekker. Mi van? A francba, mennem kell dolgozni... Lehet, hogy érdemes élni? Lehet máshogy is látni a dolgokat? Meglátjuk...

Üdv,
Gábor
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7491
Időpont: 2010-11-19 20:03:34

válasz dpanka (2010-11-19 17:09:12) üzenetére
Szia Panka! A vég, ha belegondolunk, nem lehet más. Lehet, h nem 5111-ben, s lehet, hogy nem pont ugyanígy, de a világnak vége lesz. (?Csak az a vég, csak azt tudnám feledni:) És az is biztos, h a jó a végén azért győzni fog. mert ha nem....ha nem...akkor nagy bajban vagyunk. Az akkor gáz!
Köszönöm, h elolvastad. Sok szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5349
Időpont: 2010-11-19 17:09:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Élvezettel olvastam. Nagyon tetszett. Az eleje az elszomorító(megérdemelné az emberség) de a végén győz a jó!
Gratulálok írásodhoz!
Barátsággal Panka!

Legutóbb történt

leslie b shepherd bejegyzést írt a(z) Napkellet című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Dobrosi Andrea alkotást töltött fel Rózsák címmel a várólistára

mandolinos alkotást töltött fel Heinz Erhard: A kukac címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Szent Péter előtt című alkotáshoz

Tori alkotást töltött fel Tritikáléföldön címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Korai című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/1 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Örök szerelem című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Szemtől szembe című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/1 című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)