HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1885

Írás összesen: 49088

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-17 16:04:37

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: ArthemisFeltöltés dátuma: 2006-01-24

Élethalálharc

-Kitti tanulj az érettségire! Jó bizonyítványt kell szerezned! Bár igazán nem tudom, ennek is mi értelme van, hiszen csak a Zeneakadémiára mész. Lehettél volna ügyvéd, vagy közgazdász, mint apád, vagy mérnök, mint én. Réka húgod politikusnak készül, de te, a család semmirekellője nem tudtál egy tisztességes pályát választani! Én a helyedben igazán szégyellném magam, és változtatnék az elhatározásomon, ha a család úgy kívánja!

Kitti rövid életének 18 éve alatt gyakran kapott szidást azért, mert eldöntötte: operaénekes akar lenni. Ez a döntés néhány éve érlelődött meg benne, amikor a budapesti Operaházban megnézte Verdi Traviátáját. Megragadta a zene, a cselekmény, ő szerette volna Violetta szerepét énekelni. Attól a naptól komolyan dolgozott célja megvalósításáért.

Később családjának is elmondta, mi a terve. Szerette volna, ha megértik, és beszélhetne velük arról is, hogy ő művészként adni akar. Adni mindent, ami benne van, és amit el tudnak mások fogadni, és mindezt a zenével, az énekléssel. Segítséget nyújthat így a fáradt, fásult embereknek, élményt az ingerszegény környezetben élőknek, és mindenkinek, aki elmegy, hogy operát hallgasson. Három ember közül azonban egy sem tudta megérteni. Mindenki tekintetéből a semmirekellő, tisztességes pályát kerülő nő képe nézett vissza rá. Ezek az emberek nem értették, hogy nem csak az a szakma hasznos, ami azonnali gyümölcsöt hoz, hiszen a később megérő gyümölcs nemesebb, édesebb, mint az azonnal megtermett társai. Kitti viszont tudta ezt, és erős maradt. Vállalta a harcot az élettel és a családjával szemben.
Az énektanára külön foglalkozott vele, hogy meglegyen a felvételire szükséges ének- és zongoratudása. Kitti pedig szépen haladt előre a tanulmányaiban a család ellenséges hozzáállása ellenére.

Az érettségi napján Kitti feszülten várta, hogy bemehessen. Mikor eljött az idő, és meglátta bent a tanárok arcát, megnyugodott. Nyugodtan át tudta gondolni a tételeket. Minden vizsgája kitűnő lett, az ének után pedig külön gratuláltak neki.
Két nappal később, miután mindenki megkapta a bizonyítványát, az énektanár félrehívta legkedvesebb tanítványát.
-Kitti most, hogy kilépsz az életbe, komolyan kell beszélnem Veled. Most már magadnak kell szembenézned a kihívásokkal. Mivel túl tehetséges vagy, sok nehézséggel találod majd szembe magad, de mindegyiket legyőzheted, ha elég erős az akaratod.
-Köszönök mindent, amit értem tett Vilma néni. Nem fogom elfelejteni a tanácsát.
-Most menj, ünnepelj! Sok sikert a felvételihez. Isten áldjon!
-Köszönöm!
Ezek voltak az utolsó szavak, amiket Kitti Vilma nénivel váltott. A tanárnő azonban ezen túl is mindig figyelemmel kísérte szeretett tanítványa további sorsát. Ő volt a egyetlen, aki igazán megértette tetteinek mozgatórúgóit.

Kitti sikeresen vette a következő akadályt is, felvették a Zeneakadémiára. Visszahúzódó volt, nem tudott a többiekkel barátkozni. Ők sem keresték a társaságát, mert mindenkit lenéztek, aki tehetségesebb vagy szorgalmasabb volt náluk.
Később, mikor kiderült, hogy Kitti tehetségesebb és szorgalmasabb is, még rosszabbá vált a helyzet. Többé senkinek nem volt hozzá egy jó szava, a társai kinézték maguk közül. A tanárok tehetségesnek tartották, de ez nem vígasztal egy fiatal lányt, akit a kortársai-akik között él- kivetnek maguk közül, mert tehetségesebbnek született náluk. Kitti egyedül állt a rosszindulat kereszttüzében, és a rá irányuló tekintetekben újra a semmirekellő nő képe tükröződött felé. Őt azonban életben tartotta az akarat, ami képessé tette arra, hogy dacoljon a családjával, most pedig segített neki a rosszindulat, és időnként fellángoló kegyetlenség ellen.

Azonban váratlanul más segítséget is kapott. Melinda, az évfolyam számkivetettjeinek egyike volt, de őt jobban elfogadták, mint Kittit, mert ő tehetséges volt ugyan, de szorgalmas már kevésbé. Ő tisztelte a szorgalmat és az elhivatottságot, bár egyiknek sem volt birtokában. Szeretett volna megbarátkozni Kittivel, ami sikerült is neki. Sokszor tanultak együtt, de keveset beszélgettek. Melinda nem tudta megérteni barátnője radikális elhivatottságát. Ő sohasem tudott volna így érezni. Nem távolodtak el egymástól emiatt, de nem alakult ki közöttük érzelmi kötődés.
Az Operaház vezetői azonban hamar felfedezték Kittit. Még egyetemre járt, de már kisebb szerepeket kapott olyan híres operákban, mint a Bohém élet, a Tosca, vagy az Aida. Az utolsó évben már a Hunyadi Lászlóban énekelte Gara Mária szerepét. A diplomaosztás után pedig azonnal szerződtették. Az első darab, amit az új szezonban elő készültek adni Verdi Traviátája volt. Kitti elfogadta a női főszerepet.
Az előadás átütő sikert aratott. A közönség az első és a második felvonás után is látni akarta Violettát, Melinda pedig végig ott volt a színpad mögött, és örömmel fogadta visszatérő barátnőjét.
A harmadik felvonásban Kitti már fáradtnak látszott, de a kollégái a sorozatos ünneplés hatásának vélték. Ő pedig az eddigiekhez hasonló, elemi erővel játszotta a szerepét, míg a végén holtan ne kellett a kedvese karjába hanyatlania. Aztán legördült a függöny.
A közönség egy csodálatos élménnyel gazdagodva tért haza, de egy kis tüske de egy kis tüske is került a katarzisba: Violettát nem látták többet, nem lépett már a függöny elé, hogy meghajoljon, és fogadja az ünneplést.
A másnapi újságban azonban mindenkinek feltűnt egy rövid hír: Budapesten, a Traviáta bemutatóján tragédia történt: a főhősnőt, Violettát alakító művésznő meghalt, az orvos szerint abban a pillanatban, amikor a szerep szerint is meg kellett halnia.
Melindát összetörte a hír. Hirtelen megértett valamit, amit eddig nem tudott, Kitti elhivatottságát: őt az akarat tartotta életben. Mikor célba ért, legyőzött minden akadályt, nem bírta tovább, a győzelem az életébe került.
Benne azonban élni fog, nem engedi meghalni. Elhatározta, hogy ezentúl keményen dolgozik, hogy megközelítse Kittit, amennyire csak tudja. Abban azonban biztos volt, hogy ezt az ígéretet egész életében megtartja.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2011-07-19 17:49:46

válasz Delory Nadin (2011-07-12 11:58:13) üzenetére
Határozottan van abban valami amit írsz. Arra irigyek szoktak lenni aki kitűnik valamivel...bár változó hogy ez kinél hogy csapódik le. Van aki nem vallja be magának az irigységet...:)
Örülök hogy tetszett a régi írásaim egyike.:)
Alkotó
Delory Nadin
Regisztrált:
2010-09-16
Összes értékelés:
993
Időpont: 2011-07-12 11:58:13

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ez nagyon tetszett! Gratulálok Arthemis! Romantikus és tanulságos írás. Melinda sokat tanult Kittitől, javára vált ez a barátság. Nem hiányolok semmit belőle, viszont szerintem nem lenézték a társai Kittit, hanem irigykedtek rá, hogy kitűnik közülük, ez azért más...
Delory Nadin
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2011-01-02 01:57:35

Örülök hogy tetszett.:) Köszönöm hogy olvastad és írtál ide.:) (Először érdemes lemásolni a hozzászólást és ha kidob a gép mikor elküldenéd, akkor sincs baj csak be kell illeszteni az elküldött szöveget. Én így szoktam megoldani, mert velem is sokszor előfordult már hogy a legrosszabbkor dobott ki.:D)
Neked is boldog új évet.:)
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-27
Összes értékelés:
1156
Időpont: 2011-01-01 16:55:52

Stia Arthemis!

Dühös vagyok, mert egy egészen hosszú hsz.-t írtam és mire elküldtem volna, kiléptetett a program. (már nem először tette). Ezért töményen csak annyit írnék most, hogy tetszett,

Üdv és B.Ú.É.K.!

Zoli
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2010-07-08 00:48:40

válasz Kankalin (2010-07-04 21:15:58) üzenetére
Örülök neki hogy tetszett és annak is hogy ennyi írásomat elolvastad.:)
Ebbe a történetbe nagyon sokat sűrítettem bele...talán túl sok is volt ilyen rövid terjedelemhez képest.
Az valóság benne hogy sok az olyan szülő aki meg akarja szabni a gyereke(i) életútját, és nem hajlandó megérteni hogy más is autentikus lény aki nem megvan a saját útja és azt kívánja járni...nem azt amit számára előírtak...Ez csak egy dolog a sok közül amit ezzel az írással próbáltam elmondani...:)
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6839
Időpont: 2010-07-04 21:15:58

Szia Arthemis!
Úgy látszik, ma Boszi-napot tartok. :) Sorra olvasom a műveid. :)
Nagyom tanulságos ez az írás.
Szerencsére nem mindenki olyan, hogy az éneklést semmittevésként fogja fel. (Bár nem árt, ha van mellette egy becsületes szakma is, amiből megél az ember. :)
Tetszett a műved.
Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2010-05-13 18:02:46

válasz T. Pandur Judit (2010-05-13 15:36:04) üzenetére
Ezt a történetet tényleg nem a valóságból vettem, igazából itt a főhős volt a fontos...az a gond hogy szinte kizárólag ő. Ma már kicsit másképp írnám meg ezt a történetet. Na de készül a kisregény is belőle...más kérdés mikor lesz kész.
Köszönöm hogy olvastad. Tényleg örülök neki hogy úgy látod sokat fejlődtem az eltelt évek alatt.:)
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5143
Időpont: 2010-05-13 15:36:04

Kedves Arthemis!
Tiszavirág sikerű főhősnőd története egy kicsit hihetetlen a számomra.
Igaz, hogy a tehetséges embernek vannak irigyei, de olyanok is vannak, akik hozzácsapódva remélnek maguknak is egy kis fényt az ő sikeréből.
Érződik a történeten, hogy régebben írtad, azóta már sokat fejlődtél.

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2010-04-27 17:16:16

válasz sankaszka (2010-04-26 21:19:04) üzenetére
Köszönöm hogy itt jártál és olvastad Sankaszka! Ez a novella a kezdeti időkből való.:)
Alkotó
sankaszka
Regisztrált:
2007-06-16
Összes értékelés:
458
Időpont: 2010-04-26 21:19:04

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon tetszett,ez az alkotasod,kedves ARTHEMIS.Nagyon sajnalom,hogy a tehetseges Kitty eltavozott az elok sorabol.Szerintem,valami melyseges titkot orzol,ezeel kapcsolatban.Szivbol kivanom,hogy legkozelebbi alkotasod pozitiv kicsengesu legyen.Hidd el,a mi dolgunk,hogy lelki erot sugalljunk az olvasoinkba.Szivbol kivanok egy boldog tavaszt&jo eletrot mindannyiunknak...GOD BLESS YOU&ALWAYS SAVE US. FELICE DIAZ.
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2010-03-28 19:50:47

válasz Zagyvapart (2010-03-28 11:15:48) üzenetére
Kitti halála szerintem sem volt értelmetlen, hisz teljessé vált az élete, és megvalósította az álmát.
Köszönöm hogy olvastad, örülök hogy tetszett.
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1541
Időpont: 2010-03-28 11:15:48

Tragikus történet. Kitti halála talán mégsem hiába való, a nem túl szorgalmas Melinát például inspirálja, és van még egy tanulsága, sok harcot megvívunk mi emberek, és a győzelmeink sokszor "pirusziak".
Összeségében tetszett ez a novellád is.
Üdv.: Zagyvapart.
Szenior tag
Regisztrált:
2005-12-13
Összes értékelés:
1310
Időpont: 2006-05-11 21:32:43

Örülök neki, hogy tetszett:)
Tudod az emberek irigyek voltak Kittire...a tehetsége miatt nem tudták elfogadni...
Miért kellett meghalnia? Az éltető ereje a művészet volt, és elérte a célját...amiért élt, megvalósította...
Ha érdekelnek a keletkezési körülmények, vagy ez a válasz nem volt kielégítő, priviben írok:)
Köszönöm hoyg olvastad!
Alkotó
Regisztrált:
2006-04-27
Összes értékelés:
80
Időpont: 2006-05-11 16:36:57

Miért nem mondta neki senki, hogy ügyes! Miért nem szerették tehetségéért? Miért kellett meghalnia? Ezt én nagyon nem szeretném!

Nagyon nagy hatással volt rám! az utolsó bekezdést könnyezve olvastam! Annyira jó a történet, hogy a pici formai hibákat észre sem vettem! Köszönöm, hogy leírtad. Mégegyszer: nagyon-nagyon tetszett.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Szikrák, színek, tejjelek című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Szikrák, színek, tejjelek című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Averzió. Hogy miért? című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Averzió. Hogy miért? című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) fénytörés című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Krómer Ágnes alkotást töltött fel Semmi címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Büszkén jelentem fórumtémához

Kankalin bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télváró című alkotáshoz

Szokolay Zoltán alkotást töltött fel Vázába tuszkolt címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Altató című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)