HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1866

Írás összesen: 48398

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / szatíra
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2011-02-06

Drága feleségem



Csodálatosan szép téli nap van. Városlakók ehhez nem értenek, ők az egész télből csak a hideget és a sötétet, a csúszós utakat érzékelik. Hegyek közé, erdőkbe kell menni ahhoz, hogy megértsük, gyönyörű a tél. Minden hófehér, a befagyott patak jegén egy feketerigó sétál, a fűzfákon fehér vattacsomók, de bizonyára a fenyők nyerik az erdei szépségversenyt. Itt találkozunk a koncertek királyával, az olasz áriák nagymesterével, a világhírű művésszel, aki már életében halhatatlanná vált; aranyba foglaljuk, csupa nagybetűkkel írjuk le a nevét.

A művész már nem fiatal, és csak a minap épült fel egy súlyos betegségből. Nem lehet pontosan tudni, hogy mi volt a baja, az orvosok még mindig tanácstalanok. Rendkívüli személyiséget csak rendkívüli betegség kaphat el.

Nem hittem, hogy ilyen komoly a helyzet, mondja a kétméteres művész, és elgondolkodva simogatja a gyér fehér szakállát. Tulajdonképpen csak egy rutinvizsgálatra mentem, és az orvos éppen a sztetoszkóppal közelített a hátamhoz, amikor elsötétedett előttem a világ, és fejjel előrebuktam. Azt mondják, hogy több másodpercen át eszméletlen voltam! Arról nem is beszélve, hogy a homlokomat beütöttem az asztal sarkába. Rögtön földagadt, és napokig kék meg zöld volt. Képzelhetik, mennyire megijedt az én drága feleségem, aki mindenhová elkísért, ahol veszély fenyegetett. Majdnem remegni kezdett a keze a sokkhatástól. Végül ő volt az, aki a leghamarabb összeszedte magát, és ellátta a sérülésemet. Vastagon bekente alapozóval - ki sem lép a házból a sminkkészlete nélkül - a duzzanattal persze nem tehetett semmit, de legalább a véraláfutás nem látszott. Mindig mellettem áll, és csak hálával tartozom neki. Nagy és nemes lélek!

A művész külön engedélyével, közelebbről is megtekinthettük a homlokát.

Tapogassák meg nyugodtan! Egyáltalán nem fáj. Egyébként nagyon jót tesz nekem a hosszú betegszabadság. Két napig föl sem keltem az ágyból. Korábban el sem hittem volna, hogy ez lehetséges. Mindig arról voltam híres, hogy nincs szabadidőm. Tudják, a próbák, az előadások, a koncertek. Karácsony előtt különösen sűrű volt a program. De én már csak ilyen vagyok, nincs szívem lemondani egyetlen fellépést sem. Tudom, hogy mennyivel tartozom az én hálás közönségemnek. Drága feleségem mindig azt mondja, hogy a jó szívem fog a sírba vinni. Szeretné, ha visszavennék valamit a hajtásból. Nagy és nemes lélek!

Én azonban nem tudom magam visszafogni. Ha egyszer fölmegy a függöny, mintha kicseréltek volna. Minden gondomról és bajomról elfelejtkezem. Mint például most is. Nagyszerűen érzem magam a havas fenyők között. Nincs szebb annál, mint amikor csikorog a hó az ember lába alatt. Tudják, én itt születtem, a völgybe települt faluban. Itt, ebben az erdőben voltam gyerek. Meg se tudom mondani, hogy mennyi gombát és bogyót szedtünk. A gombát mindig hazavittük, de a szamóca nem jutott el hazáig. Szamócát, vadmálnát, szedret, mindent megettünk, és otthon azt meséltük, hogy egy szem gyümölcsöt sem találtunk. Drága feleségem mindig hangosan nevet, amikor előadom a gyerekkori élményeimet. Azt mondja, hogy vásott kölykökből lesznek a nagy emberek. Ez persze túlzás, annyira azért nem voltam vásott kölyök. De kinek nem esik jól az elismerés? Drága feleségemmel félszavakból is megértjük egymást. Olvas a gondolataimban. Nagy és nemes lélek!

Összenézünk, és mi sem tudjuk elhallgatni az elismerést. Sok fiatalemberben nincs ennyi vitalitás, nem élvezik ennyire az életet. Mondjuk, az is igaz, hogy még csak álmodoznak a világhírről, hónapokig harcolnak egy vacak szerződésért, és üres a zsebük, de nem ez a lényeg, hanem az attitűd. A drága feleség, aki hatvan évesen még mindig gyönyörű, és tökéletes illúziót kelt, mint Pamina, Gilda, vagy Vénusz.

Nagyon sok erőt merítek az unokáimból, folytatja a művész. Imádom őket. Tegnap volt a kilencéves Antónia Lujza születésnapja, és a partira én is hivatalos voltam. Vidám dalokat énekeltem, például a királyról, aki nem akart megmosdani, meg a nyuszikáról, aki jól becsapta a rókakomát. A gyerekek mind nevettek. Nem semmi, amikor két kilencéves azt mondja az unokámnak, jó fej a nagyapád! Az ilyen pillanatokat nem lehet elég gyakran átélni. Szerencse, hogy nemsokára tovább bővül a család.

Csak nem? - kérdezzük mélységes tisztelettel. Ismét nagypapa lesz?

A művész szemei hamiskásan csillognak. Mi az, hogy még egyszer? Márciusra várom a tizennegyedik unokámat. Drága lányom, Karolina tudja, hogy mivel szerezhet nekem örömet. Még csak tíz éve ment férjhez, és máris tizennegyedszer terhes, ez azért jelent valamit. Éppen olyan kiváló anya, mint a drága feleségem. Igazi anyatigrisek. Az életüket adnák a kölykeikért. Nagy és nemes lelkek!

Társam összeszedi magát, és felteszi a kérdések kérdését, amelyre minden olvasónk izgatottan, tövig rágott körmökkel várja a választ: Már majdnem egy hete él ebben a faluban. Nem hiányzik a társaság?

A művész fölnevet, azzal az őszinte és szívből jövő nevetéssel, amit már megszoktunk tőle a színpadon. Soha, egy pillanatra sem érzem magam magányosnak, hiszen itt vannak az emlékeim! Ennek a pataknak a partján, innen csak nyolc kilométerre élt a világ legerősebb embere. 1977-ben ment el közülünk. Sosem találkoztam vele személyesen, de azért mindenre jól emlékszem. Aztán itt van a kollégám, aki nemrég ünnepelte a 107. születésnapját. Nem voltam a meghívottak között, de fogadok, hogy még mindig vörösbort iszik, pálinkával öblíti le, és pöfékel, mint egy gyárkémény. Neki ez a terápiája. Tegnap húsgombócot ettem párolt káposztával - nagyon sok élményem van, nagyon sok az emlék. Drága feleségem mindig mondja, hogy könyvet kellene írnom. Nézzék, engem az a kevés tiszteletdíj egyáltalán nem érdekel, de lehet, hogy egyszer nekiülök, az ő kedvéért. Olyan ő, mint egy igazgyöngy: megfizethetetlen és mindent megérdemel. Nagy és nemes lélek!

Már majdnem félórája sétáltunk a mesés fenyőerdőben, és annyira átfagytunk, hogy azon csak a forralt bor segíthet. De hátra van még egy kérdés: Itt van Önnel a kedves felesége? Találkozhatnánk vele?

A művész arcán sötét felleg vonul át, az első ezen a napon.

Sajnos nem. Drága feleségem jelenleg Münchenben van. Meg sem várta, hogy teljesen felgyógyuljak, összeállt az operaházi kürtössel, és most együtt turbékolnak. Persze igazából még mindig engem szeret; küldött is nekem egy képeslapot, amely a régi Pinakothékát ábrázolja.

Igazán? És mit írt?

A művész zavartan elfordul, köszörüli a torkát, és nagypapás hangon válaszol. Ugyan mit írt volna? Azt, hogy küldjek pénzt - nem neki kell, de a kürtös szeretné lecserélni a kocsiját, és - Drága feleségem mindig másokra gondol! Nagy és nemes lélek!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3342
Időpont: 2011-02-08 16:08:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Müszélia,
jó mesélőkéd van, most is remekül elszórakoztatott a nagy művész a nemeslelkű feleségével...
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4890
Időpont: 2011-02-07 18:55:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Müszélia!
Sejtettem, hogy valami turpisság lesz a dologban. Már az "alapozós" résznél kibújt a szög a zsákból, hogy a "Nagy és nemes lélek" pontosan mit is jelent... :)
Nem csalódtam, valóban az lett a csattanó, amire gondoltam.
Jól szórakoztam rajta! Gratulálok!

Judit

Legutóbb történt

Bödön bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Feleki Sándor: Május / Mai címmel

alberth bejegyzést írt a(z) A csavargó kismacska című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Gondolatok Bonifác napján című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 02. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 01. című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Múlt című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Keresem... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) A fuldokló című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Reggel címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) A csavargó kismacska című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Lakatra zárva című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) A fuldokló című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Megjött az éj című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)