HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1909

Írás összesen: 50424

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

hundido
2020-07-12 05:40:28

Szülinaposok
Reklám

Versek / szerelem
Szerző: Koós AttilaFeltöltés dátuma: 2011-02-17

Egy asszony meglesése


I.

Te érted, miről beszélek.
Kinn az est bús lárvája reped,
házfalakra köpve elkent fényeket,
s lenn az utcán,
mint hurkapálcán a
vattacukor-bimbók,
sápadnak fel csillagok táncára
az emberfejek.

Az üresen bomló szemek
kék, zöld, sárga hintók
a légben, az aszfalton,
s míg tavaszt morzsál
szét bennük az alkony,
már Holnap-mester jő amott,
hogy befalazzon.

Előle, mintha vattába vajúdna,
sikoltva szökik a csönd
a langyosan kanyargó Tejútba,
hogy visszazuhanjon közönnyé gyúrva:
e zsongás csúszkál a macskakövön.
Egy istentelen város imája,
mely minden templomára,
mint hites nyálka, feltapad.

És neked értened kell,
mitől e céda éj,
és szűz minden reggel,
mert te is árvája vagy
csecsein marjuló kezekkel.
Te tudod,
milyen konok, szűk burok
a bilincsbe verő tudat,
mely szálka létünkre szabottan
kísér kéretlen - a vérszívó -
jóllakottan:
szívedből kell etess
egyszerre két urat,
hogy önmagad szolgája is lehess.

A lélek,
a riadt bogárka,
úgy rejtezik el innen a fonákra,
hogy őrizzék az erezetek, rostok,
mert ki majd megtalálja,
ne dobja ki egy ízekre bomlott,
csapzott napvilágra.

II.

Az asszony boldog melle
gond szagával telten
hullámzott fel s le
a konyhamelegben.
Álca most nem takarta,
megcsalta parfüm, festék:
anya volt, csupasz asszony,
féltés gőze rajzolta testét,
majd egyetemes szépséggé összerakta,
hogy a mából reményt dagasszon.

Hajló lénye, mint a szép,
verandára űzött hintaszék,
begyűjtve a világból színt, lángot,
elringat magában minden fáradtságot.
Ha léte olykor csak
nyikorgás a megszokottban,
ő maga a holnap.
Meg kéne köszönni, hogy van,
úgy, ahogy van.

Talán csak én láttam gyávaságát,
törékeny merszét pőrén,
a letisztult embert - mert ember ő is,
kinek a legkisebb hő is
hólyagot húz fel lelke bőrén,
s nincs orvos, ki e sebekhez férne.
Lettem volna bárki, pedig
csak magamnak kellett volna lenni érte.

Csak én láttam tisztaságát
egy pillanatra, s majd megfojtott,
hogy szűz palástként
viselhet magán megannyi szennyes foltot,
s ragyogja mégis: nem lehet másként
túlélni s éltetni szerelmet,
vágyat...
viselni ékszerként ráncot,
mosolyba reszkető szájat.

Lányos árnya
kacagva csobog ki
az éjszakába,
mint vén arcokon a derű,
ha felgyűlik egyetlen
mindent tudó táncba:
él, s az élet egyszerű.
Hangok, hangulatok
feldobva ágakra, fákra,
s alattuk én meztelen vagyok.

III.

Te érted, miről írok.
A világ tökéletes, csak én benne
vagyok egy penészes szeletke,
és titokként őrizget az élet:
ezért őrölnek szerelmek és kínok,
hogy magamét feledve
megfejtsem a tiédet.

Egyetlen vízcsepp hiánya
mennyit vesz
el a zápor erejéből?
Lelked vakon döbben a világba,
mikor majd elveszítesz,
mert elveszítesz,
úgyis, hiába.
Az ázott szag hűs lepelnek
áll eső után, de sok-sok repedésben
már tócsák ünnepelnek.
Nem búcsúzom örökre én sem,

mert ha színpadra állítottak,
megfeszültem, hogy megfeleljek.
Ha partjaim ellöktek, visszahívtak:
s csak a hullámok láttak hídnak,
és csak az örvények szerettek,
de elfogadtam, hogy ölük is csak
egy magányos forgószínpad,
hol ára van a szerepemnek.

De ez így hazugság,
te is újra
írnád minden versed,
ha tudnád. Fáj, ha szeretnek,
s fáj, ha mégsem:
ezért látsz mosolyt
a kés hegyében,
és szíveddel, e hős izommal
mostohábban bánsz,
mint részegen egy
kibomló nőszirommal.

IV.

Te tudod, milyen
a világ összegyűrve s aztán
kisimítva, mert láttál
vinnyogni, sikítva (mint
pengét a tükrön),
ahogy áttolt az élet egy másik síkba.
Ma már az eszmélet rám tapint,
s lázat pumpál
lázító izmaimba:
ma már te is csak éltetni tudnál.

Az őrület olykor
megkörnyékez, mint ősz a fákat,
olyan idegen vagyok magamnak:
szeretem, ha békén hagynak.
De az asszony árnya
sejtelmesen úszik velem,
bármerre hajszol a szerelem
mindent megfojtó hiánya.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Deák Éva
Regisztrált:
2012-06-24
Összes értékelés:
1016
Időpont: 2013-07-20 15:35:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Attila! Mint egy elbeszélő költemény. Bevezetés gyönyörű költői képekkel. tartalom a szerelem, szeretet, léted boncolgatás. Micsoda képekkel fested a meglesett nőt, mintha valós lenne? Őrlődsz szerelem, szeretet, vágyakozás között. Befejezésként a be nem teljesül vágy egy asszony szerelméért, vagy beteljesült de nem szabad. Érzéki soraid még a nőt is megérintik. Minél többször olvasom, annyiszor jobban tetszik. Csak gratulálni tudok. Szeretettel: Éva
Alkotó
Koós Attila
Regisztrált:
2008-07-20
Összes értékelés:
195
Időpont: 2013-01-21 06:05:48

Köszönöm, zotyapa a méltató szavakat, jólesnek, bár olyasmit dicsérsz, amihez nincs sok közöm: mert ha jól írok, azt csupán "kaptam", s így nincs okom dicsekedni, mintha nem kaptam volna:)
Mások, akik verseket írnak hozzám hasonlóan, talán jobb emberek, s ez teszi igazán nemessé a költeményeiket: így vagyunk egymás irígyei...nem a toplista szerint.
Nincs általam írt kedvenc vers, csak kedves - ez például, hiszen túl azon, hogy szerelmes verssé avanzsálódott, ez bizony istenes versnek indult...s az is maradt bennem. (Tán olyan vagyok, mint Csehov, ki maga sem tudta, hogy mit szült)
Nagyon köszönöm az olvasásaidat zotyapa!
Alkotó
Regisztrált:
2013-01-04
Összes értékelés:
25
Időpont: 2013-01-20 18:55:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Attila
Elolvastam.
Tojok a szótagszámra.
Nem is számoltam,mert minek.
Ahol kellett ott voltak a remek rímek,a mondanivalóid KÖLTŐ testedből kibújva pazarak.
Olyan szavakkal találod meg a lényeget,ami csak spontán tud igaz szenvedélyből előbújni.
Basszus,jaj meg ne sértsek senkit...
Fényévnyire vagy előbb a jelen toplista vezető vershez képest,három versed olvasva,persze ez csak az én véleményem.
Kérdés:melyik versed áll szívedhez,és magadhoz legközelebb?
Azt olvasnám legközelebb.
zotyapa...
Alkotó
Koós Attila
Regisztrált:
2008-07-20
Összes értékelés:
195
Időpont: 2011-10-15 17:59:19

Szia Geo Radno, köszönöm, és majd igyekszem megfelelni :)
Alkotó
Regisztrált:
2011-09-16
Összes értékelés:
17
Időpont: 2011-10-14 16:30:06

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Fú ez nagyon jó volt, szenzációs mondhatni. Ilyen jó verset régen nem olvastam... tiszta és modern, nem hullámzó minőségű, érthető és mégis ezer költői képpel ragyog... nem szeretem a hosszú verseket de ezt kétszer is elolvastam és nem untatott, gratulálok, ez nálam csillagos ötös. Szeretnék olvasni tőled még ilyeneket sokat!
Geo
Alkotó
Koós Attila
Regisztrált:
2008-07-20
Összes értékelés:
195
Időpont: 2011-02-19 03:22:49

válasz pirospipacs (2011-02-18 18:00:47) üzenetére
Na látod, gyönyörűen megérted a verset...de még mindig csak a "Nő" körül gondolkodsz...
...s mi van, ha azt mondom, ez nem csupán "szerelmes", hanem inkább "istenes" vers? :))) vagy más fogalommal: létösszegző költemény? :))
Mert ha hitből élünk, mi szebb és több jut nekünk tisztán itt a földön, mint szerelem (szeretet)? :)))
Alkotó
pirospipacs
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2718
Időpont: 2011-02-18 18:00:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Koós Attila (2011-02-18 12:50:22) üzenetére
Érdekes, a kisbetűs asszony és a nagybetűs Asszony. Egészen mást jelent. Értem én, hogy a nők kiismerhetetlenek, kukucskálni, megfigyelni, kilesni kell őket, és még akkor sem ismerheted minden titkukat. Bennük van a gyermek, a nagylány, az érett nő, az anya, a nagymama. Érdekesen lettek meggyúrva. Viszont ha nem így lenne, akkor vajon mi érdekelné a férfiakat? Mert "fáj ha szeretnek, s fáj, ha mégsem..." Egyszóval, kell az asszony, és kell az Asszony. Mindenkinek a magáé, mert minden asszony más. Valóban meg kell "lesni" ahhoz, hogy minél többet láthass belőle... :))) és még akkor sem fogod ismerni, haragudhatsz rá, szeretheted, hiányozhat, unhatod, imádhatod, tisztelheted... de megfejteni nem tudod. :))))
Alkotó
Koós Attila
Regisztrált:
2008-07-20
Összes értékelés:
195
Időpont: 2011-02-18 12:51:28

Köszönöm, Selanne, bizony, én csak amolyan netköltő vagyok :)))
Alkotó
Koós Attila
Regisztrált:
2008-07-20
Összes értékelés:
195
Időpont: 2011-02-18 12:50:22

válasz pirospipacs (2011-02-18 11:50:22) üzenetére
Ez annyira aranyos volt! :)) dehogyis nem, csak tessék kritizálni, ez annyit jelent, megérint a vers...
...hanem ami a címet illeti: nem lehet megismerni egy nőt, egy asszonyt teljesen, hanem csak, mintegy az ablakon túlról álmodó tudat, inkább illatát, zamatát megsejteni...viszont menjünk egy kicsit távolabb, s nézzük onnan a verset...ha nagy kezdőbetűvel írom az Asszonyt, másik szemmel tudod-e olvasni a költeményt?
"Kicsoda" is az az Asszony, akinek sarkát mardossák? :)))
Alkotó
pirospipacs
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2718
Időpont: 2011-02-18 11:50:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Attila!
Már reggel olvastam versedet, és tudtam, hogy visszajövök. Egy asszonyról ennyi mindent meglátni és egyetlen versben elmondani... azt hiszem ezt csak a nagyok tudják.
Gratulálok!
Szeretettel: pipacs :)
Talán a címben a meglesése szót furcsállom, Egy asszony elegendő lett volna, de én híresen rossz címeket adok írásaimnak, ezért megkérlek, hogy tőlem, ezt igazán ne vedd kritikának. :))

Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8305
Időpont: 2011-02-18 10:21:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Attila!

Gratulálok, ehhez a csodálatos vershez. Én csak remélni tudom, sokan felfedezik, és elolvassák.

Szeretettel:Selanne

Legutóbb történt

Kankalin bejegyzést írt a(z) Amíg alszol című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Amíg alszol című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Amíg alszol című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Amíg alszol című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Fogatolás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Fogatolás című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Az estike illata címmel

hundido bejegyzést írt a(z) Amíg alszol című alkotáshoz

SzenvedőMűvész alkotást töltött fel Messze hívó szó címmel a várólistára

gleam bejegyzést írt a(z) Amíg alszol című alkotáshoz

gleam alkotást töltött fel Kaktusz címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Veszélyben az erdő címmel a várólistára

Kankalin alkotást töltött fel Amíg alszol címmel

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Téged címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel Kék pillangó címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)