HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49239

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: AlexFeltöltés dátuma: 2011-02-22

Csillagfényes éjszaka



Minden este ugyanazt az útvonalat járta be a bolt és a park között, amely az éjszakai szállásául szolgáló bokrot rejtette. Minden este ugyanaz az út, ugyanaz a történet. Sokan mentek el mellette. Ő pedig mesélt mindenkinek, aki meghallgatta, aki figyelt rá. Volt, aki bolondozását félreértve kinevette. Volt, aki messzire kerülte vagy undorodva fordult el megsárgult arca, zsíros szakálla, alkoholtól homályos, titkokat rejtő tekintete elől. Olyan is akadt, aki észre sem vette. Az öreg nem zavartatta magát. Papírzacskóba csomagolt, olcsó piáját ölelgetve, rongyos ruháiban mesélt mindenkinek. Mesélt a csillagokról, a misztériumról, amiket sohasem sikerült megfejtenie. De legfőképpen magának mesélt. Évről-évre ugyanazt a mesét mondta, éjszakákon keresztül.
Valaha professzor volt a közeli egyetemen. Csillagászatot tanított. Mindig is elkápráztatták az égbolt ragyogó fényei, a titkok, amiket az éjszaka magában rejt. Boldog volt, azt hitte örökre így marad. De tévedett. A felesége halála után kezdett el inni. Eleinte csak egy-egy pohárral munka után, hogy ne legyen olyan magányos otthon, az üres házban. Nem tűnt komolynak. Azt gondolta, kordában tudja tartani. Az évek múlásával észrevétlenül tűntek el a barátok mellőle, hagyták cserben, mint ősszel a fa levelei az ágakat. Csendben, lassan magára maradt. Míg végül mindent elvesztve az utcán találta magát. És ennek már több mint öt éve.
Szociális munkások jöttek, önkéntesek mentek, de soha senkinek nem sikerült az öreget fedél alá csalnia. Otthonról, menhelyről hallani sem akart. A csillagok alatt érezte magát otthon, a fák és a bokrok adtak neki éjszakára szállást, védték a melegtől, óvták a hidegtől. És még sosem csalták meg, sosem hagyták cserben.
A hűvös őszi szél felkavarta mellette az avart. Elmosolyodott. A bokor alatt összegyűlt, zizegősre keményedett levelek szolgáltak puha ágyként, a bokor ágainak árnyéka töltötte be a takaró szerepét. Elhelyezkedett megvetett vánkosán és felnézett az égre. Szerette az őszi égbolt csillagképeit. A Cassiopeat, a Cefeuszt és az Algenibet. Hányszor mesélt feleségének róluk mitikus történeteket, miközben házuk teraszán takaróba bugyolálva egy üveg finom vörösbort szopogattak.
Egy könnycsepp fut végig barázdált arcán. Minden este eszébe jutnak azok az idők. Minden éjszakával jobban hiányoztak neki az elmúlt évek, a felesége, az élete, amelyet már rég csak emlékeiben élt. Minden este elmondta a csillagoknak, hogy felkészült. Már nagyon régóta készen áll az útra. Hogy közéjük tartozzon ő is.
Kikortyolta az utolsó cseppet az üvegből. Elmotyogott egy "boldog születésnapot" az ég felé. Aztán életében utoljára, a faleveleken fekve, megszámolta az égen a csillagokat...

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
402
Időpont: 2011-02-25 18:58:28

válasz dpanka (2011-02-25 15:06:08) üzenetére
Panka, sajnos az emberek nem is tudják, hogy mily sorsokat takarhatnak a rongyos ruhák. Kár értük.
Örültem neked! Alex
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5404
Időpont: 2011-02-25 15:06:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Alex!
Ez is ez sorskép amit most olvashattam Tőled. Szomorú és megható.
Barátsággal Panka!
Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
402
Időpont: 2011-02-23 19:37:09

Köszönöm szavaidat Mistletoe. Történeteimben igyekszem visszaadni azokat az élményeimet, tapasztalataimat, amikkel találkozom és hozzászólásodat olvasva, úgy érzem, sikerült valamit átadnom őket. Köszönöm, hogy kitartóan olvasol! Alex
Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
402
Időpont: 2011-02-22 13:07:18

válasz Jega (2011-02-22 09:32:45) üzenetére
Köszönöm Ibolya, igyekeztem :-)
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2011-02-22 09:32:45

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Gyönyörű, torokszorító írás ez kedves Alex. Szépen írtad meg, nagyon életszagú. Üdv. Jega Ibolya

Legutóbb történt

Tóni bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je Z… című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Enyhülés című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Megfogantam én a Cseppecske című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Enyhülés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Kedves bejegyzést írt a(z) A piás Mikulás és az ő stábja című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)