HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 12

Tagok összesen: 1855

Írás összesen: 47746

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2019-02-14 16:50:12

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: AlexFeltöltés dátuma: 2011-03-12

Egy kisfiú álma


Szivárványszínű ló vágtatott át a hatalmasra nőtt harsány zöld füvön. A kisfiú hanyatt feküdt a még nedves földön, és belenézett a szikrázó napba. Szerette, ahogy a nap korongjának kékes fényű belseje elkápráztatta a szemét. Olyankor különös fényben látta maga körül a világot. A táj eltorzulva, csálén terpeszkedett el körülötte. Hatalmas, virágok nőttek az ég felé, égszínkék harangjaikat búsan lógatták a föld felé, mialatt a langyos szél lágyan rázogatta őket, mintha csak apró csengettyűket szólaltatna meg. És valóban, ha erősen koncentrált, hallotta a kis harangok muzsikáját. Szerette ezt a zenét, amit játszottak, és amely nagyon régről maradt meg benne.
Kissé oldalra fordította a fejét, hogy a szivárványszínű lovat figyelhesse. Ezer színben pompázó sörénye visszaverte a napsugarakat, ezüst szín patája szebben csillogott, mint ezernyi drágakő. A gyönyörű ló elfordította fejét és hatalmas, szelíd szemeivel kíváncsian fürkészte a fűben heverő kisfiút, aki bátorítólag rámosolygott. A hatalmas állat ekkor apró, tétova léptekkel elindult felé. A kisfiú törökülésbe helyezkedett és kezével simogatni kezdte az állat fejét. Érintése, mint a puha bársony, meleg és megnyugtató. Szerette az állat közelségét, meleg puhaságát. A szeretet kézzelfogható érzését. Átölelte a ló nyakát, beletemette arcát sörényébe. A ló boldogan felnyerített és örömében ugrándozó vágtába kezdett a végtelen réten. A kisfiú a fűben ülve felnevetett, miközben le sem vette tekintetét paripájáról. Tudta, hogy ez a különleges ló bármire képes, amit csak kíván tőle. Ha kell, felhőkön vágtat át vele, messzi tájak felett szállnak, ha akarja versenyre kelnek a széllel, vagy a tenger habjait szelik. Magas hegyeket ugranak át, mint apró köveket, erdőségeken vágtatnak keresztül, mint csöppnyi réteken. Csak kívánnia kell, és bárhova elrepülhet a hátán. De a legjobban mégis azt szerette, ha ezen a különleges réten nézheti, ahogy lova önfeledten, szabadon nyargalászik.
Visszafeküdt a fűbe és újra a nap bámulásába kezdett. Szemét elvakították a sugarak, és az előtte vibráló színes foltok megnevettették. Hófehér tejszínhabfelhők úsztak át az égen, amelyekből a szél különböző alakokat formázott. Erről eszébe jutott, hogy megéhezett. Behunyta szemét és erősen koncentrált. Amikor legközelebb kinyitotta egy gigantikus méretű kosár pihent mellette a fűben. Óvatosan felnyitotta a kosár tetejét. Tevékenysége felkeltette a szivárványló érdeklődését, aki lassan, kíváncsi léptekkel közeledett ismét kis gazdája felé. Amikor megpillantotta a kosár tartalmát örömében dobbantott egyet a lábával. A kisfiú egy óriási piros almával jutalmazta hű lovát. Aztán letelepedett a kosár mellé és nekiállt kiüríteni a tartalmát. Habos torták, csokis sütemények, fagylaltkelyhek sorakoztak a soha ki nem ürülő kosár alján.
Degeszre ette magát és elálmosodott. Nyújtózott egyet, majd elfeküdt a puha fűben. A kék égen hatalmas ezüstszínű madarak kívántak szép álmokat neki, mialatt a nap álmosan elindult, hogy átadja helyét a holdnak. A kisfiú alig várta, hogy megpillantsa öreg barátját, az éjszakai csillagmintás égbolton elhelyezkedni. Mindig hálósipkában képzelte maga elé, mint ahogy egyszer egy rajzfilmben látta. Sötétkék, csillagmintás, pomponos hálósipkában. Mielőtt lehunyta a szemét cinkosan összekacsintott vele, aztán lassan álomba szenderült. A fűszálak lágyan betakarták, a harangvirágok halk altatót csilingeltek fülébe.
A fény erősen és durván hasított bele a lágy éjszakába. A kisfiú kinyitotta a szemét. A csillagfényes égbolt lassan kezdett kifakulni, komor szürke színt ölteni, a hold sápadt ezüstje helyett egy csupasz égő meredt rá gúnyosan, a lágy, puha fűszálak kemény gyékényszőnyeggé gorombultak, a virágok halkan csilingelő dallama éles, sikításra emlékeztető kiabálássá változott. A kisfiú kipislogta szeméből a szivárvány ló utolsó emlékét és lerúgta magáról vékonyka, rongyos takaróját. A kopott szoba hideg padlójára kiterített újságpapíron egy szelet vajas kenyér árválkodott. Elszomorodott. Még szájában érezte az álmába befalt sütemények édes ízét, de korgó gyomra hamar türelmetlenül jelezni kezdte, nem elégedik meg az álmokkal. Kezébe vette az árva kenyeret, behunyta a szemét és megpróbálta maga elé idézni soha ki nem ürülő kosarának ínycsiklandó tartalmát, a lágy szellőt, a simogató fűszálakat és hű barátját, amint átvágtat a végtelen réteken.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
402
Időpont: 2011-03-14 08:38:56

Köszönöm Panka, mint mindig :-)
Alex
Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
402
Időpont: 2011-03-14 08:37:07

Vannak, akik csak az álmaikban élnek igazán, mert a valóságban nem tehetik meg és ezzel pórolják a hiányt. De sajnos ezek az álmok csak ideig-óráig feledtettik a valóságot, ami aztán mindig bekopog, ha tetszik, ha nem...Köszönöm, hogy olvastad és együtt álmodttál. Alex
Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
402
Időpont: 2011-03-14 08:33:02

válasz Kankalin (2011-03-13 19:51:03) üzenetére
Köszönöm Kankalin. Én is szeretem Andersent, felnőtt fejjel...mert sosem késő gyereknek lenni. Örültem, hogy itt jártál.
Alex
Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
402
Időpont: 2011-03-14 08:30:13

válasz Selanne (2011-03-13 16:55:14) üzenetére
Köszönöm Marietta, örülök, hogy tetszik!
Alex
Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
402
Időpont: 2011-03-14 08:28:25

Köszönöm szavaidat Rita. Alex
Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
402
Időpont: 2011-03-14 08:24:49

válasz Zsupszimanó (2011-03-13 15:05:48) üzenetére
A kisfiú, ennél sokkal többet is megtanult azóta..és szeret álmodni. Köszönöm, hogy olvastad. Alex
Alkotó
Regisztrált:
2011-02-10
Összes értékelés:
402
Időpont: 2011-03-14 08:23:52

válasz pirospipacs (2011-03-13 15:00:07) üzenetére
Kedves Pipacs, az álmok bizony hogy szépek és szükségesek. Főleg, ha a valóság - mint mondod - szürke és kiábrándító. Akkor érdemes igazából álmodni. Köszönöm, hogy velem álmodoztál. Alex
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6454
Időpont: 2011-03-13 19:51:03

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Alex! :)
Nálam ez telitalálat, jó, hogy megtaláltam itt nálad. Andersenre asszociáltam, ő a kedvenc meseíróm. Felnőtt fejjel is szívesen olvasom a történeteit, s nem csak magamnak. Igaz, ez nem mese, hanem akár valóság is lehet, sőt az is. Nagyon szépen vezetted a gondolatokat, érdekes volt a beleélés. Folyamatosan olyan érzésem volt, hogy szeretnék a kisfiú helyében lenni. Aztán amikor megtörtént finom átmenettel a váltás -hangzásban, képben és hangulatilag egyaránt-, akkor már nem is gondoltam másra, mint arra, hogy egyre több ilyen gyerek lesz a világban és nálunk is. Sajnos van tapasztalatom. Különösen jó a zárás, mert nyitva hagytad, mindenkinek magának kell levonnia a tanulságot.
Köszönöm, hogy olvashattam!
Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8279
Időpont: 2011-03-13 16:55:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Nehéz megszólalnom, mint mindig,amikor Nálad járok. A fantáziád, és ahogyan átadod az olvasónak,bámulatba ejtő. Nincs semmi olyan plusz, mely áttudna lendíteni ahhoz,hogy sok. Éppen annyi,amennyi megteszi hatását. Baromi nagyon! Köszönöm!

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5357
Időpont: 2011-03-13 16:26:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Alex! Annyira szépen írtad le, nem találok szavakat...
Barátsággal panka!
Alkotó
Zsupszimanó
Regisztrált:
2011-03-07
Összes értékelés:
65
Időpont: 2011-03-13 15:05:48

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon jó írás, és nagyon jó az álom és valóság kontrasztja. De az álmot sosem szabad feladni, a kisfiú jól tudja!:))

Nagyon tetszik!:)
Alkotó
pirospipacs
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2720
Időpont: 2011-03-13 15:00:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Alex!
Sajnos az álmok csalókák, de csodaszépek. Nagyon közel áll a lelkemhez ahogyan írsz, élvezem a csodálatos képeket melyeket festesz. Egy gyönyörű álomvilágba vittél, sajnáltam az ébredést. A szomorú valóság mindent megszürkített.
Gratulálok írásodhoz, benne volt a két véglet, ami bennem is meg van. Felemeltél és aztán földre huppantam. Nagyon tetszett.
Szeretettel: pipacs :)

Legutóbb történt

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Porszívózásról, egyebekről című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Soroló című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Na ja... Beszólás című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 7. című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Virtuális valóság II. rész címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) JelMeztelen című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Akárki, szívemen egy szalámi... című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) JelMeztelen című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) JelMeztelen című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Akárki, szívemen egy szalámi... című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) JelMeztelen című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mese cicámnak-egérmese, V. befejező rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Soroló című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) JelMeztelen című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Rövid történet című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)