HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1815

Írás összesen: 44930

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kőműves Ida
2017-08-13 15:56:28

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / esszé
Szerző: IstefanFeltöltés dátuma: 2011-03-17

Pénz és boldogság





Nagyon sok elmélet és mondás létezik a pénz, és a boldogság kapcsolatáról, de véglegesen még senki nem tudta bizonyítani, hogy boldogít-e a pénz, vagy nem. Mivel ez a téma nyitott, ezért merészelek én is filozofálgatni a pénz boldogító, avagy boldogtalanító hatásáról. Előre megmondom, én a relativitás elmélet híve vagyok, ezért ezt a témát is ilyen szemszögből kezelem.
Nekem a pénz csak relatív boldogságot ad, gondolok itt olyan esetekre , mint amikor nincs mivel kifizetni a gázszámlát, de az utolsó pillanatban valahonnan előkerül egy kis pénz, hát ilyenkor relatív boldogabb vagyok mint általában. A téma itt nem az én boldogságom, térjek tehát a tárgyra.

Az emberek két nagy csoportra oszlanak e témakörben, az elsőt boldogítja, a másodikat meg boldogtalanítja az első boldogsága. A kisebb csoportokkal amelyeket pl. nem érdekel a pénz,-gondolok itt őserdei bennszülöttekre- vagy olyan szektás csapatok ahol a közkatonáknak csak a munka illik, a pénzt csakis a prédikátorok gyűjthetik, mert ők már annyit prédikáltak ennek a káros hatásáról, hogy fél lábbal a mennyországban vannak. Kell ezért nekik egy kis pénz, hogy a másik lábukkal kipróbáljanak itt is egy kis mennyországot, mert hát edzés nélkül mégsem léphetnek be a túlvilágiba.

Visszatérve tehát a boldog pénzemberek első csoportjára, benézve a kulisszák mögé, rögtön látható ezek relatív boldogsága. Sajnos a mai világban kevesen akarnak, vagy mernek belenézni a dúsgazdagság sivár hétköznapjaiba. Mindenki csak a filmeken látható úszómedencés ' party'-ról álmodik, a szúperautóról, magánrepülőről, és hasonlókról, nem gondolkodva el a hétköznapokról. Hétköznapjai pedig vannak mindenkinek, mert úgy teremtette Isten a világot, hogy az embernek legyenek munkanapjai és ünnepnapjai, aki ezen változtatni akar, annak nem velem gyűlik meg a baja.
Gondolkozzon el bárki azon, hogy megéri-e megnyerni a lottón a főnyereményt? ( természetesen mikor akkora tét van, hogy a toplistára kerül tőle az ember). Én már sokszor gondolkodtam rajta, és mindig ugyanarra a következtetésre jutottam, hogy bizony nem éri meg, el is mondom érveléseimet.
Első ránézésre elkápráztatja az embert, hogy annyi pénze lehet amennyivel mindent megengedhet magának, villákat, autókat, kirándulásokat, és munka nélküli ünnepnapokat élete végéig. Ekkor aztán eszembe jut, hogy mi lesz, mikor már mindez hétköznapivá válik, mert egy idő után mindent megun az ember, - próbálja meg bárki, hogy egy-két hétig a legkedvencebb ételét egye, meglátja mi az eredmény - hogyan szerzek magamnak ünnepeket.

Hát ez nagyon nehéz, ha mélyen elgondolkodik valaki, rájön, hogy isteni segítség nélkül lehetetlen, hiába próbál társaságban ünnepelni, mert egy idő után, csak egyedül marad, ha túl sokat van társaságban, akkor még család nélkül is marad, erre rengeteg példa van. Mit tehet ilyenkor egy boldog milliomos ? legtöbbjük első fázisban alkoholmámorban keresi a boldogságot, pénze van rá ihat, amíg ez is hétköznapivá válik. Ezután az ünnepet már csak magasabb rendű kábítószerek jelentik, ezt ugyebár nehezebb megszerezni, és az elején boldog, hogy ím ő csak tud magának szerezni ünnepet, még mindig nem mérve fel szomorú helyzetét, amit mások annyira irigyelnek.
Az ilyen életmód nagyon elterjedt a gazdag körökben, és sablonos is, mert az utolsó felvonás mindig ugyanaz a három: - az első az öngyilkosság, második az elmegyógyintézet, a harmadik és egyben a legszerencsésebb, visszatérés az Isten adta ünnepnapokhoz ill. hétköznapokhoz.(Ez nagyon nehéz, de megoldható).
Az első két felvonásról általában a hírekből értesülünk, elcsodálkozva, hogy egy olyan boldog ember akinek mindene megvan, miért tesz ilyet, még mindig nem veszi észre a nagy-többség, hogy csak a boldogság hiányzott. Nos, köszönöm szépen, az ilyen boldogságot, ami hiányzik, ez tehát az egyik ok amiért nem szeretnék főnyereményt, talán nem is magamat féltem az előbb leirtóaktól, hanem utódaimat, de van rá példa sok, hogy vénségére megy el az ember esze.

Másik érv, amiért nem szeretnék nagyon sok pénzt az , hogy félek, nehogy más kelljen elköltse helyettem, és emberbaráti szeretetből féltem az előbb leírtaktól. A helyzet az, hogy amikor nagyon sok pénze van valakinek, akkor azt valamilyen maffia rögtön kiszimatolja, így minden családtagja mögé -még anyós mögé is - kénytelen testőrt állítani, nehogy elrabolják, és váltságdíjként oda kelljen adni az egészet, mert a váltságdíj szakértők jól értik a mesterségüket.
Hát, valahogy nem tudom elképzelni magam, hogy egy tagbaszakadt gorillával a sarkamban járjam a hadi ösvényt, ott álljon még a királyi trónom előtt is, és hallgassa azt, amit a természet ereje és egy egészséges gyomor produkál.
Tehát, vagy egy hadsereg testőrre költeném el a pénzem, vagy a maffia züllene rajta, kérdem én ha megéri, hogy sok pénze legyen az embernek, és ha boldogabb tőle?.

Ezért relatív a gazdagok boldogsága, ők általában csak kifelé boldogok, és belső boldogságuk hiányát csak a családi, meg mondén botrányok jelzik,(fel kell hívják magukra a figyelmet valamivel, ha a pénz már nem segít) de ezt a nagy-többség, magát pénzhiány miatt boldogtalannak tartott ember elnézi, sőt majdnem helyesli.
Vannak akik, azért boldogtalanok, mert nem telik nekik, hogy állandó válásban legyenek, mint a pénzesek, nem gondolva arra, hány összetört lelkű gyerek sorsa szárad a lelkiismeretükön, akiket nem lehet pénzzel lefizetni.
Napjaink társadalmában sajnos a boldogságot pénzben mérik, az emberek nagy része nem veszi észre, hogy bármekkora összeg ad egy kis örömöt. Igaz, hogy a nagy összegek egyből boldoggá teszik az embert, de ez relatív rövid ideig tart. Ez az idő, mindenkinek a saját időszámításától függ.
Például az a család, amelyik megnyert egy főnyereményt, ami akkora összeg volt, hogy élete végéig boldogan élhetett volna belőle, egy évig élt csak boldogan. Egy év múltán, mikor riportot mentek készíteni a szerencsés nyertesekről, azok ugyanolyan szerencsétlenek voltak mint azelőtt, és égre földre esküdöztek, hogy egy év nagyon hosszú, és az a rengeteg pénz nem is olyan sok. Ez egy igaz történet.

A pénzben mért boldogság nem tükrözi a valóságot, sem egy ország jólétét, erre gyorsan rájöttek, mikor a legszegényebb országok, szegény lakosai vallották magukat a legboldogabbnak.
Ezért azt ajánlom, hogy próbáljuk meg másfelé keresni a boldogságot, bárki talál magának valami apróságot, aminek örülni tud, és mivel "sok kicsi sokra megy" a sok apró örömöcske garantáltan meghozza a boldogságot. Ha az ember egyebet nem kap, akkor örüljön például annak, hogy nem fekszik kórházban, ha ott fekszik, akkor örüljön, hogy van min feküdjön, és van orvosság, ha nincs orvosság, örüljön, hogy van ki hozzon otthonról, és ezt így folytathatom, mert a kis örömök forrása kiapadhatatlan.
Furcsa ez a pénz- boldogság kapcsolat. Hozhat a pénz boldogságot, és boldogtalanságot is, mindez csak hozzáállás kérdése. Ezért azt ajánlom, hogy mikor nincs, akkor ne gondoljunk rá, és másnak örüljünk, mikor meg van, akkor se gondoljunk rá sokat, és más irányban keressük a boldogságot, mert szerintem a pénz csak ideig tartó örömöt nyújt.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2011-04-06 20:51:05

Kedves szusi!
Sajnálom ha válaszomat sértőnek találod. Az ember amíg él mindig tanul. Általában arról írok amivel elégedetlen vagyok, amivel elégedett vagyok arról írnak mások. Ha válaszomat kioktatónak meg leereszkedőnek érzed, ajánlom olvasd el figyelmesen, aludj rá egyet és még egyszer gondold át. A bőrünk színét át nem változtathatjuk, ugyanúgy távozunk, ahogy jöttünk, ez nem relatív. Ha nem olvasod el írásaimat ezután, csak te veszítesz szerintem, nekem nincs vesztenivalóm, mert csak megtapasztalásokat írok, se dicsőségért, se pénzért. Ha írásimból boldogtalanságra, meg pénztelenségre következtetsz, akkor nem olvasol figyelmesen, irtásaimnak a sorai között is kell olvasni.
Üdv. István
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2011-04-06 20:47:49

Kedves Tamás!
Az emberek általában, vagy a földön járnak, vagy a levegőbe merengve álmodoznak és úgy botladoznak. Örülök, hogy te az első kategóriába tartozol, mert ezek általában meglelik a boldogságot.
Üdv: István
Szenior tag
jerrynostro
Regisztrált:
2009-01-22
Összes értékelés:
1735
Időpont: 2011-04-01 08:43:02

A boldogság szerintem egy lelki képesség, és csak homályos kapcsolata van az anyagiakkal.
Kevésbé civilizált országokban a nagyon szegény emberek is boldogok, nem idegeskednek a pénz miatt, megszokták helyzetük, boldogan, vidáman, öntudatlanul élnek a családjukkal. Még a szegénység is adhat némi boldogságot, hisz mindig él a remény, a bizakodás, hogy egyszer jobban fognak élni.
És vannak azok, akikről te is írják, akik képtelenek mit kezdeni a gazdagságukkal, így is-úgy is boldogtalanok lesznek.
A boldogság összetett és rengeteg mindenen múlik, és bizony az emberhez méltó élethez, körülményekhez mindenképp szükség van némi pénzre.
Mégis inkább legyen a pénz eszköz, mint cél, és az ember foglalkozzon többet a családjával, az egészségével, a saját és más emberek érzéseivel, mindennel, ami tartalmas és nemcsak felületes boldogságot nyújthat.
Tetszett a műved, szerintem remek és értelmes eszmefuttatás.

Üdv.:Tamás
Szenior tag
jerrynostro
Regisztrált:
2009-01-22
Összes értékelés:
1735
Időpont: 2011-04-01 08:33:49

Közhelyes, mégis kimeríthetetlen téma a pénz és a boldogság kapcsolata, a legszebb az benne, hogy mindenki másképp értékeli.
Én úgy gondolom, a pénz csak felszínes boldogságot adhat. egy pillanatnyi örömöt és elégedetlenséget, és hihetetlenül sok bosszúságot és amikor elfogy, vagy ha az ember kapzsi, és folyamatosan többet akar.
Ahhoz, hogy valaki teljes életet élhessen, meg kell tudnia, milyen érzés a mélyben.
Rá kell döbbenni, mekkora jelentősége van egy pohár víznek vagy egy szelet kenyérnek.
Csak az az ember ismeri a dolgok valódi értékét, aki már nélkülözött az életében.
A gazdag embernek fogalma sincs erről. Tehát nem is lehet igazán boldog és megelégedett, inkább szorongásban él, hogyan tartsa meg, gyarapítsa és védje meg vagyonát.

Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2706
Időpont: 2011-04-01 07:38:24

válasz Istefan (2011-04-01 05:11:09) üzenetére
," de mindenki fel kell ismerje saját adottságait, lehetőségeit, mert nem vagyunk egyformák és nem ugyanolyan körülmények közé születünk."

Nagy igazság István. Javaslom, hogy fogadd meg saját tanácsodat, mert te írogatsz, kettőnk közül, szinte mindennel elégedetlen cikkeket. Ha felismered az adottságaidat és a lehetőségeidet, tán még boldog is lehetsz. /Azt sem árt eldöntened, hogy a relativitás elmélet híve vagy-e vagy sem. Cikkedben erre hivatkozol, a válaszomnál meg kifogásosod./
Nem kedvelem, ha leereszkedő stílusban szólnak hozzám, miközben kioktatnak. Ezt elkerülendő, többé nem szólok hozzá az eszmefuttatásaidhoz.
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2011-04-01 05:11:09

Kedveskéim!
A helyzet az, hogy az emberek nagy többsége mindig másokhoz viszonyítja magát, nem azt nézi, hogy neki mire van szüksége, hanem azt, hogy a másiknak mije van és az után igazodik. Ez a helytelen gondolkodásmód mérgezi meg a mindennapokat, ez rontja meg az emberi kapcsolatokat, nézzetek csak magatok körül figyelmesen és meglátjátok mennyire igaz ez. Ha az ember meg tud elégedni mindig annyival, amennyije az adott pillanatban van akkor boldog lehet. Természetesen mindig lehet küzdeni, hogy legyen egy kicsivel több, de mindenki fel kell ismerje saját adottságait, lehetőségeit, mert nem vagyunk egyformák és nem ugyanolyan körülmények közé születünk.
Szeretettel : István
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2706
Időpont: 2011-03-27 18:09:07

Istefan, a gazdagok, ha boldogtalanok nem a gazdaság okán azok, míg a szegények a pénztelenség okán is. Nem a pénz boldogít, hanem az általa megszerezhető javak. Lehet, hogy téged nem boldogítanak, engem igen. A gazdagság tényleg az egyik legrelatívabb dolog. Mihez képest? Egy hajléktalanhoz vagy Bill Gateshez? És, ha már mindenképpen boldogtalan leszek, inkább Bill Gatesként szeretnék az lenni, bár te azt sugallod, hogy boldogtalannak is jobb lenni hajléktalanként.

Legutóbb történt

festnzenir bejegyzést írt a(z) Vándorló világ2 című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Vándorló világ2 című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Tavaszra várva... című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Nem könyörgök én senkinek című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Jó lenne című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Wilhelm Busch:Im Sommer című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Tavaszra várva... című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Anyegin levele 2017 című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Tavaszra várva... címmel

KMária alkotást töltött fel bodzatea címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Rőt levelek között című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Anyegin levele 2017 című alkotáshoz

Bálint István alkotást töltött fel Anyegin levele 2017 címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Becsületbeli ügy című alkotáshoz

F János bejegyzést írt a(z) Az öltöny 3. fejezet című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)