HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 31

Tagok összesen: 1915

Írás összesen: 51229

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2021-02-14 12:06:41

Szülinaposok
Reklám

Naturánia - Mantova F?szerolaj Spray
Prózai művek / egyéb
Szerző: JegaFeltöltés dátuma: 2011-03-20

Mezítláb a forró homokon A nagymosás 13/4


(Régi történetek a gyermekkoromból)

A napja kedd,és a ruha mennyisége most nagyon sok, miután mi is oda raktuk a szennyeseinket. Igazából a nehézség nem a mennyiségből adódott, hanem a ruhák koszosságából. Nagyapánk, csak fehér inget hordott, egy bő fekete gatyát és kalapot, nem is láttam csak lefekvéskor és evéskor kalap nélkül. A mama ruhája bő rövid ujjú derekán húzott sötét mintás nyári ruha volt, amire főzéskor, meg fejéskor kötényt tett. Reggelente mellény is volt rajta. Mindig totyogva ment, mert fájt a lába. Püffedt lábait esténként pálinkával kenegette, de ilyen fájós lábúnak ismertem egész életén át, pedig nagyon sokáig élt, de a lába örökké fájt
No, szóval a heti nagymosás nyáron, az udvaron a kút mellett egy eperfák árnyékában zajlott le.
Az előző nap estefelé lementünk a kis tó partjához és a virágzó sziksót (mosószóda) finoman összesöpörtük egy edénybe és ezzel beáztattuk a fehéret, például a lepedőt és Nagyapám fehér ingeit, ezek voltak a legkoszosabbak, nagyanyám fehér alsóneműit, ja és a mienket is. Reggel azután a kiskonyhában alágyújtottunk egy üst víznek és a kisebbek, szorgalmas tüzeléssel gyorsan felforralták.
Két teknő volt a kútnál, az egyikben mostunk a másikban öblítettünk. Házi mosószappannal mostunk és egy súroló kefével. Nagyon nehéz munka volt, de a Mama elszórakoztatott, hogy ne fáradjak annyira el. Elmesélte az életét, hogy nagyon iszákos volt az első férje, és megkapta a tuberkulózist, amelybe belehalt. Szült kilenc gyereket, akikből csak az utolsó kislány Icuka maradt élve. A többi gyerek kisfiú volt, mind megkapta a fertőző tüdőbajt és egy két hónaposan meghaltak. Nagyon megsajnáltam a Mamát, még jobban igyekeztem a segítségére lenni. De voltak vidámabb témáink is, a környékbeli tanyalakókról pletykáltunk, az idő gyorsan elszállt. Nagyon szerettem hallgatni, mert ízesen szép tájszólással beszélt, másképpen, mint mi. Például ez a mondata ma is, a hangjával együtt, a fülembe cseng: "Úgy látom, hogy mán éhöztök, no akkor rögvest öszünk" . Ez a mondata naponta többször elhangzott és mi nagyon szerettünk enni. Az öcsénk ugyan fenemód válogatott az ételek között, vele a Mama kivételezett is, de azért ott ő is evett rendesen.
Jól elkalandoztam a mosástól. No, szóval, az öcsém előszeretettel húzta a vizet, ami nem volt nehéz a gémeskúttal, csak a kiöntésnél kellett neki segíteni, mert kicsi volt és könnyen beleeshetett volna a kútba, amelynek a vize nem volt jóízű. Nekem egy hétbe tellett a megszokása, nehezen oltotta a szomjam. Lágy volt és elég langyos. Hozzászoktunk a kemény hideg vízhez, amelyet vagy 12 méterről húztunk fel odahaza.
Volt néha olyan meleg, hogy rezgett a levegő, és mire az utolsót kiterítettük, az első terítés már száraz volt.11-re mindig végeztünk, A Mamának főzni kellett.
A vasalás sem volt semmi a parazsas vasalóval, de ezt itt sohasem csináltam, csak otthon, mert félt nagyanyám, hogy felgyújtom a házat, vagy elégetem a ruhát.
Délutánonként kimentünk kukoricát sarabolni, vagy szénát forgatni a mezőre, olyan forró volt a homok, hogy csak úgy tudtunk benne menni, hogy a lábunkat beletúrtuk a homokba, ahol kellemesen hűtött. Olyanok voltunk, mint a szerecsen gyerekek, főleg az öcsénk, mert neki volt a legbarnább bőre, mi bizony először felégtünk, aztán lehámlottunk, majd megbarnultunk, főleg én, mert apám fehér bőrét örököltem. Nagyanyánk a leégett bőrömet bekente tejföllel és kész. Reggelre enyhült a pirossága.
A tejfölről jut eszembe, mert ugye a tejjel sok munka volt, szóval a munkánk közé tartozott, hogy reggelenként a sorba rakott tejes csuprokat le kellett fölözni. Ami azt jelentette, hogy egy kanállal leszedtük egy csuporba a tejszínt, ebből készült a vaj. A csuprokba megalvadt tejet, a Mama kihevítette a tűzhelyen egy nagy edénybe és egy vászonzacskóban öntve lecsöpögtette, és kész volt a túró. A tejszínt a köpülőbe öntötte és mi, de főleg én addig kotyoltam a vajköpülővel, míg össze nem állt egybe a vaj. Ezt a Mama a hangról állapította meg, és mi nem győztük kérdezni, hogy mikor lesz már jó. Ekkor szétszedte a köpülőt és vajból kigyúrta a maradék vizet, ha a piacra ment, egy kis sárgarépa lével színezte is, azaz átgyúrta vele, hogy piacosabb legyen. Minden ment le kútba egy vödörbe rakva, mert ez volt a hűtőszekrény. Mi ezeket a munkákat is játéknak tekintettük, a napi munkától azonban mi is elfáradtunk, az biztos, hogy este, ha fenekem a lepedőt érte a fejem már aludt.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2011-10-11 21:20:08

Amint olvaslak, mindent tudsz a falusi életről. A mosás valóban nagyon nehéz munka volt, ma gyerekjáték. Sok időnk felszabadul, és marad energiánk másra. Az asszonyok élete akkoriban duplán nehéz volt. Köszönöm ezt a kimerítő hozzászólást. Szeretettel Ibolya
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12554
Időpont: 2011-10-08 12:06:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Azon a vidéken, ahol én éltem fiatal koromban, a tejterméket nagyon tisztán dolgozták fel, és hetenként a 20 kilométerre eső bányvárosba, hátikosárban hordták eladni, gyalog megtéve a hosszú utat. Amikor libát-kacsát is vittek, akkor lovasszekérrel mentek eladni.
A tehéntúró a fölözött tejből, lassan melegítve "aggasztva" készült, ott tiszta fateknőbe tiszta búzaszalmát terítettek, azt fehér vászonabrosszal takarták le, arra öntötték ki a túrós levet. A lé lecsöpögött, utána a túróból két kézben, azt is még kicsavarva, labdányi csomókat készítettek, s zsírpapírba csomagolva vitték eladni. A tejszínt pedig erre készült faköpülőben dolgozták ki. Azt is kb. 20 dekás darabokra osztva, becsomagolva vitték piacra. Nagy asztalokat leterítették tiszta fehér vászonabrosszal, s úgy kínálták a városiaknak. Nagyon ügyeltek a tisztaságra, s az innen vitt terméket szívesen vásárolták.
Nagyon jó a leírásod, élvezet volt olvasni.
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12554
Időpont: 2011-10-08 11:54:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Bizony régen a nagymosás nagyon nehéz munka volt. Front idején voltunk ismét falun, amikor anyukám megbetegedett, ezért egy idős falusi néni jött a nagymosáshoz. Én is segítettem neki, s teknőben felhalmozott ruhát kézzel kellett mosni szappannal, a vízbe valamilyen szódaféle került. Az öblítést a kút mellett kellett végezni, mert elég messze esett a lakástól.
Nagyon érdekes volt, hogy a falusiak hogyn mosták a saját maguk termelte kenderből-lenből készített férfi ingeket, női "pruszlikot" (ujjas blúz, amit a felső ruha altt hordtak), konyharuhákat és abroszokat. Hatalmas kád volt az udvarban, alul lyukas, ahol a vizet le lehetett ereszteni. Ebbe rakták a fehér vászonruhát, tiszta fahamus vízben áztatták, ami valahogy felmelegedett magában, s egy két napig maradt benne, utána patakban vagy nagy teknőkben átmosták, s öblítés után a kertben teregették ki.
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2011-03-21 20:10:37

Olvaslak benneteket és az jut az eszembe így együtt még tökéletesebben be tudnánk mutatni ezt a hajdani világot, a mai gyerekeknek. Mindenkinek eszébe jutott valami ebből a régi életből, ami bizony nagyon nehéz volt, de gyerekként másként éltük meg, így nem is a nehézsége maradt meg bennem. Köszönöm, hogy olvastok. Szeretettel Jega Ibolya
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3380
Időpont: 2011-03-21 17:07:15

Olvasom, kedves Ibolya, szorgalmasan...
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8298
Időpont: 2011-03-21 15:16:13

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Szia!

Imádom én ezt olvasgatni. A mosásokra én is emlékszem ám! A pléh teknőre, meg ciszternába felfogott jó lúgos esővízre,ha behunyom a szemem,még talán az illata is előjön,mert volt neki,olyan érdekes víz illata. Aztán volt valami,ami olyan volt, mint a hullámpala, rumpli,vagy rámpli,/ki ne nevess/ valami ilyesmi volt a neve, amire még a ruhát rátette a nagyi,és dörzsölte.A mosószappan, jó büdös volt.
A kút "hűtőből " evett görögdinnye, pedig isteni volt.
Vedd úgy, hogy ott kuporgok a lábad előtt a földön,és tátott szájjal hallgatlak! Köszönöm az élményt!
Szeretettel:Selanne
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5203
Időpont: 2011-03-21 14:51:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ibolya! Csak ámulok, hogy mennyi munka belefért egy napba... Nem csoda, hogy senki nem szenvedett álmatlanságban! Én ezt a sziksóval mosást nem ismertem, kislány koromban mosószappannal mostak nálunk teknőben. Arra emlékszem, hogy a heti nagymosáson kívül reggelenként "kismosást" csinált a nagymamám. A nyári konyhában egy hokedlin állt a teknő az ajtó mellett, az ablak előtt, ebben áztak a fehérneműk. Este ebbe került a kisgyerekről a bugyi, rékli, ez-az, a nagyobbak bugyija, a nagymamám sok alsószoknyájából a legalsó, meg a felnőttekről az elpiszkolódott alsóruhák. Kaptak egy fazék forró vizet, egy kis mosószappant reszeltek bele. Aztán reggel megint kaptak egy fazék forró vizet, és kimosta őket a nagymamám. Ez volt a kismosás.
Amiket írtál a vaj és túró készítésről arra ráismertem, de hogy a kukoricát hogyan kell sarabolni, azt nem tudom. Dolgos élet volt az, az biztos, de nagyon nehéz is!
Nem kívánom vissza a teknőt! Judit

Legutóbb történt

Kőműves Ida alkotást töltött fel A bosszú ára (7/8) címmel

Bödön alkotást töltött fel A lajtorja 70. címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Pille és Katóka címmel a várólistára

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Az ősz... című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Hétköznapi boldogság című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Találkozásom az UFO-val című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Találkozásom az UFO-val című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Számkivetett című alkotáshoz

magam bejegyzést írt a(z) Tavaszi zönge című alkotáshoz

magam bejegyzést írt a(z) az árnyéknak is színe lett című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Voks-sokk című alkotáshoz

magam bejegyzést írt a(z) Tavaszváró című alkotáshoz

magam bejegyzést írt a(z) Tavaszváró című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)