HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45565

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Cselényi P.
2017-12-15 09:26:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: BödönFeltöltés dátuma: 2011-03-29

A nyolc boldogság 3.




Arkhimédész halála


"Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet"
Máté evangéliuma 5/7/3



A tudós syracusei háza egy lapos domb tetején állt olyan helyen, ahonnan mind a tengerre, mind a városra le lehetett látni. Arkhimédész, felállva munkájából a kőfal teteje fölött egyik oldalon a jellegzetes syracusei terméskő-házak tömör vaskos tömbjeit, s Héron király felmagasló palotáját, a másik oldalon a tenger végtelen kékjét látta. Folyt a pun háború, a római légiók a tenger felől a várost ostromolták. Az ostrom zaja nem hallatszott fel a dombtetőre, az udvar védett, zárt biztonságában, a kút kávája és a leander-sövény között lévő kerengőn háborítatlanul lehetett dolgozni.
Arkhimédész visszaült a kőpadra. Jól esett az előbbi kis ejtőzés, de várt rá a munka. Újabb ábrát rajzolt botja végével a homokba, egy másik kört, mely magába zárt egy háromszöget és egy négyszöget. Számokat, betűket írt fel sebbel, lobbal, majd hirtelen mozdulattal eltörölte őket. Ráncolta a homlokát, mint aki erősen gondolkodik valamin.
Serdülő leányka lépett ki a házból, odafutott hozzá.

-Apukám, apukám, elengedsz akkor ma este Pszitkoszékhoz?
A tudós felnézett az ábrákból.
-Pszitkoszékhoz? Mi dolgod van ott!
-Hát buli van, Apa! Már mondtam neked a reggelinél is.
-Mi az a buli?
-Jaj Apa! Ne csináld ezt velem! Összejövünk néhányan, a szokott társaság a szentélyből, beszélgetünk, zenélünk, táncolunk, társas játékokat játszunk, tudod.
-Hm. De háború van.
-Nem te mondtad, hogy úgysem tudják bevenni a várost? Nem te mondtad, hogy hadigépeid kétszer akkora római sereget is vissza tudnának verni? Nem a te tükreid gyújtották fel minap is a hajóhadukat?
-Lányom, én soha nem csináltam hadigépeket, azt a katonák csinálták az én rajzaim, számításaim alapján, és a tükröket sem én gyártottam, az is a katonák műve volt! Elméleteim nem a halált, hanem az élet javát vannak hivatva szolgálni!
-Még akkor is, ha a rómaiak viszont a halált, és a pusztulást hozzák népünkre?
Határozott volt a válasz.
-Igen, még akkor is.
Elhallgatott a leányka, a tudós pedig visszatért az ábrákhoz. Aztán valami még az eszébe juthatott, mert fejét felemelve így szólt:
-Miért bulizol, te a szentélybeliekkel, és miért kell neked egyáltalán a szentélybe járnod? Nem megmondtam ezerszer, hogy istenek nem léteznek, csak a mindent betöltő matéria létezik?
A leány lesütötte szemét.
-Apa, én szeretek együtt lenni a szentélybeli társasággal. És én, bármennyire haragszol is érte, hiszek az istenekben, de legfőképpen abban az egyetlen Istenben hiszek, aki mindenek felett való, s aki előbb volt, mint a matéria.
Arkhimedész fürkészve nézett bele lánya szép, olíva-zöld szemébe. Ártatlan hitet és nagy-nagy gyermeki naivitást látott benne.
-Jól van, -sóhajtott fel. -Nem bánom. Menj akkor bulizni a barátaiddal, elengedlek.

A kisleány elszaladt, virágillat maradt utána az udvaron. A tudós számításaiba mélyedve görnyedten ült a helyén, sebesen írta fel a sok kacifántos matematikai képletet a porba. A nap pedig, mi mást tehetett, vándorolt szépen lassan az égen, elhaladt a pálma lombkoronája mögött, sugarai elérték a szökőkutat, és a márványból faragott kőpad szélét, s ahol elérték majd' megolvasztották.
Zaj hallatszott kívülről, fegyvercsattogás, kiáltások, halálsikoly, elzuhanó testek tompa puffanása. A tudós nem figyelt fel, munkájába temetkezett. Éppen egy képletet írt fel az egyik kör alá, amikor két marcona páncélos ugrott át a falon. Megtorpantak, aztán a padhoz rontottak, összetaposták az ábrákat. Az egyik katona rárivallt Arkhimedészre. Valamit kérdezett az ő erőszakos, hadaró nyelvén, valószínűleg az után tudakozódott merre futottak a syracusei katonák?
Az ősz tudós fel se nézett. Kezével elhárító mozdulatot tett, miközben ezt motyogta:
-Noli turbare circulus meos. Ne zavarjátok köreimet.
A közelebb álló katona erre megkerülte őt, s kardját markolatig a hátába döfte.
Amikor a test eldőlt, s a kifolyó vér a porral elkeveredve kitöltötte a köröket, háromszögeket, négyszögeget, a másik katona így szólt társához:
-Te barom! Ez itt Arkhimedész volt. Szorulni fogsz a centúriótól! Nem megparancsolta-e a nemes Marcellus, hogy kíméljük meg az életét?!

A rómaiak elfoglalták a várost, és porig égették. Dicsőségük örökké él. A tudós lánya aznap nem ment buliba, soha többet nem ment buliba, a katonák ugyanis megerőszakolták, majd elvitték, s eladták rabszolgának. A föld forgott tovább. A nap sütött, a szél fújt, a tenger hullámai dagadtak. Nőtt a fű, virágot hozott a fa, ugattak a kutyák, bőgtek a tehenek.


Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7604
Időpont: 2011-04-02 14:32:21

Köszönöm Panka, nagyon aranyos vagy! -én
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5347
Időpont: 2011-04-01 13:53:39

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!
Ez is nagyon tetszett! :-)
szeretettel.panka
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7604
Időpont: 2011-03-31 10:20:48

válasz Rozán Eszter (2011-03-31 09:30:05) üzenetére
Ami persze csak felerészben igaz, A. lányáról ugyanis nem szól a fáma. Köszönöm kedves Eszti, hogy elolvastad, és örülök, h érdekfeszítőnek tartottad a történetet!

Szeretettel üdvözöllek: én
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7445
Időpont: 2011-03-31 09:30:05

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Laci!

Nil novum sub sole! Arkhimédész korában is ugyanúgy szerettek és gyűlöltek az emberek, a fiatalok ugyanúgy szórakozni vágytak, akárcsak ma. A körülmények azonban mások voltak, a tudós lánya manapság talán nem jutna erre a sorsra. Érdekfeszítóen tártad elénk Arkhimédész történetét.

Szeretettel: Eszti
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7604
Időpont: 2011-03-30 09:41:19

Szia! Köszönöm, h elolvastad! Abból indultam ki, hogy abban a korban is lehetett egy zsargon, amit a fiatalok használtak, s ami elütött a felnőttek szóhasználatától. Sztem ez minden korban így működött. Üdvözlettel: én

Legutóbb történt

Klára bejegyzést írt a(z) Ha megkérdezed... című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/2. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/1 című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Reggeli kaland című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) Haiku című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) Kezdő író és a vérprofi című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) Közös versek fórumtémához

Bödön bejegyzést írt a(z) Nem e világból való című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) Reggeli kaland című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Ha megkérdezed... című alkotáshoz

Cselényi P. alkotást töltött fel Utána és helyette címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Boldog karácsonyt! címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Karácsony című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Szétszaladt című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/2. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)