HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 42

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49238

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: timtomFeltöltés dátuma: 2011-03-29

Alma-szerelem

Egy napon a kislány, épp mikor hazafelé tartott az erdőszéli úton, melyet már jól ismert madárdalos oldaláról, egyszer csak megpillantott egy fiút az úton.

A különös az volt a találkozásban, hogy mikor meglátta jó pár méterről, úgy tűnt, mintha ott termett volna. Nem volt még ott egy perce, ez biztos, mert úgy érezte, hogy csak egy rövid ideje nézte a futkározó hangyákat az úton, ahogy kerülgetik egymást, köszöngetnek egymásnak és rezgésekkel csókolják kitinszőrös fekete világukat.

Mikor felnézett és visszatért e kedvelt világból, a fiú már ott állt.

Zörej nem árulkodott, mikor jöhetett az erdőből, pedig érezte, hogy onnan való, valami különös erdei manó lehet, gondolta és megállt.

Egy darabig mozdulatlanul álltak, s a csend, mint apró óra halk mutatója, visszhangozta szívverésüket.

Azt, hogy egymásét hallgatták, vagy sem, nem tudom.

Míg játszott velük a napfény, szépen kiolvasták a "könyvet" melyet egymás "tarisznyájában" találtak.

Várták, hogy kattanjon valami a térben, s a nyelvük megmozduljon a szavak útvesztőjében.

A fiú lassan elővett a zsebéből egy almát, letette az útra, és hátra lépett óvatosan négy lépést.

A kislány mosolygott, mint az alma maga, ahogy megszülte arca a lágy és édes élményeket, ahogy mindig is ízlelte kedvenc gyümölcsét.

Várt, maga sem tudta miért, hagyta, hogy egy félénk szellő kóstolja meg előbb, s talán a hangyák is új üzeneteket simítottak egymásra e kis időtöredék alatt.

A fiú szólt először: - Ezt neked szedtem.

A kislány felvette az almát, és a táskájába tette. A hangyák pillanatra megzavarodtak, s aztán lefújták a riadót.

-Te itt laksz az erdőben? - kérdezte kissé bátortalan hangon, majd folytatta kicsit hangosabban - Én itt lakom a falu szélén, és van egy madáretetőm az egyik fámon, megmutassam?

-Szoktam néha diót enni belőle, - válaszolta halkan, szégyenlősen a fiú.

-Majd rakok még, majd többet szedek a fáskamrából, még van otthon.



Lassan elindultak szó nélkül az úton, s a madárdal átitatta testük rezgő szirmait, mint az esőcsepp, úgy pattant a rugalmas fehér virágkabátokon, majd landolt a hangyák mikronnyi lábain, s az út, amin mentek, már tudta, örökre elválaszthatatlanok...



.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2011-01-08
Összes értékelés:
99
Időpont: 2011-03-30 07:43:09

Örülök neki, hogy tetszett én is szeretem ezt..:)
Köszönöm, hogy írtál, üdvözlettel tim

Legutóbb történt

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) A budafoki Dunaparton című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese III. rész című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Akarom (5/4) című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese III. rész című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

szhemi bejegyzést írt a(z) Felhők című alkotáshoz

koko bejegyzést írt a(z) A vers ABC-je Z… című alkotáshoz

koko bejegyzést írt a(z) Régi álmok című alkotáshoz

koko bejegyzést írt a(z) Hamis elv jogán című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Az én karácsonyom című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Emlékezve Finta Katára címmel a várólistára

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Karácsonyi mese IV. rész című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)