HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44596

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / esszé
Szerző: IstefanFeltöltés dátuma: 2011-03-31

A nyomor




Az ember amióta kikerült a paradicsomból, vagy annyira kifejlődött a majomból, hogy már gondolkodni is tudott, azóta állandó nyomorellenes harcot folytat. Ha valaki ismer egy olyan tudatos emberi cselekedetet, amelyiket nem lehet erre a harcra visszavezetni akkor az szóljon és én visszavezetem neki. Még az ösztönös cselekedeteivel is - amelyek sokszor nyomorba döntik a cselekvőt- a nyomor ellen harcol. Hiába próbálja ámítani magát, akármit is tesz, gondolataiban mindig ott bujkál a félelem és így újra, meg újra harcba indul.

Minden új harcot másképp nevez el, mert sosem akarja beismerni, hogy tulajdonképpen miért teszi azt, amit tesz. Nagyon sokan próbálnak elmenekülni a nyomortól, így állandó migrációban élnek, nem veszik észre, hogy az ott van a földkerekség bármely pontján és az e világi életben nem lehet szabadulni tőle. Azt se én, se más nem tudná megmondani, hogy egy másvilági életben létezik-e nyomor, mert eddig aki odamenekült, az nem jött vissza, se dicsekedni, se panaszkodni, nem érdemes ezért ott próbálkozni, mert sokat reszkíroz az ember.

A következőkben leírok egy pár példát, hogy állításaim helyességét bizonyítsam és egyesek életfelfogását megváltoztassam. Ott van például olyan eset, amikor valakinek nagyon jól megy dolga, mondhatni, olyan távol áll a nyomortól, mint egyik hajszál a másiktól, a nem kopaszodó emberen, (halandó embernek nagyobb távolságot nem adhatok, majd megmagyarázom miért) nos, ez a valaki megengedheti magának, hogy külön ágyban aludjék, távol a házastárs zajától. Mindenki erre ráfogja, hogy milyen jó dolga van és senki nem veszi észre, csakis a nyomor elől menekült, csakis azért alszik külön, hogy ne kelljen nyomorognia a "kedves" mellett, aki mindig több takarót, vagy több helyet, vagy több más egyebet akar.
Íme egy magyarázat, miért csak a hajszálnyi távolságot adom, például a világ leggazdagabb emberének.

Ott áll előttünk egy nagyon gazdag ember, aki úgymond álmában se gondol arra, hogy neki valaha nyomorognia kell, hisz akkora vagyona van, hogy azt dédunokája se bírja elkölteni, bármennyire igyekszik. Mivel álmában se gondolt rá, hát épp itt éri utol az, amire nem gondolt, például egy agyvérzés formájában, (ha nappal érné lehet, hogy megmentenék) mitől reggelre csak a szemét bírja mozgatni és íme ott a nyomor egyik legkegyetlenebb formája. Mert gondoljon bele valaki, mekkora a nyomora annak, akinek mindene megvan, bármit megtehetne, de nem tud, az esze működik, de teste nem engedelmeskedik és még a másvilágon se reszkírozhat, mert magától nem bírja megtenni a lépést, sőt még megkérni se tud valakit, hogy segítsen neki.

Vannak esetek, amikor az emberek nyomortól való félelmükben, másokat nyomorgatnak, ráfogva, hogy tulajdonképpen jót tesznek, csak épp mindig balul üt ki a dolog, merthogy ők jobbkezesek, de ha balkezesek lennének, akkor biztos fordítva lenne. Ez itt a politikára jellemző, bármilyen szinten is űzik azt, mert a legrangosabb politikus szorongatja az alatta levőt, így haladva lefelé, addig míg már nincs több alattvaló, és ekkor át kell ugorni a nem politikai szférába, mert egy politikuson nem akadhat meg a nyomor. Érezheti magát bármilyen kellemetlenül is egy politikus, azt ő nem szabad kimutassa, ezt tiltja az etika, ezért kénytelen mindig mást kínozni, hogy az legyen mivel elfoglalja napjait.

Így történik aztán, hogy mikorra megszokjuk a nyomor valamelyik formáját, akkorra gyorsan kitalálnak egy új formát, amelyiket vagy megszokunk, vagy megszökünk, de garantáltan jobban lehet nyomorogni benne, mint az előbbiben. Természetesen csak mi látjuk ezt így alulról, mert felülnézetből más a kilátás, innen kilátástalan helyzetekre olyan kilátások nyílnak, hogy amikor ezeket felsorolják, szinte el is hisszük. Én például, azért nem hiszem, mert tudom, hogy egy politikus sosem mond igazat, nem hazudik, mert emlékszik arra, hogy kisgyerek korában a hazugságért büntetés járt és bizony olyankor nyomorultul érezte magát. Az igazat viszont nem mondhatja, ezt megint tiltja az etika, ezért üresjáratban beszél, mindig kikerülve a lényeget. Így vergődik minden politikus, az igazság és hazugság között. Lelki nyomorát palástolva, hozza a döntéseket, amelyek mindig valami új rosszat hoznak, hiába vannak szép csomagolásban.

Ezért van az, hogy a politikai döntéseket nagyon hosszú magyarázatok övezik, mindig elrejtve azt, amit tulajdonképpen tudni szeretne az akinek hozták. Lássátok meg ezért feleim, hogy bármely politikai lépés a nyomorral áll szoros kapcsolatban, játék azoknak akik léptetik, és szomorú azoknak akiket lépni kényszerítenek. Az utóbbiak maguktól nem tennék meg a lépést, mert látják, hogy tömegnyomorhoz vezet, de megteszik, bízva vezetőikben - akik okosabbak kéne legyenek mint az átlag, sajnos csak kéne-, de legfőképpen azért, mert rájuk erőltetik.

A politika tehát egyenes arányban áll a nyomorral, ha kevés van belőle, nincs nyomor, sok politika, nyomor amennyi az illető országba belefér sőt még több is. Megfigyelhető, hogy azoknak az országoknak megy jól, melyikekről majdnem semmi politikai pletykát nem hallani, mert sajnos csak ennek becézhetem a sok hűhót, amit politikaként árulnak nekünk.
Ajánlom ezért annak aki beismeri, hogy cselekedetei mögött mindig ott bujkál a nyomortól való félelem, ajánlom a túlpolitizálás elleni harcot, mert higgyétek el, minél kevesebb van belőle egy országban, annyival könnyebben szabadulnak polgárai a közvetlen nyomortól.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2011-04-05 21:34:11



Kedves Kata!
A tudományos esszé és " az agy gondolatainak szabad folyása " között nagy a különbség. Az első kategóriát általában a tanulók tudásának felmérésére használják, ezekben kizárt a saját vélemény, itt az elsajátított anyagra kell összpontosítani. Amikor én írok egy témáról, ott saját eredeti véleményemet fejtem ki azzal kapcsolatosan, de nem sablonba szorítva és vitázni lehet róla, alátámasztani tudományos adatokkal nem szükséges, mert általában csak a gondolkodást használom bizonyításként. Az esszé szabályai nem zárják ki a vidám hangvitelt, mivel igazából nincs szabály a hangvitelre.
Szeretettel : István
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11342
Időpont: 2011-04-03 20:51:13

Kedves István!

Végig elolvastam az anyagot, amiről nehéz véleményt alkotni. Megmondom, miért. Ugyanis a fogalmazásod egyre javul, már nincsenek benne értelmetlen szavak, a helyesírás is jó benne.

Azonban az én szerény véleményem az, , hogy rosszul választod meg a műfajt.
Ugyanis ha esszének nevezed, akkor alaposabban kellene a témát boncolgatni, a kérdés mélyére ásva lépésről lépésre kifejteni a gondolataidat. Elemezni a lehetőségeket, a témát, s a fölvetésre, a tárgyra komoly, végső, szerintem megtámadhatatlan választ adni.
A te anyagod viszont könnyed, szinte tréfálkozó stílusban íródott.
Persze, nem vagyok kritikus, lehet, nincs igazam, de az biztos, hogy én nem mernék könnyen hozzáfogni egy ilyen témának esszé formában.

Üdvözöllek: Kata

Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2011-04-01 10:12:40

Politikai pletyka, ami nem más, mint hűhó, ezt árulják politikaként. Bravúros okfejtés a hűhó lényegéről. Közvetlen nyomor, mi az? S mi akkor a közvetett nyomor? A politikusok léptetik a lépést. Ez is jó. (Lentről haladok felfele, nem gáz, ugye?) Okos beosztott politikusok, akiknél okosabbaknak kéne lenni vezetőiknek, legfőképpen azért, mert rájuk erőltetik. Kik? Kire? Mit? Mit tilt az etika, vagyis az erkölcstan egy politikusnál? Azt, hogy ne mondja meg az igazat? Azt is tiltja az etika, hogy a politikus kimutassa érzelmeit, ezért kínoz másokat, amit viszont nem tilt az etika. Hű, ez jó! Mindenki ráfogja arra, aki egyedül alszik és nem a kedvesével, feleségével, milyen jó dolga van, mert ezek a némberek több egyebet akarnak éjszaka. Ezért a momentumért nem ad a cikk írója egy hajszálnál nagyobb távolságot csak úgy általánosságban senkinek.(Nekem rémes volt! Fenntartom korábbi véleményemet!) -én

Legutóbb történt

túlparti alkotást töltött fel Lázadozós címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Június 18. Apák napja című alkotáshoz

Poós Gergely alkotást töltött fel Rítusok címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Nem vagyok én ideges című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A hegymászó hócica című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Hagyj... című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Hagyj... című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Csend című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel A hegymászó hócica címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) Nem vagyok én ideges című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Pünkösd című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Bűnöm csak szótlan című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Amikor majd elmegyek című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Shakespeare búcsúja című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)