HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1884

Írás összesen: 49063

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-22 13:12:05

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: ArnodreFeltöltés dátuma: 2006-11-01

Felelek, avagy az egyetemi élet képei

"Istenem, csak ne engem!"
A lapom fölé görnyedek. Minden vonalat művészi pontossággal húzok. És olyan lassan, amennyire csak tudom. Van, amelyiket háromszor is áthúzom, biztos, ami biztos alapon. Próbálom felvenni a "lássuk csak, hogy is van ez" ábrázatot. Csak hogy lássa rajtam: "ez gondolkodik, ez rá fog jönni, ezt nem bántom".
De belül tombolok. Szívem kalimpál. S vele a gyomrom is. Talán nem ártott volna enni egyet előtte. Nem tudok koncentrálni. Lehajtott fejem, és a lapra szegezett tekintetem ellenére tudom, hol van. Előlem nem bújhat el. Látom, ahogy körbejáratja a tekintetét a termen. Látom, ahogy "kedvencein" elidőzik egy pillanatra. Látom szemében a sátáni örömöt. Látom, tudom, érzem... mégis:
"Csak ne engem!"
De nem történhetett másképp. Ez már el volt döntve akkor, mikor tegnap délután úgy döntöttem, hogy nem csinálom meg a műábra házit. Ez már el volt döntve, mikor elkéstem óráról. Ez már tény.
És én mégis reménykedek, még mozdulni sem merek, nehogy felhívjam magamra a figyelmét. S tudom jól, így tesz mind a 36 jelenlevő szaktársam is.
Egy gyors fejszámolás. Egy triviális kis valószínűség-számítás. Kedvező eset... Harminchat... Összes eset... Harminchét... Harminchat per harminchét... Egy egész... Nem, nem nincs annyi... 0 egész... háromszázhatvan per harmin... Istenem engem néz! A ceruza! Nem mozgott a ceruza... Mit kötök össze mivel?
"Ne engem!"
Pedig biztos én leszek. Nem kellett volna múlt órán beírni a katalógusba, hogy Kalim Pál. Úgyis felismeri a kézírásom. Vagy a toll színét. Vagy mintát vesz a tintákból. Vagy... biztos rájön, hogy én voltam, és akkor tuti kihív. Miért is voltam olyan hülye?
Remegek. Nem bírom. A vonalzó mentén olyan vonalat húzok, mint a szinusz görbe. Elpaszálom a tust. Kitörik a ceruzám hegye. De az istenért sem nyúlnék most a táskámért, vagy hegyeznék ceruzát. Inkább a fával karcolom a lapot, csak ne tűnjek ki a többi közül.
És mégis. Mintha a teremben harminchat ugyanolyan egységember ülne, akik közül csak én rívok ki. Mintha csupa szürke öltönyös között, én feszülnék egyedül rózsaszín pizsamában. Mintha csak egyedül lennék a teremben. Csak engem lát... Csak engem néz...
"Ne..."
- Na, Tóth úr jöjjön csak ki.
A kezem megrándul, a lapot felhasítom a ceruza csonkjával. Félrenyelek, köhögök. Felállok, a széket felborítom. Menet beleakadok valakinek a táskájába. Majdnem elvágódok, a sértett anyázik. A táblához érek. Nagy és zöld. Mint egy nyári rét. A helyzet is hasonlóan meleg.
- Hogyan oldaná meg a táblán látható feladatot?
A táblára nézek. Egy négyzet, alatta egy téglalap. Mindkettőben ferde vonalak. Hát ezzel a kérdéssel zavarba hozott, de hadd jöjjek most én:
- M-mi a feladat?
Az első sorban az egyik eminens hallgató elájul. Többen a tenyerükbe temetik arcukat, mások röhögnek, de azért a többség helyénvalónak érzi a kérdésem. Mert hát ők se tudják, hogy ugyan mi a frász is itt a feladat.
- Egyszerű transzformációról van szó, fiam! - felel a tanár, kissé megütődve.
Ja így már mindjárt más. Akkor a feladat megoldásához nem kell más, mint megtudni, mi is az a transzformáció. Kutakodok, mélyen az emlékeim között. Lexikális tudás, gyakorlati ismeretek... Transz... Transzformátor... Transzcendens... Transzkontinentális...
- Hát... talán... ha mondjuk... bázisvonal?
Ez az egy szó jutott eszembe az előadásról. És láss csodát:
- Helyes, rajzolja be az ábrába!
Hát ez a vég. Fogalmam sincs, hova kéne rajzolni. Egy sokat mondó pillantást vetek a többiek felé. Legnagyobb megdöbbenésemre senki sem figyel. "Hát ezeknek semmi se szent? Legalább most figyeljetek ide. Hé, te is, aki telefonálsz, meg te, aki a körmödet lakkozod... meg... hé, te fekete pólós, azonnal tedd le az újságomat."
- Tőlük hiába vár segítséget, Tóth úr! - csóválja fejét Major doktor, arcán kaján vigyorral.
De ebből elég volt! Belőlem nem csinál hülyét. Legalábbis nagyobbat... Mármint sokkal nagyobbat. Szóval nem hagyom magam, na! Nemes egyszerűséggel behúzok egy egyenest az ábra kellős közepére.
- Hát az meg mi?
- Egy egyenes.
- De milyen egyenes?
- Hát hosszú?
- Nem úgy maga ostoba: mi a neve?
- Tóth Balázs.
- Maga tényleg ilyen hülye, ember?
- Igyekszem, bár hadd mondjak ezúton köszönetet az egyetemnek...
Azt hiszem, ennél a mondatnál elpattant egy ér a fejében.
- Én megbuktatom! Passziváltatom! Eltiltom! Csikket szedetek magával a dohányzóban!
Majd egy hörgés kíséretében nekem ront, megragadja a vállaimat, és elkezd rázni. És csak ráz, és ráz. A fejem ide-oda mozog. A terem forog körülöttem. Egyre sötétebb lesz. Már nem látok. Mintha elestem volna... Egyenesek... Pontok... Sík és tér... Pontok és hangok... Hangok és anyám... Egyenes anyám... Mi?
Hirtelen kinyitom a szemem. Puha párna a fejem alatt. Anyám arca a plafonon. Azaz... csak fölém hajol:
- Gyorsan keljél, negyed nyolc elmúlt.
"Negyed nyolc? Elkéstem..."
- Jó, kelek már...
"Csak még egy kicsit hadd aludjak. Csak két percet..."
- Lesz órád?
"Dehogy lesz, azért kell felkelnem..."
- Persze, hogy le...
"Jaj ne, műábra! És a házi... Jaj ne!!!"

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-30
Összes értékelés:
778
Időpont: 2009-05-06 22:01:38

Szia! Ez nagy állatság :):) grat!
Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
341
Időpont: 2008-08-21 16:50:11

köszi szépen, Phoenix! :)
örülök, hogy tetszett
Alkotó
Regisztrált:
2008-01-20
Összes értékelés:
492
Időpont: 2008-08-21 12:39:58

Hhahahahaaa!!! Ez csúcs! Én a matekórákon éreztem magam rózsaszín pizsamában, általánosban. Jézus...akkor persze nem volt ilyen viccces.
Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
341
Időpont: 2008-04-21 22:26:25

ennek örülök, Old Padavan! :)
köszönöm, hogy olvastad!
Alkotó
Regisztrált:
2007-08-11
Összes értékelés:
89
Időpont: 2008-04-16 00:45:58

Felderíttett az írásod így hanal felé haladva,mikor is a múzsám úgy döntött aludni tér.
Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
341
Időpont: 2007-05-01 20:52:08

köszi szépen, Liz! :)
Alkotó
Liz Reed
Regisztrált:
2007-01-07
Összes értékelés:
390
Időpont: 2007-05-01 16:19:51

A fejem ide-oda mozog. A terem forog körülöttem. Egyre sötétebb lesz. Már nem látok. Mintha elestem volna... Egyenesek... Pontok... Sík és tér... Pontok és hangok... Hangok és anyám... Egyenes anyám... Mi?

Jajj, ez mekkora jóó :)

-De mi a neve?
- Tóth Balázs :)

Jajj, ez tetszett :)
Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
341
Időpont: 2006-12-02 20:44:39

Köszönöm szépen! Örülök, hogy jól szórakoztál rajta, és habár a végével még nem békültem ki, de legalább most már tudom, hogy van, akinek így is tetszik. Ez jó!
üdv
Arnodre
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12603
Időpont: 2006-12-02 18:33:18

Nagyon jó az írásod, az egész, úgy, ahogyan leírtad, s így a tiéd. Igazán jól szórakoztam vele, amíg olvastam. Nekem így tetszett.
Gratulálok!
Üdvözöllek.
Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
341
Időpont: 2006-11-07 20:30:53

Köszönöm, sanna!
Biztos lehetsz benne, hogy gondolkodok a befejezésen, de őszintén szólva annak is nagyon örülök, hogy az elmúlt hetek/hónapok meddő firkálgatása után lett valami értékelhető(?) írás.
Még egyszer köszi! :)
Alkotó
Regisztrált:
2006-04-06
Összes értékelés:
593
Időpont: 2006-11-07 18:28:58

:)
Alkotó
Regisztrált:
2006-04-06
Összes értékelés:
593
Időpont: 2006-11-07 18:28:30

Hát ez nagy volt, ha lehet így fogalmazni. Jókat nevettem, és teljesen életszerű. A befejezés....azon egy picit tényleg lehetne csiszolni, gondolkozz rajta egy kicsit.Jók benne az összekötések, és van egy kis sajátos stílusa is, azt hiszem.
Jó volt olvasni.

szia
Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
341
Időpont: 2006-11-06 17:10:33

Félek teljesen igazad van! :( Én is már nem egyszer elsütöttem... :P Igykszem megfogadni a tanácsodat!
És köszönöm a dicséretet, meg hogy egyáltalán elolvastad! :)
Alkotó
deutschepunk
Regisztrált:
2006-07-25
Összes értékelés:
6
Időpont: 2006-11-06 11:21:46

Jó volt, jól szórakoztam közben, bár a befejezés szerintem kicsit snassz. A felébredős dolgot már annyian elsütötték, ez az írás jobb annál, minthogy ezzel elrontsd.
Alkotó
Regisztrált:
2006-07-03
Összes értékelés:
341
Időpont: 2006-11-04 14:28:27

Köszönöm, hogy olvastad. Nagyon örülök, hogy tetszett! És hát Karinthyt idézi? Azt hiszem már az ő korában is így ment... a diákok nem változnak... :)
Alkotó
Regisztrált:
2006-06-11
Összes értékelés:
700
Időpont: 2006-11-03 21:28:25

Nagyon tetszett, jókat röhögtem! Egészen a saját iskolás élményeimet idézte, és Karinthytól "A Rossz tanuló felel"-t.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Klára bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

Klára alkotást töltött fel Nyelvem címmel

mandolinos bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

marioatreides alkotást töltött fel Az aranyszőrű nyulak címmel a várólistára

inyezsevokidli alkotást töltött fel Averzió. Hogy miért? címmel a várólistára

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Eltaposott patakok című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Vihar címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Mária/Epilógus című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel Eltaposott patakok címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Kis lak címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Születésnap az erdőben című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Madárcsontú öregasszony című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mária/Epilógus című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Mária/A tragédia című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Belső nyugalom című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)