/parasztbiblia/

Jézus Krisztus Húsvét reggel,
kakasszóra ébredett fel.
Alig pirkad, mégis késő,
hiszen ma van Húsvét hétfő!

Van ő nála rózsaolaj,
megkedvelte nagyon tavaly.
Magdaléna csodás haján
csillogott e nap hajnalán.

Ám de jön egy fényes angyal,
mennybéli parancsolattal.
Minek az illatos holmi?
Tiszta vízzel kell locsolni!

Hadd piruljon, virágozzon,
leány, úrnő, s a szép asszony!
Friss víz öntöz erdőt, rétet,
úgy támad fel a természet!

Mint fergeteg, ragadj vödröt,
azzal a lányt nyakon öntöd.
Tanulj a mennyek urától
öntözni, Zeusz atyától!

Jézusnak ez nagyon tetszett,
felkapott egy vizes vedret.
Bejárt vele hegyet-völgyet,
meg is locsolt minden hölgyet.

"Ezzel lettem eleresztve,
nem feszítnek tán keresztre?
Virág a lány, megöntözöm,
ne hervadjon el jöttömön!"

Azóta a víg legények
vízzel locsolnak szegények.
Cipelik a nehéz vödröt,
lányok, jobb ha előjöttök!

Ne is kuncogjatok rajtuk,
ha elfárad gyönge karjuk.
Inkább mind jó sonkát egyen
s a poharuk tele legyen!