HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1846

Írás összesen: 46511

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

F János
2018-06-17 09:46:36

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: T. Pandur JuditFeltöltés dátuma: 2011-04-11

A kincses lakás 5.

Eszter visszasietett a fürdőszobába, ahol Áron már szétszerelte a kád lefolyóját, de a húgával nem bírták kiemelni a helyéről a nehéz kádat.
Hárman is többször nekiveselkedtek, amíg centiméterről-centiméterre odébb-odébb tették a nagy öntöttvas kádat.
Aztán egyszerre csak meglátták lent a sarokban a megbontott vakolatot, és az ügyetlenül visszafalazott téglákat. Egymásra néztek, és az izgalom szemmel láthatólag meg-megborzongatta őket.
- Hát mégis - sóhajtotta Eszter olyan boldogan, hogy a füle is elpirult a nagy örömtől. Sára próbálta megóvni a csalódástól:
- Várj Anyu! Ne éld bele magadat! Lehet, hogy nincsen már ott semmi. Gondold meg, hogy hányan laktak azóta már itt... Amikor gettó volt..., meg a háború után..., meg a felújítás is...
Áront is elbűvölte a kincsvadászat.
- Csak lassan! - mondta. - Ez egy nagyon fontos pillanat, ilyen soha többé nem lesz az életben. Örökké kell, hogy emlékezzünk rá, akármi is lesz a vége!
Lekuporodott a sarokhoz, a megbontott falszakasz elé, lassan végig simította a kezével. Egy-egy lazán visszatett téglát megmozgatott, aztán bedugta közéjük a vésőt, kicsit megfeszítette, csak úgy a kezével, és már ki is pottyant az egyik tégla. Felvette a földről. Sára kezébe adta, ő pedig az édesanyjuknak nyújtotta. Eszter elvette, és óvatosan a többi törmelék elé tette. Áron kifeszítette a következő téglát, ami bejárta ugyanezt az utat. Aztán a többivel is megismételték a szertartást. Hamarosan láthatóvá vált egy nagyobbacska üreg, amiben valami összekötözött csomag feküdt. Áron megdörzsölte az arcát a jobb kézfejével, felnézett, és szinte suttogva kérdezte:
- Akarod te kivenni, Anya?
- Jó, igen, akarom, hát persze - dadogta Eszter, és helyet cserélt a fiával. Leguggolt, benyúlt az üregbe, és óvatosan kihúzta a csomagot, ami dohos szagot árasztott, és elég nehéz volt. Szuszogva kiemelte, és a fürdőszoba közepére tette. A megfeketedett madzag, amivel többszörösen átkötötték, úgy volt megcsomózva, hogy egy rántásra kioldozódott. Eszter szétbontotta a szürkés csomagolást, ami - a másik oldalát meglátva - egy viaszosvászon asztalterítőnek bizonyult.
A csomagban mindenféle tárgyak voltak. Sára izgatottan várta, hogy előkerül a kincs: sok-sok ezüst és arany ékszer, drágakövek, igazgyöngyök, kis értékes festmények, szobrocskák...
Legfelül egy furcsa jelekkel kihímzett, erősen penészmintás, elég nagy bársony zsákocska feküdt. Eszter felállt, megfogta az egész csomagot, és bevitte a hálószobába. Letette a földre, aztán visszament a fürdőszobába, leporolta a ruháját amennyire csak lehetett, és az előző lakók által ottfelejtett szappannal alaposan megmosta a kezét. A szobában megtörölte a táskájából elővett papírzsebkendővel.
Felemelte a bársony zsákocskát, és kinyitotta. Sára megbűvölve nézte, azonban a remélt antik festmény helyett egy dohos szagú, négyzet alakú fekete-fehér csíkos összehajtogatott gyapjú lepel került elő belőle. Eszter széthajtotta a csíkos leplet, a négy sarkán egy-egy rojt volt rávarrva.
- Mi a csuda ezt ez anya? - kérdezte Sára. Eszter egy kicsit zavarba jött.
- Azt hiszem ez egy talesz, egy imaköpeny. A reggeli imádságnál kell viselni a férfiaknak. Összehajtotta a csíkos gyapjú köpenyt, és óvatosan visszatette a bársony zsákocskába, majd a költözködésnél a fal mellé letett heverőre rakta. A csomagban a bársony zsákocska alatt egy rozsdás hétágú gyertyatartó feküdt.
-Ezt egy menóra - monda Eszter és letette a heverő mellé a földre.
Sára nem értett különösebben a fémekhez, de abban egészen biztos volt, hogy ez a rozsdás vacak nem lehet sem aranyból, sem ezüstből.
A gyertyatartó alatt egy újabb hímzett, penészes bársony zacskó volt, ami kisebb volt, mint az imaköpeny zsákocskája. Ebből két fekete, berepedezett, enyhén penészes szíj került elő, és két fekete kis doboz hasonló állapotban. Dohszag áradt belőlük. Sára elhúzta a száját, és megcsóválta a fejét. Áron a falhoz támaszkodva csendben nézte az anyját, amint felleltározza a megtalált kincseket. Eszter felnézett egy pillanatra és azt mondta:
- Ezek imaszíjak. Ezekkel erősítik fel a kis dobozokat a homlokukra és a bal karjukra imádkozás előtt a férfiak. A dobozkákban bibliai idézetek vannak, azt hiszem.
A kis zacskó alatt egy fadoboz volt. Sára előrehajolt, hogy jobban lássa a doboz tartalmát. Egészen biztos volt benne, hogy drágaköveket, vagy igazgyöngyöket rejtettek el benne. Azonban csak egy kis darab pergamen volt a dobozban, megfakult írásjelekkel teleróva.
Eszter forgatta a kezében egy darabig, aztán megcsóválta a fejét.
- Azt hiszem ezen a pergamenen is vallási szöveg van, de sajnos nem tudom, hogy ez mire való.
A fadoboz alatt egy hímzett szélű, viseltes, fekete bársony kipa volt, ezt mindannyian tudták, hogy egy olyan sapka, amit a zsidó férfiak viselnek még manapság is.
A csomag aljában egy kis, rozsdás, kétfülű fém kancsó volt, és hat darab rozsda lepte talpas fémpohár, hat hasonló állapotban lévő fém alátéttel. A poharakon körben, és az alátétek szélén valami minta volt. Eszter egy papírzsebkendővel megdörzsölte az egyik tányérkát, és egy kis darabon felismerhetővé vált a leveles szőlőfürt motívum, ami körben a szélét díszítette. Ezeket is letette a földre, a gyertyatartó mellé.
A csomag legalján már csak egy penészes kék bársonyterítőbe tekert valami volt.
Eszter kibontotta, és egy vászonkötésű, megviselt könyvecske került elő belőle, a borítóját körbe futó dombornyomás közepén "Festgebete der Israeliten" felirattal. Sára kíváncsian nyújtogatta a nyakát:
- Hadd látom! Mi az Anya? Mi az?
Eszter halkan válaszolt:
- Héber imakönyv, német fordítással.
Sára kényszeredetten nevetni kezdett:
- Ezek a kincsek? Ez a halom ócskaság? A nagyapád meg volt bolondulva, hogy ezekért feláldozta az életét!
Áron csitítóan a húga vállára tette a kezét, de az lerázta magáról. Hisztérikusan egyre csak azt ismételgette: "Meg volt bolondulva!" "Meg volt bolondulva!" Áron rákiabált:
- Hagyd már abba! Nem, nem volt bolond! Csak vallásos. A zsidó vallási törvények előírják, hogy a vallási rítusokhoz szükséges tárgyakat, el kell temetni, el kell rejteni, hogy megelőzzék az esetleges megszentségtelenítésüket. Amit itt találtunk, azok mind ilyen tárgyak. Az imakönyvet is azért rejtették el, hogy Isten szava ne jusson arra a sorsra, mint a közösség. Én sejtettem, hogy valami ilyesmit fogunk találni...
Sára dühösen rásziszegett:
- De nagyon okos vagy! Miért nem mondtad már előbb! Ide költöztünk ebbe az ócska házba, szétvertük ezt a gyönyörű fürdőszobát, miközben te tudtad, hogy penészes rongyokat és rozsdás vackokat fogunk találni! Te is bolond vagy, mint a dédapád!
Áron védekezően mondta:
- Úgy sem hittétek volna el, és Anya mindenképpen meg akarta tartani az ígéretét...
Eszter közben kinyitotta az imakönyvet, ott, ahol magától szétnyílt. Az egyik oldalon héber írásjelekkel, a másik oldalon gót betűkkel telerótt oldalak között néhány bankjegy lapult. Egy darab ezer pengős, és négy darab száz pengős. A bankjegyek alatt pedig, egy fénykép: Egy kalapos férfi, és egy fejkendős nő áll télikabátban, egy belvárosi utca közepén, s egy kockás kabátos, csillogó szemű kislány kezét fogják, akinek óriási hófehér masni van a hajában. Mind a hármuk kabátján hatalmas sárga csillag.
Eszter vonítóan mély sírással ráborult a heverő szélére. A gyerekei megrendülten nézték.
- Ne sirasd a kincseket! Nem bírom nézni, hogy így szenvedsz! Ne sirasd! - kiáltotta kétségbe esetten Sára, és megrázta a térdelő asszony vállát.
Eszter azonban csak szorította magához a fényképet, és zokogott, miközben körülötte ott hevert egy kis krejzlerájos handlé* minden kincse.

* szatócs üzletes kereskedő

VÉGE

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4642
Időpont: 2011-08-29 23:55:57

/folyt./
A nagypapája, amikor elrejtette mindazt ami számára kincs volt, és inkább meghalt, minthogy elárulja a rejtekhelyüket, el sem tudta képzelni, hogy milyen sok idő fog eltelni addig, amíg a családja megtalálja ezeket, és majd mennyire nem lesz már a hasznukra az elrejtett kincs.
Eszter abban a pillanatban érezte meg, hogy mennyi mindent elvettek a nagyszüleitől, az anyukájától, tőle, és a gyerekeitől.
Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4642
Időpont: 2011-08-29 23:37:42

Kedves Miléna!
Egy jelző elárulja, hogy Eszter nem örömében sírt. Vonítóan mély sírással borult rá a heverő szélére. Ha valaki úgy sír, mint ahogyan a farkasok vonítanak, olyan állatias kínnal, mélyen zokogva, az nem örömében sír. Eszter az egész családját siratta el abban a percben, és mindazt ami örökre eltünt velük együtt az életéből. A biztonságot, a bizalmat, a nagymama süteményét, ölelését, a nagypapa szeretetét, a családi hagyományokat, amiket soha nem ismerhetett meg. A megtalált tárgyaknak már nincsen semmi használati értékük, hiszen a zsidó vallás előírásai szerint a kegytárgyaknak hibátlannak és tisztának kell lenniük. Amiket a nagypapája elrejtett, már nem voltak azok. A történetben benne van, hogy már nem zsidó vallásuak, azért sincsen számukra értéke annak, amit találtak. /folyt./
Szenior tag
Regisztrált:
2007-01-30
Összes értékelés:
428
Időpont: 2011-08-28 15:05:07

Nagyon szép történet volt, számítottam rá, hogy ilyesmik lesznek a kincsek. A vége nagyon tetszett, ahogy a lánya azt mondja, hogy ne sirassa a kincseket, pedig szerintem a főszereplő csak örömében sírt, hogy rájuk talált... vagy nem?

Örülök, hogy felhívtad a figyelmem erre a történetedre!

Miléna
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4642
Időpont: 2011-04-21 22:58:11

Kedves Lyza!
Ha elrejtett kincsek nyomába eredünk, ki tudja, hogy mit fogunk találni...? Amikor a novellát írtam sok olyan érdekes dolgot olvastam, ami szétfeszítette volna a történet kereteit, így nem írhattam bele. Ilyen például a talesz története, ami az ókorban a zsidó férfiak nappali viselete volt, kék és fehér csíkos. Mivel az ókori zsidó akkor kelt fölt, amikor a kék égen már láthatóvá váltak a hófehér felhők, a tálesz egyúttal egyfajta "ébresztőóraként" is szolgált. Viselője a szobában egy szögre akasztotta, s amikor a kék és a fehér szín különvált, akkor kelt fel. Az európai zsidók később már kénytelenek voltak (már valamivel pirkadat előtt) kelni, ezért a csíkokat feketére festették, hogy hamarabb különváljanak a színek. :)
Köszönöm, hogy végig olvastad. Judit
Alkotó
Lyza
Regisztrált:
2009-09-09
Összes értékelés:
3102
Időpont: 2011-04-21 17:06:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon megható a vége!...Köszönöm Juditom, hogy olvashattam...Mindenkinek mást jelentenek a kincsek, egyiknek a gyermeke fénylő szemét, a másiknak, pénzt a harmadiknak tárgyakat stb...remek írás volt...Elismerésem: Puszi: Lyza
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4642
Időpont: 2011-04-18 23:24:20

Kedves Marietta! Az írásom csak fikció, kitalált történet. Ahhoz, hogy egy történet valaki számára nagyszerű legyen, ahhoz kell az olvasó személyisége is. Sartre írja: "...Minthogy az alkotás csak az olvasásban teljesülhet ki, minthogy a művész másokra kénytelen bízni a befejezését mindannak, amit ő elkezdett, s minthogy egyedül az olvasó tudatán keresztül érezheti magát lényegesnek a műve számára - minden irodalmi mű felhívás. ..... ez az irányított alkotás abszolút kezdet, tehát az olvasó szabadsága viszi végbe, méghozzá azáltal, amiben ez a szabadság a legtisztább. Így hát az író az olvasó szabadságához folyamodik, hogy működjék közre művének megalkotásában....Írni tehát annyi, mint "felfedni" a világot, és ugyanakkor: feladatul tűzni az olvasó nemeslelkűsége elé."
Köszönöm, hogy olvastál! Köszönöm, hogy befejezted...
Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8281
Időpont: 2011-04-18 00:03:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Kedves Judit!

Én találtam egy kincset. Egy olyan kincset, amelyet Te rejtettél el a sorok között. Saját magadat. Mert ez számomra egy nagyszerű írás. Nincs itt elfogultság. Köszönöm az élményt, köszönöm, hogy olvashattam írásodat.
Szívből gratulálok!

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4642
Időpont: 2011-04-15 18:55:00

/folyt./ zárdákban, lelkészi hivatalokban, munkásszervezetekben, magánlakásokban, pincékben, falusi házakban bújtattak embereket, vettek át gyerekeket, gyártottak hamis papírokat, irányították az embereket biztosabb helyre, s néha az ismeretlenség homályából bukkant elő olyan segítő szándék, melyre nem is számított senki. Bizonyosan vannak ezrével olyan emberek, akik életüket ezeknek a hol egyéni, hol szervezettebb erőfeszítéseknek köszönhetik.
Azonban valószínűleg nekik is soha el nem múló trauma lehet, hogy elvesztették a családjukat, sokszor olyan szinten, hogy nem is tudhatnak róluk szinte semmit.
Igen, tökéletesen jól látod, hogy a történetemben Eszter mit érez, amikor megtalálja a kincseket, amiknek már nincsen semmi használati értéke.
Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4642
Időpont: 2011-04-15 18:43:53

Kedves Barackvirág! Azt lehetne hinni, hogy a legtöbb zsidó vallású ember a fasiszta Németországban pusztult el a második világháborús zsidóüldözés során, de ez nem így van. Az ott élő zsidók 25%-a pusztult el, míg Magyarországon az itt élők 69%-a! Már maga az összeszedés, az eldugott értékekre irányuló esetleges vallatás, a vagonba rakás és az elszállítás a legtöbb helyen olyan borzalmas feltételek között történt, amibe terhes asszonyok, szülő nők, betegek, gyermekek és öregek sokasága pusztult bele s fizikailag erős emberek sokasága őrült meg. Különleges, szivet melengető kincs, hogy voltak olyan emberek, köztük olyanok, akik azelőtt sem különösen zsidóbarátok, sem különösen demokraták vagy antifasiszták nem voltak, akik tőlük tellhetően foglalkoztak a zsidók megmentésével: akciókat kezdeményeztek, hatóságokhoz szaladgáltak, a hatalmon levők lelkiismeretét rázogatták, beadványokat gyártottak, külföldi képviseletek keretében,
/folyt./
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4642
Időpont: 2011-04-15 09:27:10

Kedves Eszti!

Nagyon közönöm az "igazi irodalmi alkotást"! :) Bár nem hiszem, hogy rászolgáltam...
Remélem minél hamarabb meggyógyulsz, és megörvendeztetsz bennünket az újabb "Rozáliás" írásaiddal.

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4642
Időpont: 2011-04-15 09:21:26

Keves Zarzwieczky!

Készülnek már az új írásaim, hogy "ilyenek" lesznek-e azt nem tudom...
Nem valószínű, mert ha elolvasod pár írásomat, akkor kiderül, hogy mindegyik más /vagy csak én gondolom?/.
Azért remélhetőleg majd ezután is találsz olyat, ami tetszik Neked!
Köszönöm, hogy végig olvastad! :)

Judit
Szenior tag
Zágonyi Mónika
Regisztrált:
2009-06-10
Összes értékelés:
1858
Időpont: 2011-04-14 17:51:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!
A végén egészen könnybe lábadt a szemem, és úgy éreztem, hogy nagyon örülök annak, hogy így alakult a történet, hiszen a legnagyobb kincset találta meg a főszereplőd... olyan dolgokat, amik hűen tükrözik azoknak az életét, akiknek ő, maga a saját életét köszönheti, és bizony ezek a dolgok is felhívják a figyelmet arra, hogy nagyon fontos a tolerancia és mások vallásának a tiszteletben tartása. Minél több emberhez el kellene jutnia az írásodnak!!!
Tetszett, hogy jiddis szavakat is használtál magyarázattal együtt... én sem tudtam volna, hogy mit jelentenek... úgy érzem, hogy ez jó ötlet volt a részedről, hiszen így még közelebb kerülhettünk (mi, olvasók) a leírtakhoz.
Remélem, sok remek történetet olvashatok még Tőled! Gratulálok, és köszönöm az élményt!
barackvirág
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7452
Időpont: 2011-04-14 09:56:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Csak most jutottam hozzá, hogy A kincses lakást elolvassam (a többi részt is), és nagyon élveztem. Igazi irodalmi alkotásban lehetett részem.

Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Regisztrált:
2005-11-11
Összes értékelés:
984
Időpont: 2011-04-14 09:16:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Írj még ilyeneket! Nagyon szórakoztató.Grt.Z
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4642
Időpont: 2011-04-12 19:05:07

Kedves Zagyvapart!

Örülök, hogy nem okozott csalódást a vége... :)

Judit
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2011-04-12 17:04:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Judit!

Megható, és méltó befejzést írtál, nagyon tetszett az egész töténet.
Gratulálok: Zagyvapart.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4642
Időpont: 2011-04-12 16:38:47

Kedves Daniella!
Nagy örömet szereztél a hozzászólásoddal, mert rengeteg munkám feszik ebben az alkotásban. Nagyon sokat olvastam erről a tőlem távol eső vallásról, és a történetben szereplő történelmi esményekről ahhoz, hogy /remélhetőleg/ hitelesen tudjam megírni.
A legnagyobb kétségeim a jiddis szavak helyes használata tekintetetében vannak, mert az általánosan közismert, és mindenki által használt szavakon kívülieket, egy szótárból néztem ki. :)
Neked is köszönöm, hogy hűséges olvasóm voltál.
Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4642
Időpont: 2011-04-12 16:24:08

/folyt./
Származásunkat, vallásunkat őseinktől öröküljük, nem rajtunk múlik.
DE bármilyen nemzetiségűnek, vagy vallásúnak születünk, az már rajtunk múlik, hogy tisztességesen, emberként viselkedünk-e egymással.

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4642
Időpont: 2011-04-12 16:22:42

Kedves Ibolya!
Örülök, hogy még Te is maradtál, mert a második rész után nagyon lecsökkent "A kincses lakás" olvasottsága. Azt hiszem, hogy még egy irodalmi alkotásnál is kitűnik annak a tevékenységnek a sikere, hogy a társadalmat megosztó álproblémák özönével árasztják el a közvéleményt az ország vagyonát és beáramló jövedelmét együtt lefölöző "pártok". Ilyen az érzelmek fölkorbácsolására, de semmi másra nem alkalmas a társadalmat származási alapon megosztó "zsidó kérdés" is. Vallásuk vagy csak őseik vallása alapján zsidónak tekinthető emberek - akkor amikor a magyar társadalom egészének utoljára, 1956-ban módja volt, hogy szabadon nézzen szembe valódi problémákkal- ugyanúgy voltak a forradalmárok, sőt közülük a majd kivégzettek között is, zsidók és nem zsidók, mint Kádár pribékjei és uralma haszonélvezői között. /folyt./
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2011-04-11 23:00:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Hát Kedves Judit, most nekem is könnyes lett a szemem. Ezekre a kincsekre gondoltam, és igaz is lett. Nagyon tetszett. Gratulálok ehhez írásodhoz. Szeretettel Jega Ibolya
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4642
Időpont: 2011-04-11 22:50:05

Kedves Fagyöngy!
Köszönöm, hogy végig kitartottál az olvasásban!
Örülök, hogy nem csalódtál a befejezésben.
Neked is köszönöm szépen a kitűnőt, és a csillagokat. :)

Judit
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4642
Időpont: 2011-04-11 22:20:41

Kedves Irén!

Pedig nagyon titokzatos voltam a kincs tekintetében... :)
Örülök, hogy érdekfeszítőnek találtad ezt a hosszú és komoly történetet.
Köszönöm a kitűnőt!

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3279
Időpont: 2011-04-11 19:02:22

Kedves Judit, sejtettem, hogy a kincs nem igazi kincs lesz, persze nem tudtam, mi lesz a vége.
Bármi is, végig kitűnően volt megírva, érdekfeszítő volt, és elhiszem, hogy az anya mégis kincset talált amikor a fotó előkerült, még ha ezt a lányának el is kell magyarázni...
Csak soha vissza ne térjenek azok az idők...
Gratulálok, szép olvasmány volt!

Legutóbb történt

Kedves alkotást töltött fel Csendben álmodozni címmel

Gwendin alkotást töltött fel Öröm (Szeretettel Annának) címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 37. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) A lóápoló 36. fejezet című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Hazudhatnám című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Tündérfürt 8. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Magyar eutanázia című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Tündérfürt 9. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Milliomosok... Milliárdosok... című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...II/9. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...II/8. című alkotáshoz

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Égigérő árnyak - Angyalszárnyak XII. című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Láttalak című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Pipacsmező című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)