HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 6

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1886

Írás összesen: 49114

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-11-18 17:49:15

Szülinaposok
Reklám

Versek / elmélkedés
Szerző: aLébFeltöltés dátuma: 2011-04-15

Utak (szonettkoszorú)

1. A FÉNYRE
eljöttem, lásd, a fény új napra ébredt,
hajnal-szagú párnákból partra lökve
a csend elengedett már mindörökre
tanulni szárazon az emberséget

bánt a penge-fény, még álmodik a bent,
széthasadni érzett táguló karám
kínjait gombolja ingem újra rám,
hátamon vasalva ki a gyűrt jelent

fényesen érzem, őrzöm a látszatot,
boldogan hogy fél-felnőttet játszhatok
mások előtt, amíg csak meglapul vad

félelmem, hogy ha bármi, bármi baj van
minden sejtem a gyilkos fényben, zajban
színorgiába, zöld-aranyba olvad.



2. RÉT
Színorgiába, zöld-aranyba olvad
oszlop fűszálak közé elszorultan
lesz-pillanatom, jelenem, a múltam,
vágyom a csöndes, mosoly-arcú holdat

ahogy elalvó szélre szór ezüstöt
virág kelyhén harmatcseppet érlel
apró bokrokat lassú táncra kér fel
és nem zavarja léptüket se füst, köd,

tart a tánc, s a hajnal büszke lángjait
csak fáradt rét, holdkönny, fogadja itt,
s az álmom, míg a tikkadó füvekben

egy bús tehén terelget szomjas borjat,
megnézzük egymást fáradt -meglepetten,
megyünk, enyhet csak tiszta ízű korty ad.



3. PARTON
Megyünk, enyhet csak tiszta ízű korty ad,
az illat hűsölést, oltani ígér,
mert a sárga napban ez mindent megér,
torokra száradt, fojtogató szomjat...

Az már a part... vagy csak lenge délibáb
a fasor alatt a rebbent víztükör,
s hogy halad a lassú nyár, meg én, ökör,
lesz előttünk egyre kékebb, mélylilább

a víz, a part, fűzek ringó árnyai,
loccsanásait idáig hallani
a fodroknak, ahogy a partra érnek,

smaragd a táj, benne a tó zafír,
nem hiszem most, hogy akármi szóra bír,
a víz, a csendes álmodó, az élet.



4. KÉK TÓ
A víz, a csendes álmodó, az élet
körülölel, magába húzza testem,
tartózkodó érintését kerestem,
lebegni jó és semmitől se' félek

ahogy a mély sötétje húz, visszatart...
Vak fülemben halkan pattan a nyomás,
csend marad köröttem, víz, és semmi más,
vár a tófenék és messze már a part,

számból egy sóhaj gyöngysora szakad ki,
jó volna itt, nyugodtan megmaradni
túl az időn és minden sorscsapáson

csak ringani, egy hínár szára lebben
megintve vágyott, balga elmúlásom.
Gyerünk, én élni százszor így szerettem!




5. KÖVEK A PATAKBAN
Gyerünk, én élni százszor így szerettem,
vízre szállni kell, sok volt a víz alatt
fuldokolva töltött csendes pillanat,
látnom kell, újra szökni önfeledten

kőről kőre, szikladarabra szállva,
hallgatni amit a kis patak csacsog,
és a gömbölyűre kopott kavicsok
ezredévnyi kristályba dermedt álma...

kezembe súlyos feketék fehérek
álmaikba tán én is beleférek
s ha eljutnak majd egyszer a tengerig

mesélnek róla egymásnak hallhatatlan
hogy forrta őket ki az izzó katlan,
perc a lét, s a végtelen is eltelik.



6. FORRÁSVÍZ
Perc a lét, s a végtelen is eltelik,
történelem van minden mozdulatban
és telt pohárban, bárha öntudatlan,
forrás rejti el varázsos cseppjeit.

Ahol buzog, én ott szeretném szomjam
eloltani, a szennytől távol, tisztán,
csak nyelni el, a lét ízében hisz tán
a fáradt test, s a kényszer hogy kimondjam

félelmemet, hogy tört garatra égett
a források hangjában megbújó ígéret,
nincs, ma sincs, hol tiszta ízre lelhetek

hová lélekszáraz élet gondja vitt
éhező, és mindig szomjas lelkeket...
megmaradjon még az első cseppnyi hit.



7. A HEGYRE, FÖL...
Megmaradjon még az első cseppnyi hit
az ujjam végein, ahogy a vérem
jelet sziklára ró, tudom, elérem,
menni még, izomból, feljebb egy kicsit,

kapaszkodom, húsz körmöm kőbe martam
réseket keresve kőpárkányokon
kéz és láb halad, már nem gondolkodom
a kínomon, miért, hogy ezt akartam...

menni, fel, nem győz az áhított orom
múlt erőn és súlyos, fájdalmas koron,
fönn nem lesz majd fájdalmasan kegyetlen

tépett rongyaim mocskát ha eldobom,
Nap lesz a jobb, Hold lesz a bal vállamon
a kristályfelhőn átnyúló hegyekben.



8. REPÜLNI CSAK
A kristályfelhőn átnyúló hegyekben,
s a föld felett suhanni messze-messze
lelkemnek mond, ki tudja lesz-e mersze...
csak szállni engedj, kérlek, hadd legyek fenn

s ha egyszer majd mindent elénekeltem,
ha elfogy majd hitem acéltraverze
volt-angyalként bukom a sárba persze,
égtől és földtől már nem érdekelten,

lent mocskos-szárnytalan és összetörve
járok örökké onnan körbe-körbe,
és fönn repülni éjjel álmodom csak

hasítok kék-fehéret égi vásznon
teljes lesz újra minden kósza álmom
munkát szórva a dolgos földfiaknak.



9. DOLGOS MEZŐK
Munkát szórva a dolgos földfiaknak
szél kalászt hajt földig, kinn a nap heve
tűz, s a távol mintha nékik intene,
nem szól a dal, ma csendesen aratnak,

suhan a vas, ma lábon nem marad mag
húsz sor a földbe egyszerre tép bele
lendít, kilép, megint... szórja a földre le,
a szála dől, s némán gyűlik az asztag.

kenyér lesz mind, de kinek az asztalán
azt a szem se tudja meg sosem, talán
a kéz se, mely vetette, most maradhat,

de tenni kell, ha kell, hát háborogva
hogy gyűljön élet, nőjön szalmaboglya,
míg jön az éj, s jótékony vak falat rak...



10. ŐSI FÁK ALATT
míg jön az éj, s jótékony vak falat rak
városok és falvak üszkös kínjain,
puhán simítja sorsrontó álmaim,
a fák alatt éppen-hogy átszalad csak,

füvet díszít az ébredő nyulaknak
s a hajnal jöttét várja kinn a szélen.
S a hajnal jön, arcán a pír szemérem,
rózsáin látszik, éjjel jól mulattak...

nyújtózó ágakon madárdalárda
zendített halkan üdvözlő szavára,
s a róka dobva minden büszkeséget

kapart vackára álcát, pár göröngyöt
zsíros feketén gördültek a gyöngyök...
a hajnal öl. Az éjszaka az élet.



11. TISZTÁSOK VIRÁGAI
A hajnal öl. Az éjszaka az élet.
Nem mondom, hogy egy cseppet sem rideg
s hogy biztonsága nincsen senkinek,
virágaim, hódoljatok az éjnek,

a nap tükröt keres az arcotokban,
nélkületek suhanna el tovább
szeressétek a tiszta éjszakát
mélyében annyi, annyi vad titok van...

Tudom, nektek a színpompás halál,
a Nap kell égessen édes életet,
kis torzsotok az éjben nem talál

semmire a fázós bőrű föld felett,
virágaim, opportunista lelkek,
megvette már a romlás ezt a telket.




12. TARVÁGÁS
Megvette már a romlás ezt a telket
bolyongok száraz rönkök között, s a hegy
pár év, és a heggel szabdalt völgybe megy,
tettetekért tudom ti nem feleltek,

portátokhoz épültek büszke kertek,
kőfalak mögött növényként élni kegy
bokrok, és pálmák, jó vegyszeres elegy,
ősgyep, amit ha kell hát feltekertek

s költöztök messze. Nem így a régi fák,
az erdő, a rét, nekik már nincs tovább
s jajszavukra ott fenn majd felfigyelnek,

korcsokká érik majd a puszta népe
nem lesz kérdés, hogy csúnya lesz, vagy szép-e
nem játszik itt, csak szenved majd a gyermek...



13. SÖTÉT VÖLGY
Nem játszik itt, csak szenved majd a gyermek
s ha megtámaszt egy játszótéri korlát
nem szánok már bontani új vitorlát
a fáradt porban Minden szürke jelnek

köszönni kell, tudom, hogy megfigyelnek,
terelnek mint vágóhídra a csordát
s ha bírja még szíved, gerinced, bordád,
egyre messzebb tűnnek majd az elvek...

így csak a reménytelenbe tör be
a fáradtság, a legvégső gödörbe,
hol egy szabad csak, s mondd, mire? a lélek...

mert ha járni vágyom őrült útjain,
meg kell keressem egyszervolt szárnyaim...
sok kis sebhelyem mind újabb kísérlet.


14. GYERTEK, LIDÉRCEK
Sok kis sebhelyem mind újabb kísérlet
nem fűt se dal, se paplan hó-huzattal
se kályhatűz, se terítetlen asztal,
kérdés a csend, az Ismeretlen Képlet

feszít a szín fölé, a jó természet
nem enged még, megélni itt marasztal,
polgárral, királlyal, jó paraszttal
félelmet tanulni, kínt, bölcsességet...

s hogy nekem kell-e mind a nagyvilágból
még nem tudom, de tény, hogy elvarázsol,
játékba hív, a vér is csak málnaszörp,

vak sorsom fűt, Titánom semmivé lett,
megragasztható minden mi összetört,
eljöttem, lásd, a fény új napra ébredt.



15. (mesterszonett) BEJÁRVA MIND
Eljöttem, lásd, a fény új napra ébredt,
színorgiába, zöld-aranyba olvad,
megyünk, enyhet csak tiszta ízű korty ad,
a víz, a csendes álmodó, az élet...

Gyerünk, én élni százszor így szerettem,
perc a lét, s a végtelen is eltelik.
Megmaradjon még az első cseppnyi hit
a kristályfelhőn átnyúló hegyekben,

munkát szórva a dolgos földfiaknak,
míg jön az éj, s jótékony vak falat rak,
a hajnal öl. Az éjszaka az élet,

megvette már a romlás ezt a telket,
nem játszik itt, csak szenved majd a gyermek,
sok kis sebhelyem mind újabb kísérlet.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2013-08-14 07:28:13

válasz Cyankalla (2013-08-14 03:07:05) üzenetére
Örülök, hogy elolvastad, C, köszönöm szépen a véleményedet.
aLéb
Alkotó
Regisztrált:
2013-07-21
Összes értékelés:
341
Időpont: 2013-08-14 03:07:05

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves aLéb!

Ez hatalmas, lenyűgöztél vele, nem kicsit! Aki tud, az tud, na.. :)
Ezer felé vittek az Utak, de mindenképp megérte.. Valóban egy élmény volt (és asszem, lesz is még), lehengerlő! Én a Tisztások virágainál majd néha hosszabban időzök, remélem, nem haragszol meg érte!
Csodálatos!
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2011-09-18 17:15:28

Kedves Zoli!
Nagyon köszönöm méltató szavaidat, örömmel olvastam, úgy éreztem, azokat az érzéseket ébresztette benned, amelyeket megmutatni szándékoztam. Köszönöm, hogy itt jártál!
aLéb
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2011-05-02 06:45:50

Szia András!
Nagyon köszönöm, hogy olvastál, abban biztos voltam, hogy fogod a verset :-).
Barátsággal
aLéb
Alkotó
András
Regisztrált:
2007-12-01
Összes értékelés:
3204
Időpont: 2011-05-01 18:02:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves aLéb!

Végigolvasni és felfogni egyben sem ment könnyen...

Minden tiszteletem a Költőé!

és köszönöm, hogy olvashattam, kaptam valamit!

Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2011-04-18 22:17:16

Köszönöm szépen, Ági, örülök, hogy olvastad.
aLéb
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2011-04-17 18:27:18

válasz leslie b shepherd (2011-04-17 12:22:11) üzenetére
Leslie, :-). Nagyon köszönöm hogy olvastál, és írtál a versem alá!
aLéb
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2011-04-17 18:25:54

válasz zuzmara (2011-04-17 12:09:36) üzenetére
Szia zuzmara!
JA szonettkoszorúja nekem is nagy kedvencem, köszönöm, hogy erre asszociáltál. Örömmel láttalak.
aLéb
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2011-04-17 18:23:34

válasz Kankalin (2011-04-17 12:06:55) üzenetére
Kankalin, azt külön köszönöm, hogy van a versben kedvenc részed is!! :-))
aLéb
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2011-04-17 18:22:44

válasz Kankalin (2011-04-17 12:01:25) üzenetére
Kankalin, köszönöm, hogy velem tartottál ezen az úton :-). Kedvenc helyem persze nekem is van, mint ahogy kedvenc tevékenységem is...
Örömmel olvastam a véleményed.
aLéb
Szenior tag
leslie b shepherd
Regisztrált:
2006-12-29
Összes értékelés:
1145
Időpont: 2011-04-17 12:22:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
No kérem, nem ideillő szavakkal szólva: no comment! Mert e vershez szinte nincs mit hozzáfűzni. Csodásan kavarog, remek képekkel, hangulattal! Embert és lelket próbáló összeállítás!

Minden elismerésem
leslie
Alkotó
zuzmara
Regisztrált:
2011-04-02
Összes értékelés:
1822
Időpont: 2011-04-17 12:09:36

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves aLéb!
Nem rég csatlakoztam csupán az oldalhoz, így nem veszem a bátorságot írásod kielemzéséhez, csak röviden ennyit szólnék: IGAZÁN REMEK LETT!!!
Kicsit mosolyogtam, hisz kedvenc olvasmányom József Attila: A Kozmosz éneke. Nem hittem, hogy találok még egy ilyen remekművet!
Szeretettel olvastam és engedelmeddel elteszem!
Barátsággal: Zuzmara
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6846
Időpont: 2011-04-17 12:06:55

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
:) Valamit elfelejtettem. Van kedvencem itt:
"tépett rongyaim mocskát ha eldobom,
Nap lesz a jobb, Hold lesz a bal vállamon
a kristályfelhőn átnyúló hegyekben."
Borzongatóan szép! :)
Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6846
Időpont: 2011-04-17 12:01:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia aLéb! :)
Jól sikerült kirándulás, középpontban az emberrel, az emberiséggel. Annyi minden van benne, hogy képtelenség összefoglalni ekkora helyen, csak kapkodom a fejem ide-oda. Tetszik benne a tisztaság, az őserő. Az alcímek biztonsággal vezetnek a helyszínekre, a "Kék tó" fogva tart. Még mindig nem tudom miért, de épp tizennegyedszer olvasom el az egész koszorút, s valamiért mindig visszatérek oda. Talán azért, mert jó lebegni, talán a csend, vagy a záró tercinában a felhívás az életre. :) Megfejtem. :)
Úgy vélem, hogy helyrajzilag meghatározott az útvonal. Akár a Kárpát-medencéről is lehet szó, ami ugyebár jelkép...
Fantasztikus mű, nekem hetekig, hónapokig feladatot ad, mert magába húz, el nem enged. :)
Kivételesen jó írásaid vannak, ez nem csak koszorú, hanem korona is. :)
Rajzolok neked 14-szer 5 csillagot. :)
Szeretettel: Kankalin
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2011-04-16 19:05:28

Köszönöm szépen, Lyza :-))!
aLéb
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2011-04-16 19:04:52

válasz szusi (2011-04-16 10:12:09) üzenetére
Szusi, mindig öröm a hozzászólásaid olvasni, most sincs másképp. Köszönöm elismerő szavaidat.
aLéb
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2011-04-16 19:03:26

válasz Selanne (2011-04-16 09:57:51) üzenetére
Marietta, nem is tudok mit mondani... Nagyon köszönöm az elismerésedet!
aLéb
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2011-04-16 19:01:45

válasz Braunel (2011-04-16 07:42:10) üzenetére
Barna, nagyon köszönöm a szavaidat, nekem nagy öröm, hogy tetszett a vers.
aLéb
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4440
Időpont: 2011-04-16 19:00:36

válasz A.Adrienn (2011-04-16 02:18:35) üzenetére
Kedves Adrienn, örömmel láttam a hozzászólásod.
aLéb
Alkotó
Lyza
Regisztrált:
2009-09-09
Összes értékelés:
3101
Időpont: 2011-04-16 10:19:51

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Béla!
Ha nem haragszol elmentem ezt a koszorút, hogy bármikor olvashassam, ha kedvem szottyan...Mit mondhatnék, hogy ne ismételjem önmagam?...Fergeteges, lenyűgöző és káprázatos!
Elismerésem: Lyza
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2011-04-16 10:12:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
aLéb, nagy szerencsém, hogy Selanne megírta előttem, amit én is pontosan így gondolok és pontosan azóta, mióta az első két versedet elolvastam, belépésemkor. Nagy szónak tűnik, hogy nagy költő vagy, de ez a helyzet. Mindig várakozással és örömmel olvaslak.
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8300
Időpont: 2011-04-16 09:57:51

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Szia!

Azt hiszem, kb éjjel 1 óra volt, amikor olvastam szonettkoszorút. Levezetésképp egy vendégsereg után. Valami olyant vagy képes átadni, melyről bármit is írna az ember, sablonosnak tűnhet. Nagy költő vagy, és kérlek ezt ne vedd semmiképpen olyan soroknak, amelyek késztetnének arra valamiféle dicsérgetés,és hasonló. Az irodalom nagyjai között létezel. Köszönöm, hogy olvashattam.

Szeretettel:Marietta
Alkotó
Braunel
Regisztrált:
2005-09-23
Összes értékelés:
238
Időpont: 2011-04-16 07:42:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Béla!

Nem tudok mit mondani hirtelen,
mert szájtátva olvastalak...
Talán csak ennyit:
"Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt! "

Gratulálok!

Barátsággal: Barna
Alkotó
A.Adrienn
Regisztrált:
2009-06-29
Összes értékelés:
927
Időpont: 2011-04-16 02:18:35

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Ez igen!
Nagyon sok, szép gondolatot, képet találtam, nem idézgetem, viszont gratulálok.

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Fekete szemek című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Akkor élünk mi igazán... címmel a várólistára

Vox humana bejegyzést írt a(z) Semmi című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Hová lettek? című alkotáshoz

Marcsy alkotást töltött fel Az Igazság címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Éhség címmel a várólistára

Miléna bejegyzést írt a(z) Izzásba dönteni című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Újra című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) hópelyhek című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Érzéki csalódás című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Érzéki csalódás című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Érzéki csalódás című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) Érzéki csalódás című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)