Esküvőmnek napján
martalócok jöttek.
Szép Mercedes-arám,
nem látsz engem többet!

Fernand a féltékeny,
egy cselszövő kígyó,
Elrabolta tőlem,
s még azt hiszi, így jó.

Edmont Dantés lennék,
ó, én szegény pára.
Koholt vádak miatt
kerültem rabláncra.

Zordon If-nek vára,
szikla meredélyen
Nézegeti magát,
víz tükrén, kevélyen.

Senki nem szökött még
meg ebből a várból.
Bizony, hír sem jön át
a kinti világból.

A sötét falak közt
van egy jó barátom.
Vén Faria abbé,
s nem kínoz magányom.

Vár a kincses sziget,
Monte Cristo néven.
Tudom, még eljutok,
nem ér itt a végem!

Nékem csillagokban
van megírva sorsom.
Hitem és reményem
szívem mélyén hordom...

Felkél az igazság
csodálatos napja,
Fernandnak fizetni,
s én leszek a papja!