A szeretet utáni éhség,
telhetetlen,olyan mint a mélység.
Sosem túl sok belőle adni,kapni,
mindig jobban kell szeretni.
Életed ösvényén ez vezessen fáklyaként,
a szeretet,mely bennünk égjen most és mindig örök tűzként.

Sokan a pénzükben bíznak,
de hiába, mert csak csalódnak.
Még ha értenéd is az angyalok nyelvét,
s birtokolnád az ismeret minden kincsét,
de életed szeretet nélkül élnéd,
a boldogságot sosem éreznéd.

Ha adsz magadból szeretetet,
ne félj te is kapsz majd eleget.
De ha nincs kit szeress,
s ki téged szeret,
mit fog érni az életed?

Akkor a szürke hétköznapok ködébe veszel,
beleroskadsz, boldog nem leszel.
Mert bármerre vigyen is utunk,
szeretet nélkül élni nem tudunk.