HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 21

Tagok összesen: 1857

Írás összesen: 47962

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-03-19 06:35:00

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: KalinaFeltöltés dátuma: 2011-04-30

Luca játékai

Luca első ránézésre pontosan olyan volt, mint bármely más hétköznapi kislány, sőt, ha jobban meggondolom, még a másodikra is; márpedig akiben másodszori ránézésre sem találnak semmi különöset, arra többé senki sem gyanakszik, hogy esetleg rejteget valamit.

Lucának azonban volt egy hatalmas nagy titka, de ezt a világ minden kincséért sem osztotta volna meg senkivel - ő kiválóan tudott titkot tartani, ellentétben más gyerekekkel.
Minden akkor kezdődött, amikor az ötödik születésnapján megkapta a legcsodálatosabb plüssmackót, amit valaha is látott: aranyos volt, puha és jó illatú. El is nevezte menten Bruminak, és már aznap este magával vitte az ágyába, mert egyébként nagyon félt a sötétben.
- Jó éjszakát, Brumi! - nyomott egy cuppanós puszit a pofijára, miután anyukája leoltotta a villanyt, és becsukta maga mögött az ajtót.
- Én nem Brumi vagyok! - hallatszott ekkor egy sértődötten dörmögő hang, majd rögtön utána egy rosszalló köhintés.
Luca döbbenten kapcsolta fel az ágya mellett a sólámpát, és meglepetten nézett a mackóra:
- Brumi, Te tudsz beszélni???
- Már miért ne tudnék, és mondtam, hogy nem vagyok Brumi! Tán süket vagy?
Ekkor a polcon, ahonnan az előbb a rosszalló köhintés jött, összevonta a szemöldökét a szőke Letti baba, és azt sziszegte:
- Hálátlan medve! A saját ágyában babusgat téged, te meg nem átallasz egy név miatt kötözködni vele!

Luca nem győzte kapkodni a fejét: hát itt minden játék igazi?
- De ha egyszer nem úgy hívnak! - replikázott a plüssmackó - Csak mert ő rántotta le rólam a masnis doboz fedelét, még nem keresztelhet át csak úgy! Van nekem rendes nevem is, kérem: én Akác Bonifác vagyok!
- Ó... - szólalt meg végre az első döbbenetből felocsúdva Luca - Ne haragudj, nem tudtam... De az olyan hosszú, nem lehetne, hogy akkor a beceneved legyen Brumi?

A mackó pár pillanatig gondolkodott, majd utána rábólintott a dologra:
- Rendben, de ha valaha is igazolványt csináltatok, ragaszkodom hozzá, hogy az Akác Bonifác kerüljön bele!
- Megegyeztünk - mosolyodott el megkönnyebbülten Luca, miközben azon gondolkodott, hogy ugyan miért volna szüksége igazolványra egy plüssmackónak.
- Ez akkor is felháborító! - mérgelődött tovább Letti - A játékoknak nem szabad beleszólniuk abba, hogyan kezelje őket a gyerekük! Ez modortalanság!
- Én tényleg nem bánom, ha beleszóltok! - tárta szét a két karját Luca engesztelően - Csak hát fogalmam sem volt róla, hogy ti valódiak vagytok... Van még valakinek bármi problémája, amiről beszélni szeretne?
- Hát, ha már itt tartunk - pislogott egyet a másik baba, Alissza, akinek gyönyörű kalapja és kis táskája volt -, ki nem állhatom, amikor megnyomorgatják a hasamat! Egyrészt más mondanivalóm is lenne, mint hogy: "Gyere, játsszunk egyet, jó móka lesz!", másrészt pedig hányingerem lesz tőle. Te talán szeretnéd, ha a hasadat nyomkorásznák?
- Hát nem... - ismerte be megszeppenve Luca. Ilyesmire nem is gondolt eddig.
- Én pedig - vette át a szót a balerina - elszédülök, ha annyiszor nyomogatod a forgató gombomat. Egyébként meg szörnyen igazságtalan, hogy miután annyi figyelmet szentelt a gyártóm a lábaim rugalmasságának, arra kárhoztatott, hogy csak forogjak össze-vissza, mint egy zakkant búgcsiga. Tudok én más tánclépéseket is ám! Van fogalmad róla, milyen érzés nekem, amikor kinyitod a zenedobozt, és én meghallom azt a pompás dallamot, de nem perdülhetek táncra, mert röghöz vagyok kötve? Mintha kínoznának! És a karomat is fárasztó így tartani...
- Szegénykém! - nézett rá szánakozva a kislány - De hát mit tehetnék én ez ellen?
- Talán ha le tudnál szerelni erről a talapzatról...
- Hát ez most már mindennek a teteje! - fújtatott Letti - Titeket semmi tisztességre nem tanítottak a játékgyárban? Játéknak lenni nem kívánságműsor!
- Te könnyen beszélsz! - csattant fel a pöttyös labda, amelynek Luca legnagyobb meglepetésére az összes pettye szem volt valójában.
- Téged csak fésülgetnek, etetgetnek, öltöztetnek meg betakargatnak; bezzeg ha úgy rugdosnának, mint engem, talán neked is jól esne egy kis együttérzés!
- Ostoba gömböc! - vetette oda neki haragosan Letti, mire a labda vérig sértődött, és bosszúból ezt vágta a fejéhez:
- Méghogy ostoba! Tudod mit? Te meg egyáltalán nem is vagy élethű!

Letti elsápadt a dühtől - ennél nagyobb sértést egy babának nem lehetett mondani.
- Elég legyen! - pattant fel az ágyán szigorúan Luca, és így még inkább vezérüknek érezték a játékai. - Mostantól kezdve senki sem csúfolhat senkit, és ha valakinek valami baja van, az igenis szól! Ez az én szobám, és azt akarom, hogy minden játék boldog legyen benne!
A játékok büszkén és hálásan néztek most rá, és Letti baba szégyenkezve szorította össze ajkait.

Onnantól kezdve Luca minden nap beszélgetett velük, pontosan tudta, hogy melyikük mit szeretne, és megadta nekik legjobb tudása szerint, ők pedig cserébe elszórakoztatták őt úgy, ahogy csak egy szabad játék képes szórakoztatni: a balerina, akit leoperált a talapzatról (alaposan leszidták érte a szülei, azt hitték, rosszaságból "tette tönkre" a drága játékot), a zenedoboz dallamára csodás előadásokkal örvendeztette meg a kislányt, a pónilovak versenyt futottak - a többi játék fogadhatott, melyikük nyer, és aki jól tippelt, az aznap este Lucával alhatott - ; a kék póni ráadásul bármikor szívesen felrepült a szekrény tetejére, ha Luca valamit nem ért el; a marionett bábu pedig ott bohóckodott neki órák hosszat, ha rossz kedve volt, és fel kellett vidítani.

Luca tehát egyáltalán nem volt hétköznapi kislány, és játékainak hála nagyszerű kalandokban volt része. Az ő szobájánál vidámabb hely nem is volt a kerek világon.

2010 június

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2005-10-07
Összes értékelés:
585
Időpont: 2012-03-03 17:10:28

válasz T. Pandur Judit (2012-03-03 15:07:12) üzenetére
Kedves Judit!

Köszönöm a hozzászólást, alkalom adtán el is olvasom a "Mackóságok"-at! Talán azért könnyű megeleveníteni egy plüssmacit, mert fiú és lány főszereplő mellett is állhat, és mert állat lévén már van szeme, füle, szája, vagyis minden adott hozzá, hogy beszéljen is. A babákkal és többi játékállattal ugyanez a helyzet, a labdába és társaiba már kicsit nehezebb életet lehelni :)

Kalina
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4887
Időpont: 2012-03-03 15:07:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Kalina!

A megelevenedett játékok meséje tanulságos és tündéri.
Nekem is van erről egy mesém az oldalon "Mackóságok" címmel. Milyen érdekes, hogy a Te mesédben is a mackó hoz "elevenséget" a játékok közé. :)

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2005-10-07
Összes értékelés:
585
Időpont: 2011-05-01 21:37:09

Köszönöm, és igazad van, kis főszereplőmnek még lesznek kalandjai, bár igazság szerint azt már nyomtatásban szeretném :D
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3342
Időpont: 2011-05-01 16:56:05

Kedves mese, talán folytatása is lesz...

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Szerelmek című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A könyvkiadás rákfenéje című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Gyermekkorom I. című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Egy hullámhosszon című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Szerelmek című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel A szív szava címmel a várólistára

túlparti alkotást töltött fel Virtuális valóság VIII. rész címmel a várólistára

szilkati alkotást töltött fel Szerelmek címmel a várólistára

Etelvaria alkotást töltött fel A könyvkiadás rákfenéje címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Murmur jelenti 17. Csend legyen! című alkotáshoz

Cipike bejegyzést írt a(z) Szerelemkút című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)