HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1855

Írás összesen: 47755

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szilkati
2019-02-14 16:50:12

Reklám

Versek / sorsképek
Szerző: Zöld ZsázsaFeltöltés dátuma: 2006-11-04

Vezessetek

"Akit az istenek szeretnek, örökre meghagyják gyereknek" (Heltai Jenő)

Kifacsartak,
mint
a vizes törülközőt, amit
bedobtam,
aztán
föllógattak
száradni, a bokámnál
fogtak,
belém lőtte a Tél minden nyilát - mindegy,
rajtam
úgyse fognak,
gondoltam;
de rá kellett jöjjek,
hogy tévedtem,
átvertek,
vagy én vertelek át titeket?
De tulajdonképpen már ez is mindegy.

Megfagyott minden ujjam,
ha most ráütnék a kalapáccsal egyet,
eltörne, tudom.
Végigzongoráznám rajtuk
azt a szomorú dallamot,
vagy azt a másikat, tudjátok...
Tudjuk.
(Erről jut eszembe
egy ideillő idézet, melybe
nem lőttek még nyilat...
Beethoven egy helyütt azt írja:
"GGGD."
Csak sze-ret-nééé...
Nagyon tartalmas,
kifejező néhány mozzanat.)
És törötten csüngne a tíz fagyott csontdarab,
már csak egy bőrcafat,
mi megtartja,
ideig-óráig,
talán, amíg
ki nem kezdik a madarak,
hollók-varjak,
dögevők az élő húson, májamban,
és a piciny cinkék, a kékcinkék,
meg a vörösbegyek,
verebek,
állnak körülöttem s nevetnek.

Én nem tudtam.
Nekem nem mondta senki sem,
tizenhét évesen,
hogy mennyit kell küzdenem s szenvednem,
hogy ki kell tartani akkor is,
ha agyonüt vagy szitává lő a Tél,
jön kegyetlen, jön Február,
mi vár, jaj mi vár rám?
Tizenhét
éves vagyok.
Hagyjatok békén, hagyjatok!
Én most is ugyanolyan kisgyereknek érzem
magam,
mint mikor Anyu kezét fogtam,
bánatommal-örömömmel
hozzá szaladtam,
vagy ha betegen itthon maradtam,
s Ő egy matracot hozott a szobámba,
azon aludt, velem,
s nem is hiába,
hiszen lázálmomban úgy sikoltottam,
nem is csoda,
mert mikor beúsztam volna
mélyen a Balatonba,
- küzdöttem,
hiszen
oly sűrű volt a víz
és nehezen
mozogtak tagjaim - egy rák vett üldözőbe,
emlékszem,
fél méter is megvolt,
barna és iszonyú, s azon a két rémes ollón
csillogott a víz...
sikoltva ébredtem mondom.

Most talán még inkább
érzem a súlyát,
mert fel kéne nőni, de gyermek vagyok.
Vörös és fekete, felnőtt nő, néha, ha hagynak, ha engednek,
ha kibújhatok gyermeki álruhámból,
de aztán... meggondolják magukat?
Vagy észreveszik csak, hogy megszöktem?
Én nem tudom,
de visszalöknek,
visszalöknek lenni mégmindig-gyereknek.
S ez - talán nem is baj. Én nem bánom,
ha gyerek
vagyok,
de akkor:
legyek
minden téren az. Vegyétek
le a felelősséget a vállamról,
döntsetek
helyettem:
fogjátok, fogjátok a kezem!


(2006. november 4.)

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Szenior tag
Poppy
Regisztrált:
2007-02-10
Összes értékelés:
1670
Időpont: 2008-01-08 15:39:31

Szia Zsázsa!
Nem mondom, érdekes felépítésű a vers. Néhol azt gondoltam, nincs meg a kohézió, de talán így jó. Komoly "felnőtt" versnek indul, aztán a téma kibontásával változik meg az egész. Amúgy a harmadik X-en túl is hasonló érzéseim vannak. :) Üdv, Poppy
Szenior tag
Gyömbér
Regisztrált:
2007-01-11
Összes értékelés:
3806
Időpont: 2007-11-18 20:13:45

Kedves Zsázsa!

Tudod ugye, hogy vannak akik sosem nőnek fel...és ez így jó. A felelőséggel pedig valahogyan csak elboldogulunk...:)
...és így, hogy "gyerek" maradsz, így is fogsz tudni segíteni embereknek...pontosan azért, mert sokkal érzékenyebb, fogékonyabb vagy mindenfélére, mint a "felnőttek".

Üdv: Gyömbér
Szerkesztő
Zöld Zsázsa
Regisztrált:
2006-05-31
Összes értékelés:
493
Időpont: 2007-01-31 16:59:47

Igen, tudom... de néha olyan jól esik! És ha Anyuék elengedik a kezem, hát majd kapaszkodom egy erős férfiba :)
Üdv és köszi hogy olvastál! :)
Zsázs
Alkotó
Florilla
Regisztrált:
2006-12-04
Összes értékelés:
93
Időpont: 2007-01-30 20:19:24

Nah ez az!!!!!!!!!!Teljesen jó gondolataid vannak.Én még most,majd csak 20 évesen is azt érzem,hogy GYEREK AKAROK MARADNI!És ne kelljen döntenem,ne kelljen szenvednem.Hagy bújjak anyu mögé...vezessenek engem...Tehát teljesen megértelek...csak az a baj,hogy nem maradhatsz gyerek...legalább is teljesen biztosan nem.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) 318-as szoba című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Kikelet aroma címmel a várólistára

Diamond alkotást töltött fel Nincs időm címmel a várólistára

túlparti bejegyzést írt a(z) Porszívózásról, egyebekről című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) 318-as szoba című alkotáshoz

majusfa alkotást töltött fel Szerelem címmel a várólistára

ermi-enigma alkotást töltött fel 318-as szoba címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 8. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)