HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 28

Tagok összesen: 1906

Írás összesen: 50219

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

eferesz
2020-05-09 20:21:34

Szülinaposok
Reklám

Versek / prózavers
Szerző: jerrynostroFeltöltés dátuma: 2011-06-04

Undor

Előttünk épült az Undor szobra.
Szemünk láttára nőtt ki a földből.
Próbáltunk nem venni róla tudomást,
igyekeztünk letagadni a tényeket,
mintha látomás volna, s nem velünk történne.
El akartuk hinni, hogy nincs hozzá közünk,
nem vállaltuk a bűnrészességet,
mintha egy külön világból jönnénk,
ahol nincs bűn, csak hit és szeretet,
holott mi vagyunk a legnagyobb bűnösök!


Nem tudni, pontosan mikor kezdődött.
Vakon sétáltunk fel s alá.
Közöttünk emberek tiltakoztak,
vagy inkább lármásan gőgicséltek,
talán tudták már, minden összeomlik.
Mi is felemeltük a hangunkat,
de csak egészen mellékesen,
hisz nem hittük soha, hogy igaz,
úgy gondoltuk, ez nem történhet meg.
Folyton kicsinyítettük a szégyent,
mely bekebelezett s felfalt bennünket.


Ma fájó hassal, hányingerrel járunk.
Öklendezve nézünk a szoborra.
Tökéletes alak, szinte remekmű;
arányos lábak és kezek,
mosolygó s makulátlan arc...
Mégis valami undorító rajta!
Közelebb lépünk, mintha csak tükörbe bámulnánk:
Ó, minő megdöbbenés,
mily fájdalmas és aljas szembesülés!
A borzasztó látványtól elakad a szavunk,
hiszen az Undor mi magunk vagyunk!

2011. május

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
jerrynostro
Regisztrált:
2009-01-22
Összes értékelés:
1792
Időpont: 2011-06-07 16:44:40

Szia Karolina!

Természetesen nem hagytam figyelmen kívül a hozzászólásodat.
nem tudtam azonnal válaszolni rá, ezért elnézést kérek. Nem volt szándékos.

Az Undort nem is annyira az emberre, hanem bizonyos tulajdonságokra és magatartásra értem. A világ erkölcsi értelemben egyre jobban süllyed, és ez sajnos a legtöbb emberen érződik.
Az Undor azért veszélyes, mert nem mindig undorító és visszataszító formában jelenik meg.
Gyakran vonzó, sőt csábító ravaszsággal adja el termékeit: az ízléstelenséget, a hazugságot, az igénytelenséget, az erőszakot, az értékek nélküli életet stb.
Ezért fontos, hogy mindenkinek helyén legyen az önkontrollja és egészséges értékítélettel rendelkezzen.
Az Undor szobra egyre csak növekszik előttünk és lassan minden fényt eltakar.
A közönyös ember pedig gyakorlatilag részt vesz az építésben.
Köszönöm szépen kedves hozzászólásod.

Üdv.:Tamás
Szenior tag
jerrynostro
Regisztrált:
2009-01-22
Összes értékelés:
1792
Időpont: 2011-06-07 07:58:36

Szia Ági!

A bűnöket kár részletezni, mindenki ismeri az okokat, erkölcsileg miért süllyedt ilyen mélyre a világ.
Ennek jeleit magamon, a családomon é környezetemen is érzékelem.
A legsúlyosabb bűn talán a közöny és az álszentség.
Mikor valaki annyira közönyös, hogy a saját ablakánál nem lát messzebbre, vagy olyan álszent, hogy önmagát különbnek tartja a többinél, ezért érzéketlen velük szemben.
Köszönöm.

Üdv.:Tamás
Szenior tag
jerrynostro
Regisztrált:
2009-01-22
Összes értékelés:
1792
Időpont: 2011-06-07 07:53:55

Szia szusi!

Én is a megbocsátás és a megértés híve vagyok. nem csak másokkal, magunkkal szemben.
Ennek ellenére én azt tapasztalom, hogy a legtöbb ember a mások bűneit kristálytisztán látja, a sajátját pedig hajlamos lekicsinyíteni, vagy tudomást sem akar venni róla.
A legkönnyebb mást hibáztatni és a bűnbakot keresni, amikor a környezetünkben valami negatív változás következik be. Ezt magamon is észrevettem.
Sok ember ledobja magáról a felelősséget, holott mindenki felelős mindenért és csak közös megoldás létezik.
A gyanúsítgatás, a siránkozás és az önsajnálat semmit nem használnak, helyre kell hozni, amit elrontottunk.
Köszönöm a hozzászólást és az értékelésed.

üdv.:Tamás
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2011-06-04 20:37:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Olykor nem vagyunk túl büszkék magunkra ez kétségtelen, de valahogy mindig megbocsátunk.

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Varázshegy titka című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Borús reggel címmel a várólistára

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Mézharmat címmel a várólistára

hundido alkotást töltött fel Ipiapacs piros pipacs! címmel

hundido bejegyzést írt a(z) Varázshegy titka című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Varázshegy titka című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A csend játszott velem című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Május táján című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Az elmúlás útja című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Lóci Maci meséi 6. című alkotáshoz

gleam alkotást töltött fel Szomjazom címmel a várólistára

eses alkotást töltött fel Az elmúlás útja címmel a várólistára

Susanne bejegyzést írt a(z) Kicsi fehér ház című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Kicsi fehér ház című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Varázshegy titka című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)