Milyen jövö vár rám? Mert mindent köd borít.
A változás szele torkomnak kést szorít.
Felkelek, dolgozom, aztán iszom egy sört,
És ha mégsem elég, rendelek még egy kört?
Remek kilátások, micsoda élvezet,
De hol marad mindaz, mi innen elvezet?

Jövöm köd borítja, de rengeteg út van,
Csakhogy az úticél az, mi láthatatlan.
Kiválasztok egyet, ki tudja merre visz,
Tán a boldogsághoz, kis szívem ebben hisz.
Ám eddig minden út visszavitt a rajthoz,
Plusz van olyan út is, mi fejemre bajt hoz.

A múltam is ködös, de azt én akarom,
Azért, hogy ne fájjon, inkább eltakarom.
Lekéne már zárni, lehúzni a rolót,
Letudni a múltat, legyen elfogadott.
Múltam és a jövöm nem maradhat ködben,
Bíznom kell egy boldog, ködmentes jövöben!