HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 26

Tagok összesen: 1867

Írás összesen: 48417

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / esszé
Szerző: MüszéliaFeltöltés dátuma: 2011-07-18

Shipton anyó



Az életet számos dolog teszi elviselhetővé; ezek közül az egyik az, hogy nem látjuk a jövőt. Minden pillanatunkat megkeserítené, ha nemcsak elméletileg tudnánk, hogy minden jó elmúlik, és selten kommt etwas besseres nach, hanem ezt még látnánk is, olyan világosan, mint a vonalakat a tenyerünkben. Semmi nem garantálja olyan biztosan az öngyilkosságot, mint a tükör, amely megmutatja, hogy 50 év múlva milyenek leszünk.

Mégis nagyon sokan akadtak, akik meg akarták tudni, mit tartogat számukra a sors, sőt ezért minden pénzt megadtak.

A jóslásnak sok fajtája van, az egyik megbízhatóbb, mint a másik, de egyik sem olyan érdekes, mint maga a jós - vagy jósnő - aki egyszerűen látja az eseményeket, anélkül, hogy kristálygömbre, állatok májára, misztikus varázslatokra vagy kávézaccra lenne szüksége. Nem sokan tartoznak ehhez az illusztris társasághoz, és még közülük sem tesz mindenkit boldoggá ez a különös képesség.

Ha ugyan különösnek nevezhetjük. Egyes dolgokat én is meg tudok jövendölni. Például már most megmondom neked, hogy a jövő héten sem nyersz a lottón. Ebben a játékban a nyerési esély csekély és sekély.

Jó, hogy ezt mondod; a szibillák jó része rímekben közli a jóslatait. Ilyen Shipton anyó, a 16. század prófétanője, aki arról volt híres, hogy egyforma biztonsággal jósolta meg a közeljövő politikai eseményeit, valamint a távoli jövő technikai csodáit, a tengeralattjárótól a repülőgépig.

Ez utóbbi nem is olyan nehéz. Csak jó nagyot kell mondani, aztán előbb-utóbb megvalósul. Inkább utóbb. És Shipton anyónak nem volt semmi módszere? Úgy értem, nem csinált semmi hókuszpókuszt, csak ontotta a költeményeket?

Ő maga volt a hókuszpókusz: az ördög lánya, személyesen.

Az ördög csak az ember szánalmas kísérlete, hogy megszabaduljon a felelősségtől.

Azt mondod, hogy az ördög nem létezik?

Azt hát.

Nos, a kutatók szerint nem létezik Shipton anyó sem; így hát semmi akadálya a rokoni kapcsolatnak. Persze a dolog nem ilyen egyszerű, mert életrajza azért van, és a verseket, pardon, a rímförmedvényeket is megírta valaki. Ha a véletlen igazán ki akar velünk tolni, akkor még az sem lehetetlen, hogy élt egy bizonyos Tony vagy Toby Smith ácsmester és az ő hites felesége; hitest mondok, mert az ördögi rokonság ellenére derék protestánsok voltak (vagy nem), de a beszélgetéseink során mi már hozzászoktunk a zavaros viszonyokhoz.

Vágjunk bele, hogyan került a képbe az ördög?

Shipton anyó 1488 körül született, az anyja egy Agatha Sontheil nevű, 15 éves, árva szolgálólány volt, az apja ismeretlen. A keresztény erkölcsnek megfelelően az urak egy ideig használták a cselédlányokat, majd amikor a következmény látható lett, kidobták őket. Agatha Knaresborough mellett, a Nidd folyó alsó hídja közelében, egy barlangban szülte meg a gyerekét. Csak egy vénasszony volt vele, aki mindenképpen meg akarta tudni, hogy ki volt a tettes. Agatha nem mondta meg, megfosztotta a vénasszonyt a jólértesültség örömétől, aki bosszúból azt híresztelte, hogy az apa egy nagyon szép lovag, csak a lábait sohasem lehetett látni, és az érintése hideg volt, mint a jég. És ha nem lett volna elég ez a célzás, a gyerek bizony nem volt sem szép, sem formás; vihar volt, amikor megszületett, és egy holló károgott; hozzá még egy nagyon különös forrás volt a barlang közelében: amit beledobtak, az kővé vált. A forrás tény, megvan ma is. Valahogy mégis megkeresztelték a gyereket, nem kisebb személy, mint a Beverley kolostor apátja. Ursula Janet gyerekkoráról nem tudunk sokat. Anyja belehalt a szülésbe (elvitte az ördög); mások szerint kolostorba lépett. A gyereket idegenek nevelték, talán a kedves vénasszony, aki a lólábú gavallérra célozgatott. Az egész gyerekkorából csak egy eseményt jegyeztek fel: 2 éves volt, amikor fölmászott valami vasrácsra a kéményben, és persze erre is azt mondták, hogy az ördög műve.

Szegény ördög, mi mindennel kell foglalkoznia.

Ursula 24 éves korában ment férjhez, az akkori fogalmak szerint jó későn. Nem volt szép, járni csak bottal tudott, púpos volt, gyereke se született, de így is megfelelt Shipton mesternek. Alig egy hónapja voltak házasok, amikor Ursula először jósolt sikeresen. Elmondom, mert nagyon jelentőségteljes. Valaki ellopta a szomszédasszony ruháját és alsószoknyáját, és Ursula azt mondta, ne keressék, mert a tolvaj vissza fogja hozni. Néhány nappal később meg is jelent a piacon egy idegen asszony, odatáncolt a szomszédasszonyhoz, visszaadta a holmit, és elbúcsúzott egy pukkedlivel.

Képzelem, milyen nagy volt az izgalom.

És ez csak a kezdet. Legközelebb egy fiatalúr érdeklődött Shipton anyónál, így fogom nevezni, mert az egész szakirodalomban ezen a néven fordul elő. A fiatalúrnak nem volt pénze, és azt szerette volna tudni, mikor hal meg végre a papája. Mert már csak egy nagyobb örökség húzta volna ki a csávából. Shipton anyó nem mondott neki semmit. A fiatalúr megbetegedett, és mit tesz Isten, most meg a papa érdeklődött, felgyógyul-e a drága gyermek. Shipton anyó ezt válaszolta:

Ki mások elvesztén hevül,
Meghal maga, kéretlenül.
Vonzotta őt a földi lét,
A sírban lesz majd föld elég.

A fiatalúr hamarosan meghalt.

Biztosra vettem ezt a poént.

Ettől kezdve egymást érték a jóslatok, pl. a következő:

Az Ouse a híd fölött robog,
A tornyon szélmalom forog,
És szilfa fekszik minden ház előtt.

Kicsit homályos, de mindjárt nem lesz az. Yorkban kialakítottak valami primitív vízvezeték rendszert, csöveket fektettek az Ouse folyó fölötti hídra, és egy szélmalom segítségével emelték föl a vizet. A "csöveket" kivájt szilfatörzsekből készítették, mert azt remélték, a szil nem rothad el a vízben.

Hozzátehetett volna még egy sort, "szilből kiöl a víz velőt," vagy valami hasonlót.

Lehet, hogy pályát kellene módosítanod. Rímekből lefőzheted Shipton anyót, de mennyiségben nehéz lesz. Egyszer éppen Yorkban volt (York nincs messze Knaresborough-tól), és látta, hogy a szolgálólányát egy lovas hintó repíti a Szentháromság temploma mellett... jó, nem hintó, csak batár, de elég szép karrier, ha valakinek még a szolgálólánya is kocsin jár. Mindegy, ott helyben megszületett a következő vers:

Egy templom áll a régi híd felől,
Mi nappal épül, éjjel mind ledől,
A templom egykor legfelső köve,
Az lesz az Ouse fölötti híd töve.

Magas Déva vára.

Majdnem. Éjjel a vihar ledöntötte a tornyot, egyenesen rá a hídra. Mindkettőt újjáépítették, mondanom sem kell, hogy a kövek pontosan úgy cserélődtek meg, ahogy Shipton anyó megjósolta.

Volt érzéke a poénokhoz... kinek is?

Ki tudja. A legenda szerint egy Joanne Waller nevű hölgy jegyezte fel a naplójában. De nem ez volt Shipton anyó fő erőssége. Mágikusan vonzották a gazdag nagyurak és a magas politika. Itt mindig talált valami jósolni valót. Amikor York új lord mayorja egy olyan házba akart költözni, amely a katedrális udvarából nyílt, rögtön megüzente neki:

Ha templom udvarába költözik,
Vigyázzon, mert ledöfhetik.

Ami be is következett.

Ez csak természetes. VIII. Henrik volt ekkor a király. Neki is üzent Shipton anyó, bár elég kétséges, hogy az üzenet eljutott a címzettjéhez. Ezt írta Shipton anyó, abban a stílusban, mint a még híresebb kortársa, Nostradamus: "Amikor az angol oroszlán a gall partra teszi a mancsát, félelmükben elhervadnak a liliomok; lesz nagy sírás és jajgatás a hölgyek között, mert a hercegi sas csatlakozik az oroszlánhoz, és minden ellenállót eltaposnak. Bár sok Sagittarius jelenik meg a liliomok védelmére, nem érnek el semmit; zavart kelt az Észak balga állata." A Wolsey-nek szóló üzenet: "A mitrás páva kiterjeszti a tollait, ez nagy látványosság lesz egy ideig. De hamarosan eltűnik, és a nagy megbecsülésből semmi sem marad." Ezeket nem versben írta, de ki lehet találni, hogy Henrik az oroszlán, a liliom Franciaország emblémája, a sas az osztrák Maximilian császár, a Sagittarius a francia lovasság, a balga állat az angol katonaság. A mitrás páva, a gyűlölt Wolsey elég csúfosan lépett le a történelem színpadáról.

Nyugtalan idők jártak. Shipton anyó soha nem került bajba a jóslatai miatt? Mint pomfreti remete Péter?

Nem. Volt egy hatalmas pártfogója, az apát, aki annak idején megkeresztelte. Aztán eljött a pillanat, amikor Henrik komolyan feleségül akarta venni Boleyn Annát, és az apát érezte, hogy ebből nagy baj lesz. Magához vett egy másoló barátot, elment Knaresborough-ba. Az ördög lánya ezt diktálta:

Mikor tehén bikára hág,
Óvjad, te pap, a koponyád.
Előbb a cserje vész oda,
Utána gyorsan dől a fa.
A mitrás páva még kevély,
De nincsen messze már az éj,
És véle pusztul otthona,
Mit nem tett még király soha.
Ki halna más? A sorscsapás
Eléri a szegényeket,
Ki eddig jól evett s ivott,
Most böjtöl, és imát rebeg.
A gazdag gőgös lesz nagyon,
De épp a gőg üti agyon.

Tehén a bikára?

Igen, Boleyn Anna családi neve eredetileg Bulloigne volt, és a családi címerében egy fekete bikafej volt. A király címerét tehén díszítette, amikor még Earl of Richmond volt.

És Shipton anyó megjósolta a kolostorok feloszlatását. Kiválóan kiismerte magát a heraldikában is. Ki más lehetne, mint az ördög lánya?

Kisebb és nagyobb urak, mindenki meg akart tudni valamit Shipton anyótól. Egyszer egy yorki úr kereste fel, aki Beasley néven mutatkozott be. Három úr volt vele, akik meg akarták őrizni az inkognitójukat. Shipton anyó mindenkit megkínált egy pohár itallal. Az egyik úr nem állta meg, tett egy-két megjegyzést: Nem látnál ilyen szívesen minket, ha tudnád, miért jöttünk. - Anyó csak mosolygott, és az úr folytatta: Azt mondtad, Wolsey kardinális nem látja meg többé Yorkot. Nem tetszenek neki a jóslataid. - Nem azt mondtam, hogy nem látja meg. Talán láthatja, de nem mehet oda. - Ha megérkezik Yorkba, megsüttet téged a máglyán. - Meglátjuk, mondta Shipton anyó, levette a fejkendőjét, és bedobta a tűzbe. Lángolt a tűz, de a kendő nem égett el. Bedobta a botját; az is ép maradt. - Ismerem az urakat. Suffolk hercege, Lord D'Arcy és Northumberland grófja, igaz? - Nem sokkal ezután Wolsey a cawoodi palotájába ment, ami vagy 10 mérföld Yorktól. Még ma is megvan a torony, ahova fölmászott nagy betegen, azt hitte, látja Yorkot. Megfogadta, hogy megégeti a yorkshire-i szibillát, ha Yorkba ér. De erre már nem került sor, visszarendelték Londonba. Csak az mentette meg a lefejezéstől, hogy már útközben, Leicesterben meghalt. Northumberland grófja, Lord D'Arcy és mások fellázadtak a király ellen. York utcáin haltak meg, és a fejeik a Micklegate Bar nyársait díszítették.

Nem egészen. Lord Darcyt a Towerban fejezték le 1537-ben. Northumberland grófja elég eseménytelen életet élt, leszámítva, hogy eljegyezte Boleyn Annát. Megvádolták a lázadásban való részvétellel, de felmentették. A suffolki herceg a király nagy híve volt, alig érdekelte Wolsey sorsa. Egyébként természetes, hogy hercegek és grófok tolonganak egy füstös konyhában.

Miért ne, Napoleon is elment Madame Lenormandhoz.

Igaz, de akkor még csak Napoleon volt... nem a császár.

1547-ben meghalt VIII. Henrik. Sok érdekes dolgot lehetett volna jósolni a feleségeivel és a barátnőivel kapcsolatban, de a pikáns részleteket nem őrizte meg a napló. 9 éves volt a fia, amikor VI. Edward néven a trónra került. Shipton anyó rímei:

A kis hercegnek adjatok helyet,
A templomokban sepregessenek.
Akit sosem szülöttnek mondanak,
A tar fejekből árvákat farag.

VI. Edward nem született meg?

Nem a rendes módon. Valami primitív műtétet végeztek, amibe Jane Seymour belehalt.

Akkor sem a gyermekkirály üldözte a katolikus papokat, hanem a Protector, Somerset hercege.

Aki később szintén elveszítette a fejét - rájárt a rúd a hercegekre. A közemberek csupán a szegénységtől és az anarchiától szenvedtek, ahogy azt Shipton anyó megjósolta:

Közember fegyvert sokszor már fogott,
És kárt okoznak álnok asszonyok.
Halálos gőg és mindenféle vész!
A két fivér egymást megölni kész.
Elterjed az ambíció, akár
Fejét veszíti ádáz griffmadár.
Meghal hamar az oroszlán-gyerek,
Kegyetlenségnek ád a kegy helyet.

Megjósolta Lady Jane Grey halálát, Tudor Mária trónra kerülését:

Egy tiszta hölgynek meg kell halnia,
Mert őt emelte nagyra Anglia.
A másik asszony ujjong mód felett,
Zaklatja majd a földet, népeket.
Alecto nyerte el a trónt gazul,
Egy fejre mitra, másik fej gurul.
Smithfield-en vérpatak folyik tova,
És lesz egy angol és spanyol liga.
Alecto holt, előbb, mint gondolá,
A pontifexe, az sem él soká.

Smithfield-en rendezték a tömeges kivégzéseket. Mária II. Fülöp spanyol király felesége volt. 1558-ban halt meg, Pole kardinális csak néhány órával élte túl. Shipton anyó még élt, amikor I. Erzsébet trónra került. Előre látta a spanyol Armada támadását:

A szűz királynő sok-sok éven át
Uralkodik, s megőrzi Angliát.
Dalolni fog, ki eddig szenvedett,
Harangok is örömmel zengenek.
A pápa úrnak nincs hatalma itt,
És elseperjük Róma piszkait.
Az Angol Rózsa gyorsan visszahajt
A hét halomra minden sáskarajt.
Nyugat királyát bosszú élteti,
Fa ménesét a sárkány szétveri.

A spanyol flotta "fa lovait" Sir Francis Drake pusztította el, a "sárkány."

Meg a nagy vihar az Orkney szigeteknél.

Oda is Drake kergette őket. Shipton anyó azt is tudta előre, hogy lefejezik Stuart Máriát és az essexi grófot. Tudta, hogy Erzsébet halála egyesíti Angliát és Skóciát - ez még nem volt olyan magától értetődő 1558 és 1561 között, amikor ezek a jóslatok elhangzottak:

Özvegy királyné - meg kell halnia,
Fejetlen fogja látni Anglia.
A hárfa hangja egyre szebb zene,
Egy grófnak is lehullik a feje.
Soká az Angol Rózsa már nem ép,
Helyére majd egy férfi lép.
¤
A Tweed folyóból sok vizet kimert,
A szűz királynő halmoz sok sikert,
Örökre egyesül a két haza,
És zárva lesz a Janus ajtaja.

Örömmel hallom, hogy Shipton anyó milyen jól ismeri a római mitológiát.

1561-ben meghalt, ahogy megjósolta. Sírkövére vésték: Itt nyugszik az, aki soha nem hazudott - neve örökké élni fog. Sokáig egy yorki múzeumban volt a sírkő...

... aztán eltűnt.

Honnan tudod?

Természetfeletti képesség.

Alkalmilag még előkerült egy-két jóslat, amelyek talán I. Károly kivégzésére, Cromwell uralkodására, illetve a nagy pestisjárványra vonatkoznak. És egy ideig valóban úgy tűnt, csak ennyit ismerünk a híres jóslatok közül. Kellett vagy 300 év, mire előkerült a többi is. Ezeket Shipton anyó gondosan leírta, összegöngyölte, és afféle edényekben rejtette el, mint a lekvárosüveg. Nagy szenzáció volt, mert számos dologról beszélt, ami még a 19. század közepén se volt valóság:

A tűz nagy éve véget ér,
A béke lassan visszatér,
És minden jóból lesz elég,
A kardokból meg új ekék.
Egy nap a vérnek tengere
Nagyobb vizekbe foly bele,
Ló nélkül megy a szekered,
De több is lesz a baleset.
Világ körül a gondolat
Röpül egy pillanat alatt,
A víz tesz még nagyobb csodát -
Ez így igaz, de van tovább.
Megfordul a világ sora,
A fák alatt arany moha,
Az ember hegyre hág, noha
Nincs szamara, vagy egy lova.
Az emberek a víz alatt
Járnak, beszélnek, alszanak,
A levegőben láthatók
Fehér, sötét és zöld hajók.
A vas a vízen úsztatik,
Mint most a fából vert ladik,
Arany terem, és sok terem
Egy ismeretlen, új helyen.

Ne már, a 19. század közepén már mindenki tudta, hogy a vas úszik a vízen. John Wilkinson bocsátotta az első vas-hajót a Severn vizére 1787-ben. Nagy tömeg gyűlt össze, mindenki látni akarta, hogyan süllyed el.

Az autó, repülőgép, telefon és tengeralattjáró azonban még nem voltak sehol. Bár meg kell vallanom, hogy még nem tudtam minden jóslatot megfejteni.

Csodákat tesznek víz s a tűz.
Zsidókat Anglia nem űz,
Zsidót többé meg nem vetik,
Sőt kereszténytől születik.
Üvegből épít Anglia,
De visszajő a fringia,
Harc lesz a földön, föld fölött,
Ha támad a pogány, s török.
Az államok az ég alatt
Csak ölnek és pusztítanak,
Megosztott lesz a délvidék,
A sas Leo szájába lép.
Szökőévben jön egy majom,
Kit félnek majd a nők nagyon,
Ádám társa vitát indít,
Elpusztul a pápista hit,
És körbe fordul Anglia.
Ha zeng az ég és reng a föld,
Az égi víz mindent kitölt,
Villám hasít és messze űz,
Bevégzi művét majd a tűz.
A franciákat hárman is
Repítik véres táncba is,
A nép szabad leszen, holott
Megláthat három zsarnokot.
Háromszor kormányoz maga,
Háromszor húny ki csillaga,
Három király jeleskedik,
De más családból mindegyik.
Lesz még nagyobb a viadal,
Együtt az angol és a gall,
Hol búza nőtt, ott víz suhan,
Hol víz folyott, most búza van.
A völgyben sok-sok ló robog,
Hol hull a hó, és jég kopog,
Fehér mi volt, sötétedik,
Szép hölgy háromszor esküszik.
Szegény angol szántóvetők,
Kezükbe könyvet fognak ők,
Ki semmire, ki többre mén,
De bölcs leszen, ki most szegény.

A szerkesztés nem volt Shipton anyó erős oldala. Egyébként van ezeknek a nagy bölcsességeknek egy más, valamivel hosszabb változata. Ez is hamisítás. Már az 1684-es kiadás összeállítója, Richard Head maga talált ki sok történetet. Talán Charles Hindley követte el a következő verseményeket 1862-ben. Tőle kitelik, hogy bolonddá akarta tenni az embereket.

És most egy pár szó, rímelő,
Hogy nékünk mit hoz a jövő.

Megfordul az egész világ,
Kincset teremnek majd a fák,
Szegény angol szántóvetők,
Kezükbe könyvet fognak ők,
Nem olvasnak tündérmesét:
Szegényeké a bölcsesség.
Egy völgyben látok házakat,
De mindet hó és jég alatt.

Ló nélkül is megy a szekér,
A baj mindenhová elér,
London, Primrose Hill közepe
Lesz egy nagy püspök székhelye.

Világ körül a gondolat
Repül egy pillanat alatt,
A víz tesz még nagyobb csodát,
Ez így igaz, de van tovább.

Az ember hegyre hág, noha
Nincs szamara vagy egy lova.
Az emberek a víz alatt
Járnak, beszélnek, alszanak,
A levegőben láthatók
Fehér, sötét és zöld hajók.

Nagy ember jő és elmegyen,
A jóslat mondja ezt nekem.

A vas a vízben úsztatik,
Mint most a fából vert ladik,
Folyóban, kőben lesz a kincs,
De hogy hol, annak híre nincs.

Zsidót fogad be Anglia,
Furcsa bizony, de igaz a,
Zsidót többé meg nem vetik,
Sőt kereszténytől születik.

És aztán épít Anglia,
És lesz egy üvegpalota,
De háború acsarkodik,
Ahol pogány s török lakik.

Az államok az ég alatt
Csak ölnek és pusztítanak,
Megosztott lesz a délvidék,
A sas Leo szájába lép.
Viszály, adó, véráldozat
Minden szegényt meglátogat.

A napsütötte Galliát
Háromszor is táncoltatják,
Felszabadul Arethusa,
De három lesz tirannusa.

Három király jeleskedik,
De más családból mindegyik,
Ha véget ér a viadal,
Majd egyesül a brit s a gall.

A brit olajfa nászra kel
Egy német szőlőtőkevel,
Folyó alatt, folyón felül
Az ember álma teljesül.

Szelük ha fúj az új időknek,
Őrült divatjuk lesz a nőknek,
Nadrágot húznak, hogyha jut,
Levágatják hosszú hajuk,
Elkarikáznak a rezen,
Mint most banya seprűnyelen.

A népek s lármás szörnyeik
A zöld vetést lelegelik,
Az ember szárnyal, mint veréb,
Eladja az ekét s gebét.

Mindenki láthat egy jelet:
Ha meghal itt a szeretet,
Lagzit nem ül, s a nemzetek
Elsorvadnak, mert nincs gyerek.

Cicát, kutyát becéz a nő,
És disznó módra él a vő.

Ezerkilencszázat látsz amott,
Adjál hozzá még huszonhatot,
Nem lesz nehéz a ház fala,
Csak szalma és egy piszkafa.
A háborút már tervezik,
A kard s a tűz bevégezik.

Mikor a képek élni látszanak,
Hajók a vízben úsznak, mint halak,
Az ember szárnyal, mint a tollasok,
A nép fele kivérezett halott.

A századot ki éli túl,
A félelemtől meglapúl,
Hegyek között akad verem,
Hol erdő, láp, mocsár terem.

Vihar dühöng, és zúg az óceán,
De Gábriel a tengerszirt fokán
Csodálatos kürtjébe fúj,
A régi pusztul, s jő az új.

Mikor halódik a világ,
Tüzes sárkányt mindenki lát,
Hatszor megyen az égen át.
A nép remeg kívül-belül,
Mert ez a jóslat teljesül.

Hét nap, hét éjjel eltelik,
A szörnyű látványt nézhetik,
Aztán a víz magasra csap,
Vízár lesz minden part alatt,
Morajlanak a nagy hegyek,
A föld színe kettéreped.

Az árvizek ledöntenek,
Borzalmas zajjal ömlenek,
Az ember sárban tűnik el,
Társát morogva űzi el.

Vicsorgat, gyilkol, harcol, öl,
Az ételt dugja más elől,
A rémülettől rút, s remeg,
Rablókat irt és kémeket.

Az áradat elől szökik,
Erőszakol s erőlködik,
Az emberkéztől ontott vér
Mocska sok államot elér.

Ha elvonult a nagy sárkányfarok,
Felejt az ember, boldog és csacsog,
Ha eddig rosszul mérlegelt,
Megkapja azt, mit érdemelt.

Álarc-mosoly és nagyzolás
Gyümölcse más nem is lehet,
Felbőszülnek az istenek,
A sárkányt visszaküldik, és
A fénye nem leszen kevés,
A farka földnek ütközik,
Az úr és szolga megszökik.

Elűzik őket, hadd keressenek
Talpuk alá egy szárazabb helyez,
De szomjan halnak még elébb,
Mint óceán a partra lép.

A föld reped, s kettéhasad.
Ez furcsa, ámde lásd magad.

Egy messzi földre tűz a nap,
De ott egy lelkes kis csapat
Elhagyja majd a kőhegyet
(a megmarasztott kevesek),
ők ismerik a szent igét,
s megújul az emberiség.

Hol eddig voltak tengerek,
Találnak száraz medreket,
Nem minden ember lesz halott,
Hol elvonult Dragon-farok.

Nem minden ország süllyed el,
De undorukban ülnek el
Sok bűzös, rothadt test alatt,
Hol fű is csak kisült marad.

A föld, mit újabb óceán övez,
Puhább és száraz, tiszta lesz,
A szennynek ott nem lesz nyoma,
Az új családok otthona.

Sokáig félve élnek itt,
Az égi jelt még rettegik,
Emlék idővel megfakul,
Furcsa, de hidd el szótlanul.

De még előbb, mint várható,
Előjön egy ezüst kígyó,
És újabb népet köp, noha
Ilyet se láttak még soha.
Az égiekkel ők vegyülnek el,
És újulást az elme ünnepel.

A népek oktatói ők,
Elhoznak újabb, jobb időt,
Az áldott, újabb nemzedék
Szemét felnyitja majd az ég,
Jövőbe könnyedén tekint,
Aranykor kezdődik megint.

A sárkány farka volt a jel,
A testem máglyán lobban el,
A jóslatom valóra vál,
A lelkem innen messze száll.
Ne hidd, hogy nyelvem tévedett,
Nekem e jóslat érkezett.

Vége?

Nem, csak itt már nem bírtam tovább. Ha valaki 1862-ben nem tudja megjövendölni, hogyan fog 1561-ben meghalni Shipton anyó...

Nehéz is megérteni, hogyan kerülhette el a máglyát.

Megérdemelte volna. Már csak a hosszú versekért is.

Pedig arról még nem is beszéltünk, hogy egy idegen országból vitorlás hajó hozza a dohányt és a krumplit. Elhallgattuk azt is, hogy megjósolta a világ végét 1881-re. Igaz, hogy aztán arról értekezik, milyen könnyűszerkezetes építési módot fogunk bevezetni 1926-ban.

Szerintem több munkacsoport dolgozott Shipton anyó jóslatain. Kár, hogy nem tudtak egymásról.

Nagyon valószínű, hogy tényleg élt egy Ursula Shipton, aki a királyokról és a kardinálisokról jósolgatott.

Hiszi a piszi.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2011-07-25 09:32:27

válasz antonius (2011-07-24 11:50:24) üzenetére
kösz, de ne félts engem. nem fogok belepusztulni a sok munkába.
sőt, elég lusta vagyok.
Alkotó
antonius
Regisztrált:
2009-06-30
Összes értékelés:
2589
Időpont: 2011-07-24 11:50:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Utánozhatatlan vagy ebben a műfajban. Ha csak a befektetett munka mennyiségét veszem tekintetbe, akkor is föld fele lendül busa fejem, nem beszélve a minőségről, szellemességről, könnyed humorról.
Nagyon tetszett.

Gratulálok. a
Alkotó
Regisztrált:
2009-05-05
Összes értékelés:
915
Időpont: 2011-07-18 16:32:44

Kedves Andrea és Szusi, örülök, hogy tetszett a vénséges shipton anyó.
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2011-07-18 15:08:24

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon érdekes és tanulságos írás Müszélia stílusban.
Alkotó
Vesztergom Andrea
Regisztrált:
2010-06-27
Összes értékelés:
835
Időpont: 2011-07-18 14:43:14

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Neeeeeeeem hiszeeeeeeem :)
Ez az írás is hatalmas :)
Ehhez is különleges érzék kell, hogy ilyenfajta humorral sződd át.
Élvezetes volt, kétszer is elolvastam, olykor igencsak felnevettem.
Sommázva: Müszéliát olvasni: garancia arra, hogy jót kapok.

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) Három lány 14. című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 14. címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Három lány 9. című alkotáshoz

mandolinos alkotást töltött fel Vlagyimir Viszockij: Fagy, ha fog... címmel a várólistára

Ngaboru bejegyzést írt a(z) Apokrif című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Emlékeimen merengve címmel a várólistára

Kankalin alkotást töltött fel Tüzes pokol címmel

ermi-enigma bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Írj, ...vagy rágcsáld a ceruzád végét című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 11. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 10. című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Három lány 9. című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)