HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1880

Írás összesen: 49022

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-10-02 16:42:57

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: NetelkaFeltöltés dátuma: 2006-11-13

Rezonanciák (3)

Csak pár nap telt el, mióta a mama hozzájuk költözött. Tudták, mire számíthatnak... súlyos demencia. Valami ilyesmi latin neve van ennek a betegségnek. A nő és férje csak tették a dolgukat: reggelente előkészítették a néni ruháit, nehogy a tegnapi holmiját vegye fel, elé tették a reggelit, az ebédjét, majd a vacsoráját, odaadták a gyógyszereit.

A férfi szeretettel vette körül az édesanyját - bár nem igazán tudta, ő mit is fog fel mindebből. Az idős, 81 éves néni már nem volt tisztában azzal, milyen hónap, hanyadika van, hol lakik és hány éves, gyakorlatilag egy-egy mondat elhangzása után - bár látszólag felfogta annak értelmét - el is felejtette, amit hallott. Érdekes módon viszont kiválóan emlékezett - a régmúlt eseményeire. Arra, mikor megkérték a kezét egy nyári délután, arra is, hogy ha édesanyja elküldte tejért a boltba, ő mindig ugrándozva ment, így ellötyögtette a tej felét, mire hazaért. Azt is mesélte, nyolcan voltak testvérek, és ő táncolt közülük a legjobban - bár nem volt túl szép lány, a fiúk mégis mindig őt kérték fel. Azt mondja, akár most is tudna táncolni - ha akarna.

Mert mindent akart. Az asszony épp teregetett a kertben, mikor körülötte toporogva odaszólt: "Jaj, én is itt lábatlankodom: el kéne már mennem dolgozni valahová." "Anyuka, 81 évesen?" - mosolygott a nő. És ő úgy bólogatott rá, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. A minap meg azt mondta, nem éhes, hiszen tyúkot vágott ebédre. Ezeken jókat mosolyogtak a férjével, de mikor a nő egyedül maradt a gondolataival kicsit, el-elmerengett azon, vajon mi is lakik ott bent, miféle kusza hálózat is az agy. Ez a csodálatos szerkezet, mely hihetetlen dolgokra készteti emberek millióit, mely előre viszi a világot, mozgatja a történelmet, a tudományt, a művészeteket. Az agy, amely aztán képes szemvillanásnyi idő alatt atomjaira hullani. Az asszony képtelen volt felfogni, hogyan lehetséges ez. Igen, tudott róla, hogy az ember idős korára feledékeny lesz, napról napra jobban romlik majd az emlékezete. De amit most tapasztalt, az egészen megrémítette. Mi lesz, ha ő is... ha majd ő sem emlékszik az egy egész perccel korábban elhangzott mondatra? Mi lesz, ha majd a fiát összekeveri a férjével, aki addigra lehet, hogy meg is halt? Mi lesz, ha képtelen lesz megtalálni a helyét a legszűkebb környezetében, mert minden és mindenki olyan furcsa és idegen? Félt ettől, félt, hogy egyszer épp ily kiszolgáltatott lesz.

Nem esett nehezére foglalkozni a mamával, hiszen vállalták. "Csak sok-sok szeretet kell, és akkor türelem is van." - mondta a férje valakinek, aki a türelem fontosságára hívta fel a figyelmét. Szeretetből nem volt hiány - egy fiú, az édesanyja, egy feleség és egy gyermek.Akár a láncszemek, úgy kapcsolódtak egymáshoz, vagy mint egy jól működő, olajozott gépezet - akár az emberi agy. Az asszony bízott benne, hogy mindkét szerkezet kiállja az idő próbáját.


2006. augusztus 17.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Netelka
Regisztrált:
2006-08-04
Összes értékelés:
1492
Időpont: 2007-01-01 17:55:15

Azt gondolom, ezek a félelmek bennünk élnek, mert sajnos, létező problémákról van szó. Köszönöm, kedves Ági :)
Alkotó
Áné Ági
Regisztrált:
2006-10-04
Összes értékelés:
92
Időpont: 2007-01-01 14:31:37


Nagyon szép ez az írás a szeretet hatalmáról, félelmünkről, hogy mi lesz velünk,
a családról, az életről.Engem is ilyen gondolatok aggasztanak.

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Tóni alkotást töltött fel Kurt Tucholsky: Zweifel / Kétely címmel

sailor bejegyzést írt a(z) a csapatszellem halála című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Sorsom sorstalanságán című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Útravaló című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Dalát a nyár... című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Egy pacsirtához című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Szonett című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A gyertya fénye... című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Pörölt az ősz a nyárral címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) A gyertya fénye... című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Űrszemét című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Augusztusról jutott eszembe című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Augusztusról jutott eszembe című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Augusztusról jutott eszembe című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Augusztusról jutott eszembe című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)