HONLAPUNKTagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K. |
ALKOTÁSOKCikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj |
EGYÉBLinkajánló Közös regény Emlékoldalak Főoldal |
Statisztika
Online vendég: 15 Tagok összesen: 1916 Írás összesen: 51262 |
|
Regisztráció![]() ![]() |
![]() Utolsó hozzászóló: ![]()
|
Szerző: FiobacciFeltöltés dátuma: 2006-11-14
Amiről jobb nem tudni ( I./2-3.)2. Befordultam a nyitott kisajtónkon, és be akartam csukni, ekkor észrevettem, hogy le van szakítva a helyéről. Tovább ballagtam befelé immár mit sem törődve a kisajtó romjaival. Beléptem a teraszra, és az ajtó kilincse felé nyúltam: -A helyedben nem tenném. -hangzott egy hang a hátam mögül. Földbe gyökerezett a lábam. -Most mi van? Te mi vagy vámpír, vérfarkas vagy... -Vagy?-kérdezett vissza a hang. Megfordultam, nem láttam semmit a sötétben. -Vagy valami hasonló förmedvény-fejeztem be, nem tartottam magam soha gyáva gyereknek de ez azért túltett mindenen. Valami olyannal beszélgettem akiről nem tudtam, hogy mi. -Félsz tőlem, ifjú Tamás?-kérdezett ismét a hang. -Mért kéne félnem egy hangtól? Mutasd magad és akkor majd eldöntöm, hogy elég félelmetes vagy-e ahhoz, hogy féljek tőled-feleltem szemtelenül, nem számolva a következményekkel. -Biztos vagy benne, hogy látni akarsz?-tette fel az újabb kérdést. -A mai nap után már nem ijedek meg semmitől.-feleltem felkészülve a legrosszabbra. -Csak nem ijedtél meg attól a két komédástól? -Kiktől? -A buszon attól az alaktól; és attól a vérfarkasporotytól. Erről jut eszembe: mért nem mentél? Egész életedben erről álmodtál nem? -Miről beszélsz?-ezt a megrökönyödést már csak játszottam. -Ne hazudj magadnak! Legalább magadnak ne! Egész életedben itt akartad hagyni ezt a porfészket, hogy valami izgalmasabba fogj. Most itt volt az alkalom és Te megfutamodtál. Ez nem vall rád Tamás! És ott a Triquon is! De ez már mindegy, ma éjfékor úgyis arra az útra lépsz ahová rendeltek. Ekkor csend állt be a beszélgetésünkbe. Sóhajtottam egy nagyot, és szóra nyitottam a számat, majd mielőtt bármit is mondhattam volna, megszólalt: -Mostmár bármit is tégy, a sorsod a te kezedben van. Ma éjjel, mint már mondtam eldől, hogy merre folyik tovább életed fogyója. Mostmár bemehetsz. Sejted mi lesz ottbent igaz? Bólintottam. -Azt ajánlom ne nézd meg, még ne. Eljön az ideje, de most még ne. Előbb meg kell tanulnod pár dolgot az új életeddel kapcsolatban-látta, hogy ismét kérdezni akarok így közbelépett: -Ne. Mindent megtudsz a maga idelyében. Most mennem kell, viszlát! -Várj! Csak annyit mondj még meg, hogy ki vagy Te? -Hiszel Istenben, Tamás?-tette fel a kérdést. -Nem-válaszoltam villámgyorsan, döntöttem nem hazudok többé, magamnak pláne nem. -Akkor miben hiszel?-faggatott tovább. -A Sorsban-válaszoltam, s elfogott egy érzés. -Sejtettem. Na megyek. -Nem montad meg a neved-tartottam még vissza. -A nevem Tyni. Desmond Tyni. S hallottam egy suhanást, és láttam egy árnyat. 3. Nem mentem be a házunkba, ha megérzésem nem csalt, akkor a halott, rosszabb esetben a szétmarcangolt mostohaapámat találtam volna bent. Újra az órámra pillantottam, már fél nyolc is elmúlt. Arra gondoltam, hogy megyek holnap iskolába? Aztán rájöttem, valószínűleg soha többé nem megyek vissza abba az iskolába. Sóhajtás hagyta el a számat. Az életem meg fog változni, nem is olyan sokára. Még van több mint négy órám arra, hogy oda érjek a ... Hova is kell odaérnem? Megpróbáltam felidézni magamban, amit az az ürge mondott. Legyek ott, ahol úgy érzem a legjobban nem kéne lennem. Fogalmam sincs hol lehet ez hely. De most nem is érdekel, el kell mennem ...oda... A garázs felé vettem az irányt. Kinyitottam az ajtót, valami pirosat kerestem a szememmel, a motoromat. Eleinte nem vetem észre, már kétségbe estem, hogy buszozhatok tovább, aztán megláttam. Por borította mindenhol, kiszakadt az ülése és itt-ott meg volt karcolva, de reményeim szerint indult. Bedugtam a kulcsot elfordítottam, az önindítóra helyeztem a hüvelykujjam, benyomtam... semmi nem történt, megpróbáltam újra és újra továbbra sem reagált semmit. Elkeseredtem, aztán eszembe jutott, hogy ha így indulna az kész csoda lenne, az akksi biztos már rég lemerült. Újra elfordítottam a kulcsot, majd a berúgókat kerestem a lábammal, megtaláltam. Nagyot sóhajtottam... majd egy jó nagyot rúgtam lefele. A motor kerrent egyet, majd felbőgött. Ismét nagyot sóhajtottam (immár más okból), majd átemeltem rajta a lábam és kigurultam a garázsból. Már teljesen sötét volt, csak az utca felől szűrődött be némi fény. Épp indultam volna mikor meg akadt a szemem valamin. A táskám volt az, elgondolkoztam, kellhet még valami belőle? A pénztárcám. Kikaptam belőle, majd továbbgurultam, és arra gondoltam, hogy járok-e még ebben az udvarban valaha? Kiértem az utcára, még utoljára visszanéztem a házunkra, illetve már csak a házamra. Majd meghúztam a gázt és belegyorsultam az éjszakába. A hideg szél kellemesen belevágott az arcomba, s ahogy magam mögött hagytam az utcát ahol idáig éltem, úgy éreztem magam mögött hagyom a múltamat is és egy új ismeretlen élet felé tartok. Még nem szavaztak erre az alkotásra
|
gleam bejegyzést írt a(z) Örök szerelem című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Tavaszi tünetek - A nagy kisfiú - 01. című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz Susanne alkotást töltött fel Örök szerelem címmel ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Utolsó napokra című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Töredék című alkotáshoz black eagle bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) A hízelgő Huba és a gőgös Gazsi páva című alkotáshoz ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Fogatlan Ferkó című alkotáshoz ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Ébredés címmel a várólistára szilkati bejegyzést írt a(z) dicsőítő ének című alkotáshoz túlparti bejegyzést írt a(z) Mezőaranytáncolt ébredés című alkotáshoz Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) dicsőítő ének című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) Jégbontó havában napozás című alkotáshoz gleam alkotást töltött fel Töredék címmel a várólistára hundido bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz hundido bejegyzést írt a(z) Csussz, a kígyó című alkotáshoz Madár alkotást töltött fel Haldokló diktátor végszava címmel a várólistára T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) A rozsdafarkú című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Gyökerek című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Isten véletek című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Jégbontó havában napozás című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) A végzet forrása című alkotáshoz eferesz bejegyzést írt a(z) Tavaszi viharok című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Kirándulás 3. című alkotáshoz T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Naponta ijesztget című alkotáshoz sailor bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz gleam bejegyzést írt a(z) utunk kószáló álmodozás című alkotáshoz A Napvilág.Net hírei:Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai![]() 2014. 10. 20. - Irodalom |
||
Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2021 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió) ![]() ![]() ![]() |