Az ékszerteknős és a kiskutya boldogan éltek barátaikkal, Dorcsával és Virággal. A teknős beköltözött Borihoz és Lalihoz az akváriumba. Amikor Dorcsa iskolában volt, meg a leckéjét írta, jókat játszottak együtt hárman. Bár Zsemle többször kidugta a fejét a vízből, amikor Dorcsa tanult. Szeretett volna ő is többet tudni.
- Most mit csinálsz? - kérdezte egyszer.
- Most tanuljuk az "O" betűt. Nézd milyen szép kerek itt a könyvben, mint a telihold. Most leírom a füzetembe is.
- De hisz ez nem is kerek, amit írtál, ez pont olyan ovális, mint a páncélom.
- Nem baj, majd leírom sokszor és meglátod, mire századszor leírom, szép kerek lesz.
- Századszor!? - Azért ne vidd túlzásba. - Nekem tetszik így is. Rajzolj rá négy lábacskát meg egy fejet, és ott leszek a füzetedben.
Dorcsa jót nevetett az ötleten és elképzelte, mit szólna a tanár néni ehhez az "O" betűhöz. Százszor azért nem, de húszszor leírta az "O"-t. A végére egész jó lett.
Azután elővette az olvasókönyvet. Nagyon szeretett olvasni.
- És most mit csinálsz? - kíváncsiskodott Zsemle.
- Most gyakorolom az olvasást.
- Én is megtanulhatok olvasni? - kérdezte reménykedve.
- Gyere, megmutatom, hogyan kell.
Azzal kivette Zsemlét az akváriumból és odatette az íróasztalára.
- Látod, itt különböző jelek vannak, mindegyik egy betűt jelöl, ha ezeket összeolvasod, akkor szó lesz belőle és a szavakból mondatok.
- Nicsak ott a telihold! - emlékezett vissza az "O" betűre a teknős. - Mi van oda írva?
- OLLÓ - betűzte ki Dorcsa a szót.
- De mulatságos annak ott a fején van a farkincája. - nevetett a teknős a hosszú "O" - hoz totyogva.
- Az nem a farkincája, az is "O" betű csak azt hosszan kell mondani. - nevette el magát Dorcsa is.
- Gyere, megnézzük, mit csinál Virág és Buksi a másik szobában. - azzal a tenyerébe fogta Zsemlét és átmentek Virághoz.
Virág is az íróasztalánál ült és tanult. Természetesen a kiskutyus is állandóan ott kíváncsiskodott körülötte.
- Képzeld Dorcsa észre vettem, hogy sokkal jobban megy a tanulás, ha Buksi is itt van velem. Állandóan kérdezget, én megmagyarázom neki, és másnap könnyebben eszembe jutnak a tanultak. Igaz, hogy tovább tart, de megéri. Imádon az én kis Buksimat.
És ez így ment minden nap. Így tanultak együtt a barátok, a lányok és az állatok.