HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 5

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1889

Írás összesen: 49234

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Alkonyi felhő
2019-12-09 01:29:40

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / regény
Szerző: JustinaFeltöltés dátuma: 2011-10-24

Fantom : Epikrizis Dánia Erik

(A történet Susan Kay A Fantom c. regénye alapján irtam, és csupán részleteket szeretnék feltenni . Ha valakinek kérdése van az nyugodtan írjon . A részletben szereplő Kristina nem azonos a regényény Christine Daae-jával. )

Mikor a szobába beléptem , Kristinát még ébren találtam . Egyetlen gyertya fényénél ült az ágy melletti székben , köpenyembe burkolózva . Két lábát felhúzta s átfogta térdét . Úgy ült ott , mint egy riadt kislány , akit megrémített az éjszaka hideg sötétsége. Két nagy szeme lázasan fénylett és olyan gyöngének , gyámoltalannak tetszett , hogy a szívem belesajdult a látványba. Heves aggodalommal térdeltem a széke elé, úgy néztem fel rá. Fátyolos tekintettel fordult felém, révülten , mint aki nagyon messze jár gondolatban .
- Már régen ágyban volna a helyed, kedves . - Mondtam halkan , s gyöngéden végigsimítottam arcát. Érintésemre összerezzent , és hangom hallatán mintha felébrett volna éber álmából .
- Nem tudok aludni .- Suttogta és magához szorította kezem és megkönnyebbülten húnyta be szemét. Pilláin könnyek csillogtak , apró gyöngyökként.
- Sírtál ? - Kérdeztem megrendülten ,szorongva.
- Nem ... vagyis igen ... egy kicsit ... - Felelt büntudatosan .
- Annyra hiányoztál Erik ... soha nem hiányoztál ennyire ...
Hangja remegett s még nagyobb kétségbeeséssel ölelte magához kezem .
- Nem bírtam aludni ... valahányszor lehúnytam a szemem szörnyű álmot láttam ... annyra szerttem volna , hogy mellettem légy ...
- Most már itt vagyok . - Mondtam nyugtatólag és karomba vettem a lányt , hogy visszavigyem az ágyba. Nem akartam , hogy tovabb kuporugjon mezitláb , vékony hálóiingjében. Nem is tiltakozott. Mint egy jó gyerek engedelmesen fogta át nyakam s bízta rám magát . Egyetlen egy szó nélkül türte , hogy lefektessem és betakarjam . Leültem mellé az ágy szélére s kimondhatatlan aggodlommal néztem le a márványfehér arcra s a beteges fénnyel égő zafír szemekre . Olyan törékeny volt, olyan fiatal és gyönyörű. Szinte lveszett a parnák közott , vékony karja világított a sötét takarón , haja aranylott a gyertya bizonytalan , táncoló fényében . Lassan és küszködve lélegzett . Mélyeket sóhajtott aztán kimerülten hallgatott , mintha nyitott szemmel aludna . Rettenetes volt nézni kinlódását és hallgatni az időnként beálló feszült csendett, majd a reszkető , nehéz sóhajt amely oly gyönge volt és erőtlebn , mint egy haldokló utolsó lehelete . Kezem mellkasára tettem , azt remélve , így talán jobban érzi magát . Úgy szorította magához kezem , mintha érintésem volna az egyetlen ami enyhülést hozhat számára. Éreztem testének lázas forróságát , zakatoló szívét , mely úgy verdesett tenyerem alatt , mint egy riadt , csapdába esett kismadár .
Szerettem volna segíteni rajta , kétségbeesetten könnyíteni szenvedésén , de nem volt módom rá . És ez olyan kimondhatatlan teherként nehezedett rám mint még soha semmi.
- Emlékszel , mikor azt mondtad , a fiatalság nem véd meg a haláltól ...
Olyan volt a hangja , mintha a végtelen messzességből szólt volna.
- Akkor nem akartam ezt elfogadni . Szerettem volna elhinni , hogy nagyon sokára jön el a nap , mikor el kell válnunk... - Mondta fáradtan .
- De mikor olyan nagyon beteg voltam , látnom kellett , milyen könnyen elszáll az ember ereje ... lattam , hogy egyetlen egy nap is milyen közel visz a véghez ... azóta tudom, hogy bármikor meghalhatok ... tudom , hogy akár egy hét múlva ... de lehet , hogy már holnap szembe kell néznem a halállal ...- Nagyon nagyon keserüen beszélt , és szemében láttam az egyre erősödõ félelmet .
- Minden nappal közelebb érzem magamhoz Erik ! - Szorítottacmeg görcsösen a kezem iszonyú rémületében .
- Már nem tűnikbolyan távolinak , olyan lassan közeledőnek ...
Szerettem volna befogni a fülem , hogy ne haljam ezeket a borzalmas szavakat . Kristina kimerülten hallgatott néhány percig, s álmatagon meredt maga elé könnyektől elhomályosult tekintettel .
- Azt álmodtam , koporsóban fekszem... üveg köporsóban- Szólalt meg isét elhaló hangon .
- Ott feküdtem az alján és lattam , ahogy gyászruhás emberek néznek le rám , elkeseredett arccal , keserű tekintettel ... aztán lassan leengedtek ... de nem a földbe ... víz csobogását hallottam és a koporsó átlátszó fedele fölött hullámok csaptak össze , eltakarva mindent a külvilágból ... eltünt a fény , eltünt az ég ... egyedül voltam ,csak a fagyos víz érintését éreztem és valami elviselhetetlen nyomást a melkasomon ... próbáltam lélegezni , minnden erőmmel , de a tüdőm úgyéreztem szétszakad ...
A felidézett emlék hatására félelme újra éledt és most jobban kinozta mint eddig bármikor .
- Azt hittem , megfulladok ! Olyan valóságosan éreztem , mint ahogy most itt érzem a kezed ... zihálva ébredtem és a suly még mindig a mellemet nyomja ... minden lélegzetvétel fájt ... iszonyatosan féltem , Erik ... nemtudtam újra lehúnyni a szemem ... sírtam ...
Most is szabálytalanul lélegzett , keble nyugtalanul hullamzott kezem alatt .
Csöndesen fel akartam állni , hogy borogatást hozzak forró homlokára , de amint megmozdultam rémülten kapott kezem után .
- Ne menj el ! Ne hagyj magamra egy percre se !- Könyörgött kétségbeesve .
- Maradj velem... - Suttogta lázasan , sóvárgó tekintettel . Vágyakozva húzott magához s ajka lágyan érintette ajkam .
- Szeress ma nagyon ... - Kért sürgetve és olyan szenvedélyel csókolt , hogy nem volt erőm sem szívem elhúzódni tőle .
Ölelésében , minden rémitő szó csak beteges képzelődésnek tűnt . Nem vol sem múlt sem jövő, csak a jelen míg a karomban tartottam , amíg éreztem szerelmét minden mozdulatában , testének minden rezdülésében . Mindketten ösztönösen kizártuk a rosszat , hagytuk , hogy elöntsön az a boldogító, gyönyörű érzés ami olyan megnugtató volt mindíg .
Szerettem , nagyon szerettem azon az éjszakán . Odaadóan és forrón imádtam , úgy ahogy más nőt , talán soha nem leszek képes szeretni .Minden más érzés csak halvány árnyéka lehet annak amit Kristina iránt éreztem , akkor és mindíg . Soha senkiben nem lelhetem meg azt a boldogságot amit ő adott nekem minden csókjával , minden szavával . Mielött megismertem volna , nem hittem , hogy létezik olyasmi ami ilyen mélyen megérint , ami képes eloszlatni a szív fájdalmát , kiragadni a sötétségből , mikor minden kimondhatatlanul rossznak , ocsmánynak tűnik körülötted . Kételkedtem abban , hogy asszony szerelme ilyen csodát tehet . Kristina szerelme olyan tökéletes volt , amilyet talán meg sem érdemeltem volna . Álmomban sem gondoltam , hogy egyszer részem lesz ilyen boldogságban , mint amit e törékeny és gyermekes teremtés szerelmében megtaláltam . Visszaadta életkedvem , mikor már nem találtam semmi örömöt az életben . Olyat tett értem , amit senki más nem tett volna meg . Nekem adta magát , önként , annak ellenére , hogy tudta az élet velem nem olyan mint mással . Feláldozta magát értem , válallt minden kockázatot és a feleségem lett . Hálas voltam ezért és minden vágyam az volt, hogy a lehető legtöbbet agyjak neki abból amim van . Mindenem az övé volt , minden amit kívánt .
Akkor ott azon az éjszakán , ajkait csókolva , arra gondoltam , jó volna meghalni , így együtt , ilyen boldogan , ilyen tökéletes boldogságban . Nem emlékezve semmire ami rossz volt , nem félve attól, hogy egyikünknek itt kell maradnia , magányosan . Hogy a másik talán már holnap , a Sors egy kegyetlen fintorának köszönhetően kilép az életből és soha nem ölel ilyen forrón már . Könnyebb lett volna így , sokkal könnyebb . Nem kellett volna elengednem sem , ölelhettem , a karomban tarthattam volna , amíg mindennek vége nem szakad . De nem így történt . Amit akkor olyan nagyon áhítotottam nem következett be . Gyorsan elfeledtem a halált , szédült mámoromban mintha felettünk nem is lehetne hatalma . Azt képzeltem , hogy nem teheti tönkre azt ami a legfontosabb , legértékesebb volt szánalmas életemben.

2011.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2011-10-22
Összes értékelés:
48
Időpont: 2011-11-13 15:56:27

válasz Willie Morgenthaler (2011-11-12 22:21:29) üzenetére
Köszönöm ! Örülök , hogy tetszett.
Alkotó
Regisztrált:
2011-09-25
Összes értékelés:
102
Időpont: 2011-11-12 22:21:29

A könyvet nem olvastam. Viszont jól megírtad.
Alkotó
Regisztrált:
2011-10-22
Összes értékelés:
48
Időpont: 2011-10-25 23:51:24

Köszönöm , én is nagyon örülök annak , hogy végre találtam valakit aki ismeri . Nekem mindíg örök kedvenc marad , imádom szinte az összes verziót és életem legjobb szülinapja volt , mikor elmentünk a madáchba megnézni . A 2004 es musicalfilm egyszerűen fantasztikus és egyet értek , míg élek nem unom meg Eriket . Tudom , hogy túlzás , de az ő szeméje az egyet len ami igazán érdekel és ha vele foglalkoztom , fejtegethetem , mit miért tett vagy csak rágondolhatok , akkor érzem igazán jól magam ...fogalmam sincs mit szolna hozzá ha eztá tudná..de egszerűen nem tudok betelni vele... enyhén szólva mánis vagyok...
Alkotó
Vesztergom Andrea
Regisztrált:
2010-06-27
Összes értékelés:
832
Időpont: 2011-10-25 20:36:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Azt a könyvet én is olvastam.
Először ugyan a filmet láttam, utána mindent megkerestem, ami a Fantommal kapcsolatos. Susan Kay könyvét imádtam. (nekem még egy vastag, citromsárga színű lapokkal tarkított példány volt meg, s még középiskolás voltam, amikor megkaptam, tehát, marha régen volt.) Mennyire más az a romantikásított verzió, mint a Leroux-féle horror, jajj, pedig az alapja, bárhogyan is nézzük, az, a Leroux.
Abszolút értem, hogy magába szippantott az ügy :) Ráadásul lehet, hogy soha nem fogod kiheverni :)
Az egyik Fiam kétszer is volt Az Operaház Fantomja farsangon, és imádtam csinálni neki a jelmezt. Ráadásul a musical angolul és magyarul is toplistás.
Örülök, hogy vélhetően egy rokon-lélekre leltem Benned :)

Örömmel olvastam ezt a továbbgondolt, szép történetből gyökerező írásodat, és a továbbiakban is olvasni foglak.

Legutóbb történt

black eagle alkotást töltött fel Te vagy az - a férfi, a nő és a pillanat 3/3 címmel a várólistára

Horvaja bejegyzést írt a(z) Suhanó árnyak című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) Suhanó árnyak című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) A szívről című alkotáshoz

Tóni alkotást töltött fel A vers ABC-je Z… címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Farsang az óvodában címmel a várólistára

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) ne félj című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télidill című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Általános csevegés fórumtémához

T. Pandur Judit bejegyzést írt a(z) Az aranyszemű lány című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)