HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 20

Tagok összesen: 1812

Írás összesen: 44596

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2017-06-13 19:25:32

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / esszé
Szerző: IstefanFeltöltés dátuma: 2011-11-19

A káosz


Gondolom, majdnem mindenki hallott már a káoszelméletről, meg a pillangó hatásról, de az emberek nagy többsége gyorsan átsiklik fölötte mert úgy érzi, hogy mindez őt nem érinti, hisz az élete rendszerezett és szabályos.
Nos, hogy ez mennyire nem igaz, ezt próbálom egy kicsit bizonygatni, de nem fizikai rendszereken, hanem csakis mindennapi életünk rendszerein.
A káoszelmélet tulajdonképpen dinamikus(változó) rendszerekre érvényes és ezeket tanulmányozza, de mivel létezik egy relativitás elmélet is, ez azt jelenti, hogy a statikus rendszerek is csak relatív nyugalomban vannak, így az elmélet rájuk is vonatkozik, hiába próbálnak elzárkózni előle.
Volt egy ismerősöm aki félt a villámtól, így amikor vihar közeledett, mindig egy statikus állapotba menekült, azaz befeküdt az ágyába és ott várta mozdulatlanul a vihar végét(tudta, hogy a mozgás is vonzza a villámot). Nos egy ilyen alkalommal amikor állapothatározói konstansok voltak, egy hatalmas dörrenés után észreveszi, hogy egy fényes kis gömböcske imbolyog az asztal közepén. Mint a villámcsapás hasított belé a halálfélelem, hogy íme elmenekülve a kinti káoszból, ( gondolom mindenki egyetért, hogy a villámok mozgása kaotikus, hisz vonaluk egy megoldatatlan differenciálegyenlet, senki ki nem számíthatja útvonalukat és úti céljukat) ott a benti nyugalomban egy ugyancsak nyugalomban lévő rendszer lesz a végzete.
Felismerte a gömbvillámot, tudta, hogy ez egy statikus elektromos töltésekből álló, önmagában stabil rendszer, ám külső hatásra épp olyan veszélyes mint cikázó rokona. Így néztek egymással farkasszemet, nem tudta mennyi ideig, mert félt a fejét megmozdítani, hogy megnézze a faliórát és agyában káosz uralkodott, gondolatai zavarosan kóvályogtak, nem jött egy épkézláb ötlete sem, pedig igencsak sürgette egy olyan érzés, amelyik egy vészhelyzetben lévő leggyávább embert is a WC-re kerget.
E patthelyzetnek nagyanyja vetett véget, aki belépve a szobába és felismerve a veszélyt, vette a cirokseprűt és finom simogató mozdulatokkal kiterelgette a gömböcskét a nyitott ajtón (ez egy jól bevált módszer, igazából másról nem is hallottam) és itt pattant szét a matató ménkű a rozzant sártakarítón.
Ezen példa is bizonyítja, hogy a káosztól való menekvés csak elméletileg lehetséges, ideális stabil rendszerekben, a mindennapi életünkben lehetetlen nélküle élni és bizonyos esetekben jól is jön, ha néha elveszítjük a stabilitást.
Hisz valójában káoszban fogantantunk, mert ki is tudná előre megmondani, hogy a milliónyi spermatozoida közül, melyik lesz a győztes, esetenként hány ér célba és hová.
Kisgyerek korában az ember még tudat alatt hálás mindezért és ezért szereti a rendetlenséget pl. szobafestéskor, ami felnőtt korában majd az idegeire megy, amikor a harmadik hét után is, a vidáman italozó mester a következő hétre ígéri, hogy befejezi.
Felnőtt korban viszont megfeledkezünk fogantatásunkról, állandó stabilitásra törekszünk és mellőzni akarjuk a rendszertelenséget, a kiszámíthatatlant, ez legtöbb esetben helyes, ám kell vigyázni, hogy ne legyünk rabjai saját stabilitásunknak.
Egyszerű példa erre, egy nő aki fél elveszíteni néha-néha a kiegyensúlyozottságát, a nemi aktus közepette is józan próbál maradni, mert fél, hogy a csúcshoz közeledve pl. cicaként dorombol, az szerintem sosem éri el az orgazmust és a frigiditás vagy a nimfománia útvesztőjébe keveredik.
A férfiak esetében más a helyzet, mert őbennük termelődik a káoszmag és attól bizony időnként akarva akaratlanul meg kell szabadulni, ezért nem vigyáznak annyira a stabilitásra.
A csúcs elérése pedig nagyon fontos, mert áthaladva rajta egy új stabilitást nyerhetünk, amelyik jobb lehet mint az előző, de lehet rosszabb is, ez megint megoldhatatlan differenciálegyenlet.
Zárójelben jegyzem meg annak aki humán beállítottságú, hogy differenciálegyenletekkel különböző rendszerek állapotváltozása írható le és számítható ki, tehát amelyik nem megoldható az nem adja meg a rendszer végső és végleges állapotát.
Mindennapi magánéletünket az instabilitás, vagy talán inkább a nyugtalanság jellemzi és ez a káosztól való félelem miatt van, de csakis azért fél, az aki fél, mert elfelejt gyerekesen gondolkodni.
Ezt a gondolkodásmódot pedig nem szabad elfelejteni, mert azt a rendszertelenséget amit nem tudunk bonyolult, komplex számításokkal rendszerezni, azt egy gyerekes egyszerű számítással megtehetjük, de a gyereknevelésben is nagy segítségünkre lehet ez a gondolkodásmód.
Sajnos napjaink egyik fő jellemzője maga a káosz, csak annyi, hogy bizonytalanságnak becézik, mert így valahogy nem annyira ijesztő. Ez azonban szerintem csak részlegesen spontán, van benne egy jó adag rendszerezett rendszertelenség, ha valaki jól megfigyeli bizonyos dolgokat nagy előszeretettel ismételgetnek meg valakik, hogy káoszt keltsenek.
Általában jól megfigyelhető, hogy ezek a nyugtalanságkeltő hírek olyankor jelennek meg, amikor az emberiség annyira megnyugszik, hogy elgondolkodik például azon a reklámon, amelyik azt mondja: - nincs szükségem rá, de azért kell nekem! ( ez gyerekes gondolkodás)
gondolatban folytatom: - még ha kölcsönt is veszek és utána belegebedek! (ez már a sznobé, mert, ha megmaradnánk a gyerekes gondolkodásnál, nem vennők fel a kölcsönt)
Nos, ilyenkor jelenik meg valami, ami megijeszti az embereket, hogy ami ezek után következik, az a káosz lesz, ám ez valójában sosem történik meg, mert utolsó pillanatban, mindig megoldódik a helyzet, de addig míg a nyugtalanság tart, valakik pl. óriási összegeket nyernek a tőzsdén, de egy országot is elnyerhetnek, akik meg a valakiknek nem fogadtak szót, azok tönkremennek.
Ez lenne a káoszelmélet pillangó effektusa, a különbség csak annyi, hogy azok, akik a kaotikus rendet igazgatják, bizonyára tanulmányozták ezt az elméletet és rájöttek, hogy mint minden elmélet ez is fejleszthető, így dögkeselyű hatást alkalmaznak.
Mert ugyebár, ha a föld egyik oldalán ártatlanul repdeső pillangó szárnycsapása nyomán keletkezett szellőcske tornádóvá alakulhat, amíg átér az ellentétes oldalra, akkor elképzelhető, hogy mi lehet a következménye, egy hullajelöltet kereső dögkeselyű szárnycsapásának.
Így kedveseim ne csodálkozzatok el azon, hogy majd mindennap megjelenik egy bejelentés miszerint valamelyik ország fizetésképtelen és a csőd szélén áll,(figyeljétek meg, hogy sosem éri el ezt az állapotot) ez a dögkeselyű effektus következménye.
Ilyenkor azonban valahonnan mindig előkerül egy pillangócska és ellenszelet kavar, mire az illetőország megmarad hullajelöltnek, mert a modern dögkeselyűk csak a háromnegyedig halottakat kedvelik, egy negyedig mindig élő kell maradni, hisz másként elveszhet egy befektetés.
Egy halott országot egyszer lehet csak felfalni, utána már semmilyen effektusra nem reagál, ha meg saját józan eszére hallgat és úgy támad fel halottaiból, akkor ez olyan tornádót indíthat, amelyiket a keselyűk nem igazából kedvelnek, sőt nagyon félnek tőle, hisz jól ismerik ők a hatás és ellenhatás törvényét is és azért nem alkalmazzák, mert túl egyszerű.
Sok mindent írhatnék még a káoszról, ám gondolom ennyi elég ahhoz, hogy egyeseknek megvilágosodjon az ami sötét, ketteseknek elsötétedjen a tekintete, ha észreveszi mások világosságát, de bárki kivehet belőle egy sötét vagy világos gondolatot, ez már csak hozzáállás kérdése!
Remélem senki fejében nem nagyobb a káosz az olvasása után, ha meg igen, akkor nyugodtan reklamálhat, de szerintem inkább próbáljon fraktálokra gondolni, ettől bizonyára letisztulnak a gondolatai!!!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2011-12-10 03:30:05

Kedves Bödön! Elsősorban, ha nem vetted volna észre, engem nemigen lehet megbántani. Talán, ha egy más stílusban vitáznánk, pl. egy tölgyfaasztal mellett bicskával a zsebünkben, lehetne egy kis esélyed arra, hogy megsebezz, de ott se sok. Esszét írtam, tehát nem tudományos eszközökkel próbálok magyarázni bizonyos dolgokat, melyeket tudományosan már megmagyaráztak, vagy magyaráznak. Itt nem egy Bernoulli -féle differenciál egyenletet próbálok megoldani! Napjaink káoszának és a pillangó hatásnak igencsak nagy köze van egymáshoz, ez az írás lényege, aki ezt nem veszi észre, az a történések mellékvágányain csámborog. Üdv. István
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2011-11-24 09:30:36

Köznapi értelemben sok minden lehet relatív, egy pofon, egy osztályzat, egy dicséret, egy íz, és a többi és a többi. Relatív pl. hogy sós-e a leves, vagy nem? Te azt mondod: nem, én azt, h igen, -s teszek bele még egy kis sót. A relativitás elmélet viszont matematikai tétel (számítás) melyeket fizikából ismert jelenségek támasztanak alá: relativisztikus-idő, relativisztikus tömeg növekedés, fényelhajlás, stb. Ahhoz, hogy ezeket az elméleteket megértse valaki, komoly, nem középiskolai fokú matematikai ismeretekkel kell rendelkeznie. Ha nem tisztázzuk, miről beszélünk, és, ha nem beszélünk hozzáértően arról, amiről beszélünk, akkor miről beszélünk? Bocsáss meg, nem akarlak bántani, de ezen az oldalon sokan megfordulnak, őket szerettem volna informálni. Sok szeretettel üdvözöllek -én
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2011-11-24 09:29:55

Megfigyeltem egyébként, hogy a legtöbb meddő vita abból adódik, hogy a vitatkozó felek nem mondják meg, nem definiálják mit értenek az általuk használt fogalmakon. Nem mindegy, hogy káoszról beszélünk-e, vagy káosz elméletről. A kettő nem ugyanaz!!! És nem mindegy az sem, hogy relativitást emlegetünk-e, vagy a relativitás-elméletről értekezünk. Ezek nincsenek még csak köszönő viszonyban sem egymással! A mindennapi szóhasználatban például a káosz szót a zűrzavar szinonimájaként használjuk, s ez így helyes. A káosz elmélet viszont matematikai absztrakció, aminek a lényege az, hogy kimutatja: viszonylag egyszerű, ámde többtényezős folyamatoknál is előfordul, hogy nem létezik (matematikai) megoldás, a rendszer "rendszertelenül" viselkedik. Néhány szó a relativitásról, és a r. elméletről.
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2011-11-23 12:58:38

válasz Istefan (2011-11-22 21:25:13) üzenetére
Elolvastam újra a cikket, de előtte a káosz elméletet és a fraktálokat az Interneten. A káosz-elmélet: matematika, fraktálokkal, s differenciál egyenletekkel megtűzdelve. Az a káosz azonban, ami a fejekben van, pl. az enyémben, más természetű, sem az egyenletekhez, sem a relativitáshoz nincs köze, csak a saját stupidságomhoz. Mint ahogy félelmeinknek, butaságainknak, kapkodásunknak sincs köze, semmiféle farktálhoz. Amit nem tudok, de majd utána nézek, az, h a társadalomtudományokra vonatkoztatható-e a káosz elmélet? Cikked (esszéd) ilyen értelemben nem hozott megvilágosodást, inkább káoszt a fejekben. Üdv: én
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2011-11-22 21:25:13

Kedves Selanne! Köszönöm a látogatást és a hozzászólást!
Szeretettel: István
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1593
Időpont: 2011-11-22 21:24:17

Bödön ! Amint már megjegyeztem, esszét azért is ír az ember, hogy vitát indítson. Ha nem olvastad végig azt amit írtam akkor nincs értelme a vitának. Gondolj egy fraktálra és utána szólj hozzá, gondolom egészségesebb! Üdv. István
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8291
Időpont: 2011-11-21 18:26:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Szia István! Káosz az van, és rendszeresen generálnak is. Van miértje. Egyébként a fraktálokat szeretem, megyek is nézegetni őket. Az írásaidnál itt leszek, mert mindig érdeklődéssel olvasom!

Selanne
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7387
Időpont: 2011-11-20 17:24:13

Szia István! Én most csak kérdezek. Milyen "rendszerre" gondolsz, amikor dinamikus, illetve statikus rendszert mondasz? Pl. inerciarendszerre? Vagy pl. társadalmi, politikai, gazdasági vagy pénzügyi rendszerre? Ugyanis, ha ide akarod vonatkoztatni a relativitás elméletet (mely szerint a statikus rendszerek is csak relatív nyugalomban vannak) -akkor meg kell mondanod, miféle rendszerre gondolsz. Említed, hogy nem fizikai r. ről lesz szó! Akkor meg hogy jön ide a relativitás-elmélet?

Legutóbb történt

túlparti alkotást töltött fel Lázadozós címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Június 18. Apák napja című alkotáshoz

Poós Gergely alkotást töltött fel Rítusok címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Nem vagyok én ideges című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A hegymászó hócica című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Hagyj... című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Hagyj... című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Csend című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel A hegymászó hócica címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) Nem vagyok én ideges című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Pünkösd című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Bűnöm csak szótlan című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Amikor majd elmegyek című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Shakespeare búcsúja című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)