HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1857

Írás összesen: 47948

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-03-19 06:35:00

Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: FiobacciFeltöltés dátuma: 2006-11-20

Amiről jobb nem tudni (II./ 2.)

2.




A Kowats család utolsó tagja. Én. A Kovács nevet utoljára a dédimamám használta. Ő volt az utolsó név szerinti Kowats. Tehát akkor, a mamám, és édesanyám is Kowats volt. És én is az vagyok. Az utolsó élő Kowats. A harmadik őscsalád utolsó élő tagja.
-Akkor a szüleim gondolom nem autóbalesetben haltak meg... -mondtam mélyen gondolkodva.
-Nem, manapság ritka, hogy egy vámpír természetes halállal haljon meg, pláne egy olyan vámpír mint édesanyád. Édesapád egy évvel előtte az élete árán mentette meg, az utolsó felnőtkorú családtagként, de aztán a vérfarkasok mégis megtalálták. Nem tűnt fel, hogy mennyit költöztök?
-De, -villant be, valóban félévenmkét költöztünk- és még valami... ugye a Triquont nem véletlenül hívják így? És a három változáshozó sem véletlenül Quon?
-Nem, természetesen nem. A gyűrű a jel. A pecsétgyűrű, ha úgy tetszik. A bizonyítéka, hogy Te vagy az utolsó Kowats. Ezért kellett, hogy elrejtsd, mikor édesanyád már tudta, hogy várják, nem tehetett semmit, rádbízta a gyűrűt. -Most is élénken élt bennem az utolsó reggel, munkába indult, és kezembe nyomta a gyűrűt, hogy elrejtsem. Olyan furcsán búcsúzott, akkor még nem tudtam miért, de este a
mostohaapám, már a hírrel várt, autó balesetben meghalt.
-Jut eszembe, akkor ő is vámpír volt?
-A mostohaapád? Igen, természetesen. Anyád védelmére képezték ki, de aznap reggel a központba hívták, és így édesanyád védtelenné vált. Tudta, hogy végeznek vele, esélye sem volt, vérbefagyva találták meg estefelé egy szűk sikátorban, egy férfi feküdt mellette, három vágás volt a torkán. Az utolsó csepp véréig küzdött. Kiváló vámpír volt, az egyik legjobb akit ismertem, támadói közül is sikerült egyet eltennie láb alós, pedig soha nem tanult ilyesmit, a vérében volt, ahogy a tiedben is ott van. Egy üzenet volt rátűzve: Ym migolti szamatlan tarsnuk, halalnek halálvan holt az utolosi Kowats -a vérfarkasok írták rá.
-De hát én? -kérdeztem, de már meg is értetem.
-Ez mentett meg. Azt hitték nincs gyermeke. A szüleid nagyon jó munkát végeztek, a vérfarkasok nem
tudtak rólad. Sok vámpír sem, ám én édesanyád bizalmasaként azon kevesek közé tartoztam aki mégis.
-Dehát, a vámpírok miért nem tudhattak rólam? -nem egészen értettem ezt az egészet.
-Tamás, a lázadások korát éljük, most, hogy itt vagy beteljesül a jóslat, fellázad a vámpírok, az "igazi" vámpírok többsége, az elnyomás, az elvegyülés, és a védtelenség ellen. Ugyanis, a vezetőség lepaktált az ősellenséggel.
-Jó, jó... de valamit most sem értek. Miután a buszról leszálltam, találkoztam egy vérfarkassal, illetve láttam többet kijönni tőlünk, valószínüleg megölték a mostohaapámat. De engem nem bántottak. Miért?
-A mostohaapád is feláldozta magát érted, árulót játszott, és valószínűleg megölték, nem találtuk meg a holttestét sem, csak vért mindenhol.
-De ő utált engem!-ellenkeztem.
-Dehogy utált, szerepet játszott! Titkolódzott ahogy mindenki körülötted, hogy megvédjenek! -ez nekem valahogy most is sántított, főleg az miatt amit az a vérfarkas mondott- Te voltál az utolsó ingó pont a vámpír-reneszánszban, és mostmár biztonságban vagy! Ott! Nézd csak! -és a távolba mutatott.
Odakaptam a fejem, azt hittem ellenség jön, de csak egy kis faházat láttam az erdő szélén -ott a főhadiszállás, a rókalyuk. Most már biztonságban vagy! És a faj is -örömöt éreztem, mélyen belül, olyan volt mintha, örök életemben ide tartoztam volna, ismerősnem éreztema tájat, olyan kellemes érzést váltott ki, éreztem ide tartozom. Már épp említeni akartam Roynak, mikor egy kísértetiesen hideg hang szólalt meg a hátam mögött:
-Á, látom együtt a vérszopó csapat! -Roy káromkodva fordult meg de látszólag nyugodtan. Én is megpördültem a tengelyem körül, és egy fekete ballonkabátos alakot vettem észtre, elég félelmetes volt, felhajtotta gallérját, és nadrágja is fekete volt. Viszont a szemei sárgát voltak, élénk sárgák, világítottak a sötétben. De a legfurcsább az volt, hogy a hangja nagyon ismerős volt.
-Mi az istent kersel itt? -vetette oda Roy undorodva.
-Vigyázz a nyelvedre Dewi, még ki találom tépni a kis reménységeddel egyetmben-felelt hidegen, de mégis fenyegetően.
-Elfelejted, hogy nem avatkozhatsz be! -acsarkodott újra Roy.
-Á, nem hiszem, hogy beavatkoznék egy kis nyelvtépkedéssel -és szemei még fényesebben izzottak. Úgy
látszott, Royra hatottak az érvek, mert lesütötte fejét, és csak ennyit mondott:
-Tamás, bemutatom Desmond Tynit...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Finta Kata bejegyzést írt a(z) A pünkösdi rózsa kinyílott... című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Felülök a hintára című alkotáshoz

Horvaja bejegyzést írt a(z) A pofon című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Annabálon című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Szilveszter búcsúja című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Szerzők és könyvkiadók című alkotáshoz

alberth bejegyzést írt a(z) Ez a világ már nem olyan című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) Szerzők és könyvkiadók című alkotáshoz

Pecás alkotást töltött fel Eljött a Kikelet címmel a várólistára

Horvaja bejegyzést írt a(z) Szerzők és könyvkiadók című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Mamám sírjánál című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel felhangoló címmel a várólistára

ermi-enigma alkotást töltött fel Epikai műfajok címmel a várólistára

szilkati bejegyzést írt a(z) Virtuális valóság VII. rész című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Fönn a hegyen című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)