Érted könyörgöm minden áldott nap,
Könyörgöm neked, hogy velem maradj,
Vesd rám barna csillogó szemed fényét,
Érezd szerelmem minden erejét!

Könyörgöm, szeress engem kedvesem,
Adj boldogságot ölelést nekem!
Szeress csak fél úgy, mint én most Téged,
Neked adnám a mindenséget!

Bizonytalan szívemben sok kérdés,
Kétkedő eszemben megannyi féltés,
Játszol csak velem, mint annyi mással?
Én meg visszaélek minden vággyal?

Az élet dobta kesztyűt, felveszem,
A harcomat, ím most megvívni készen,
Az ész, tetteim és becsületem,
A szívemet mindenre felkészítettem!

Átgondoltam az élet mit nyújthat,
Megváltoztatni nem lehet a múltat.
Ahogy a jövőt sem látni előre,
Mégsem menekülhetünk előle.

Sorsodat azért kézbe veheted,
Hogy rendben Te irányíthasd az életed.
Légy őszinte, hozzám és magadhoz,
A boldogság mindent bearanyoz!

Juthat nekünk pár boldog óra,
Vedd hát Te is mindezt fontolóra.
Szeress csalfaság és érdek nélkül,
Az érték a szívben van, legbelül!

Az érzést kimutatni, légy bárhol,
Két szerető szív együtt lehet bátor!
Legyőzhet majd minden nehézséget,
Elűzhet bánatot, sötétséget.

Könyörgöm, újra meg újra Kedves,
Szívem bánat gyötri, szemem könnyes.
Ölelj magadhoz és szeress engem,
Vagy űzz el gyáván rideg kegyetlen!