HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 4

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1896

Írás összesen: 49472

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Fekete Miki
2020-01-03 12:36:33

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: Haász IrénFeltöltés dátuma: 2012-01-29

Luxembourgról néhány szót

Napjainkban olyan útelágazáshoz érkeztünk, mely sorsdöntően befolyásolja további életünket. Aki ezt nem látja, végzetes vakságban szenved! Az Únió határozatainak, elveinek betartása, elfogadása lehet vita tárgya, - csak nem egy tagországnak, amely hosszú évek óta részesül az előnyökből, és további fejlődése sem képzelhető el az Únió pénze, etikája nélkül. Európa Parlamentje Strasbourgban hozza döntéseit, de Luxembourgban is működik, több fontos funkcióval és intézménnyel egyetemben. Milyennek láttam én Luxembourgot ott tartózkodásom alatt, a magánember szemével nézve?

Legkényelmesebben repülőn juthatunk a fővárosba, de nem fapadoson. A fapados járatok nem szállnak le a magas illetékek miatt, csak Németországban. A repülőjegy ára igen magas, az Únió tisztviselőinek és az állam polgárainak megfizethető, de nem magyar átlagkeresethez van szabva. Kocsival Budapesttől kezdve végig jó minőségű autópályán haladhatunk, tíz-tizenkét óra alatt megtehető a táv, de ha havazás, vagy a kiszámíthatatlan téli időjárás egyéb veszélyei miatt lemondunk erről, egy-két átszállással vonaton is kényelmesen utazhatunk. Az érintett tájak látnivalóit (Duna völgye, Melk, Rajna-völgy, Loreley, Mosel-völgy stb.) így szinte suhanó páholyból nézhetjük, s a látottak szépsége kárpótol az egész napos zsibbasztó üldögélésért.

Luxembourg nem megalopolisz, még ha az EU egyik fővárosa is. Kilencvenhatezres lakosságával tulajdonképpen csak egy nagyobb városka - bár ebben a városkában hatalmas toronyházak emelkednek a többnyire négy emeletnél nem magasabbak mellett. Igaz, ezek általában bankok, vagy az Únió épületei, külön negyede van ennek is, annak is. De valahogy úgy simulnak közéjük, hogy megmarad az emberi lépték, a családias, kisvárosi érzés, a tágasság. Bizonyára azért is, mert rengeteg ház alá épült több szintes garázs, nem ritka a hét-nyolc földalatti emelet. Minden csupa üveg, csiszolt kő, márvány és szinterezett fém, letisztult egyszerűség, célszerű, lekerekített forma. Nappal ez a szám az ötszörösére emelkedik az ingázó dolgozók és Úniós hivatalnokok száma miatt, mégsem gyakoriak a dugók, talán a bevezető sztrádák miatt.
Képzeljünk el egy w alakot, melynek alján, a völgyekben folyik egy nagyobbacska folyó, az Alzett, és egy kisebb ér, a Petrus. A meredeken leszakadó partok házakkal, kertekkel, tornyokkal és tornyocskákkal, csupa üveg szállodákkal, palotákkal, templomokkal teraszosan beépítettek, a szeszélyesen kanyargó vizek felett régi és új hidak feszülnek, némely mint egy viadukt köti össze a város részeit. A főváros hatalmas erődítmény volt régebben, a várfalak, és egyes helyeken a régi vár romjai is láthatók még, az egész így együtt gyönyörű látvány. Luxembourg belvárosának fekvése szépséges, hangulata a mindig nyirkos levegőben is meghitt, patinás, nem hivalkodó tisztes jómód jellemzi.
Agglomerációja lazán összefüggő kisvárosok, települések, családi házakkal. Dimbes-dombos vidék, kanyargó utcák, tisztaság, csend, rend. Sehol egy csikk, kutyakaki, eldobott papír. Falfirkát egyetlen helyen láttam - két napig. Utána letakarították. A postás sárga autóból ugrál ki, ha küldeményt hozott, a szemetet szelektíven gyűjtik. Ha egyben marad néha, az sem baj, viszont a kuka teteje nem állhat égnek. Ha többet próbálunk belegyömöszölni, a kiálló csomagot kíméletlenül leteszik melléje, és ott hagyják. Liter az liter. Nem újdonság, hogy minden gondozott, ház is, kert is, mert a hanyagság megbosszulja magát, és később több munkát vagy fizetnivalót jelent. Márpedig a szolgáltatások árai igen borsosak. Igyekszik is minden családfő maga megjavítani, barkácsolni, amit lehet. Kertész, fodrász, szerelők, költöztetők, takarítónő szépen keres.
Az agglomeráció kis ékszerdoboz- falvai mellett azért kopottabbak, szegényebbek is találhatók. Portugál és ázsiai "maffia" telepedett rá egyes szolgáltatásokra, és keményen őrzik pozíciójukat, hiszen ez a munkalehetőséget jelenti számukra. A takarítás állítólag a portugálok privilégiuma. Egy nő, aki három-négy helyen vállal takarítást napi négy órában, hetente egy-kétszer, az már meg tud élni ebben a drága városban is. Igaz, lakáskörülményeik egy miskolci panelház állapotával hasonlíthatók össze - és nem akarom a panelt bántani, lehet az nagyon jó, ha gondozva van, és millióknak jelent lakhatást elfogadható szinteken évtizedek óta. Lakóhelyünk kulturáltságunk fokáról is árulkodik, a tisztaság, rend nem pénzkérdés.
A háztartási energiahordozók ugyanolyanok, mint itthon, a rezsi kicsit magasabb, de sokkal elterjedtebbek az alternatívok. Útközben megfigyelhető, az osztrák sógoroknál a szélkerék, német településeken a napelem a nyerő. Egyes falvakban minden háztető tele van vele. A benzin ára mostanában egy egész nyolctized euró volt épp, ami nekünk magas, nekik nem. Luxembourg Európa legdrágább országa. De talán a legmagasabb is a jövedelem.
Az utakon, mint ez már megszokott a németeknél is, nagyon dinamikusan vezetnek, de nem idegesen. Jobb vigyázni, a javítás sokba kerül - alapon udvariasan átengedik az elsőbbséget, zebra előtt biztosan megállnak. A rendőrség segítőkész, de kíméletlenül betartatja a szabályokat, és rendkívül hatékony. Kevés a rablás, betörés, mert gyorsan elfogják a tetteseket.
A butikok márkáinak neve ismerősen cseng. Méregdrágák. A bolti árak kicsivel magasabbak, mint itthon. Match-ban, Delhaize-ben, és Auchanban jártam, ezek a multik itthon is jelen vannak a piacon. Találtam ismerős és ismeretlen márkát egyformán, az itthoniakhoz képest kissé magasabb árakon. Sok kis családi üzlet jellemzi ma is a kereskedelmet, hogyhogy, itt nem teszi tönkre a multi a kis üzletet? Ugyanezeket találjuk a harminc kilométerrel arrébb fekvő Németországban is, ahol az árak kedvezőbbek, sokan át is járnak hetente-havonta bevásárolni. A választék már számunkra is elérhető, csak pénz lenne hozzá elég...
A született luxemburgiak, ha nem saját vállalkozásban, akkor általában a közigazgatásban és a bankokban dolgoznak. Rengeteg bank van, egész külön negyedben koncentrálódnak. A fizikai erőt igénylő munkákat régóta vendégmunkások végzik, portugálok, franciák, ázsiaiak. A franciák ingáznak naponta, úgy látszik érdemes. Keresetükből a családot is támogatni tudják, de az itt honosakkal ellentétben tb-re, orvosi ellátásra, szavazásra nem jogosultak. A magas fizetés és egyéb privilégiumok csak állampolgároknak biztosított, akiknek természetes, hogy a kereset harminc-negyven százaléka a rezsi, és a háztartás költsége, a többi pedig kultúrára, szórakozásra, felhalmozásra mehet. Mert így teljes az ember élete - vallják.
Mi is szívesen vallanánk ezt. De hogyan tudják megvalósítani?
Egyetértéssel, letisztázott alapelvekkel, múlttal, etikával.
Az állam élén II. Henrik herceg áll, csak formális uralkodó, de a nép szereti; nem igazi állampolgár, aki nem így érez. (Felesége ismerős nevű: Mária Terézia...) A hercegi kastély a főtér melletti kis utcában akkora, mint a városligeti Vajdahunyad vár tó nélkül; lobogót húznak a rúdra, ha a herceg ott tartózkodik, - mert dolgozni ide jár, de van vidéki palotája is, ahol megpihenhet. A tényleges vezetés persze a minisztereké. A képviselőház egybeépült a kastéllyal. Nem akartam elhinni, de írd és mondd, öt-hat miniszter, és huszonhat képviselő ülésezik itt; ehhez mérten a képviselőház nagyságával vetekedhetne egy jól megtermett családi ház. Utcafrontja nem lehet több tíz méternél és két emelet magas. A miniszterek három-négy területért felelősek egyszerre, és szigorú kikötés, hogy a korrupciót elkerülendő, amíg ezt a posztot betöltik, nem lehet saját cégük, vállalatuk. Ha kiderül, hogy mégis van, repülnek, egy életre. Nincs visszatérés. Mint akkor, ha magánéletükről kerül elő szaftos pletyka, erkölcstelen cselekedet. Ma is haragszanak Clintonra a Lewinsky-ügy miatt.
És ez nem álszemérem, prüdéria, bort iszik és vizet prédikál. Valóban megkövetelik az etika betartását, a feddhetetlenséget, a vezetésben főként, hiszen fejétől bűzlik a hal... Elképzelhetetlen, elfogadhatatlan, hogy szerződést ne szentírásként tekintsenek; hogy diplomát, jogosítványt hamisítsanak, pénzért vegyenek; hogy tömegesen lopjanak gázt, áramot a többiek kárára; hogy az ígéretet ne tartsák be.
Nem angyalok. Mindent megtehet ott is, aki rosszban sántikál, de előbb-utóbb kiderül, és akkor egy életre elvágta magát az illető. Ők már felismerték, elfogadták, hogy az erkölcsi normákat be kell tartani és tartatni, ha emberhez méltó életet akarunk. Hogy a jó modor, a tisztesség, becsület, igényesség védi és formálja a közösség minden tagját jólétben élő nemzetté.
Tanuljunk tőlük, amíg lehet...

2012.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2012-02-04 22:43:57

Irén, ennyi írást jobb lett volna külön anyagként feltölteni, hogy többen olvashassák, mint így hozzászólásként.

Az üzemanyaggal valamit félreértettél, pontosan arra gondoltam, hogy tényleg olcsó, 370 forint az sajnos már annak számít, a relatív olcsóság pedig még inkább feltűnik a bérekhez viszonyítva. De nem véletlen az sem, hogy a kutak tele vannak német rendszámú autókkal.

Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2012-02-04 15:21:59

válasz Bödön (2012-02-02 09:01:16) üzenetére
Kedves Laci, Kata, Marietta, köszönöm, hogy olvastatok.
Kata, a szegénység nem jellemző Luxembourgra. Ha elolvasod a lenti ismertetést, megérted, miért. De mindenen túl, az állam a saját, ott élő polgárairól nagyon gondoskodik, a bankok pedig szép fizetéseket adnak. Így az mondható, hogy szegény luxembourgi ember nincs...
Az ingázó dolgozó más kérdés. De szegénynek ők sem mondhatók. Persze mindig az számít, mihez is viszonyítunk. Afrikához képest mi krőzusok lehetünk, mégsem olyan egyszerű ez a kérdés, és itt nagyon is kapcsolódik a lét-tudat problémakörhöz...Na és lehet gazdag valamiben egy ország, ha a lakosai nem képesek kihasználni a lehetőségeiket, akkor szegények maradnak. A tudatlanság, iskolázatlanság pedig iszonyatosan sokat tud ártani...
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2012-02-04 15:07:06

válasz Haász Irén (2012-02-04 14:57:10) üzenetére
A történelmi ismertető nagy része a Vikipédiából származik.
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2012-02-04 15:05:09

és végül:
A döntő változást a pénzügyi szolgáltatásoknak ugyancsak az 1960-as évektől megindult fellendülése hozta. Az országban működő bankok és más pénzügyi intézmények száma az 1966-os 17-ről 1999-re 220 darabra emelkedett. A bankszektor foglalkoztatásának növekedése ellensúlyozta az ipari foglalkoztatás csökkenését, a munkanélküliséget sikerült igen alacsony, 2-4%-os szinten tartani.

Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2012-02-04 15:04:27

Az ország helyzetének folyamatos veszélyeztetettsége is hozzájárult ahhoz, hogy Luxemburg az egyenrangú európai egységesülés élharcosa lett és mindvégig aktív szerepet játszott az Európai Unió létrejöttéhez vezető európai integrációs folyamatban.
A gazdaság alapja a 20. század hatvanas-hetvenes éveiig az acéltermelés volt, annak fellendüléseit és visszaeséseit követte az ország jóléte. 1930-tól gyakorlatilag a teljes nyersvastermelést feldolgozták acéllá. 1974-ben 6,45 milliót tonna acélt termelt a luxemburgi kohászat, amikor az ország lakossága mindössze 375 ezer fő volt.
Az 1960-as évektől a kormányzat nagy erőfeszítéseket tett a gazdaság diverzifikálására. Ösztönözték más iparágak, így a vegyipar és a fémfeldolgozás fejlesztését.
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2012-02-04 15:03:12

1867-ben újabb londoni szerződés erősítette meg az ország függetlenségét. Az 1870-es évektől a vasércbányászat és kohászat alapján felgyorsult az ipari fejlődés. 1913-ban már 2,5 millió tonna öntöttvasat és 1,4 millió tonna acélt termelt a kis ország, lépést tartva a német ipari fejlődéssel. A munkaerő-szükségletet bevándorlásból kellett fedezni: 1875-1930 között Németországból, 1890-1960 között Olaszországból, 1960 után Portugáliából volt jelentős betelepedés.
A 19. század minden nyugat-európai válsága során veszélyben forgott az ország függetlensége, Németország pedig a 20. század mindkét világháborúja során be is kebelezte. A megszállások azonban tovább erősítették a luxemburgi nemzeti érzést, és a nagy háborúk után újra meg újra megszilárdult az ország függetlensége szomszédaival szemben.
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2012-02-04 15:01:04

Ezúttal is a nagyhatalmak beavatkozására volt szükség: az 1831-es londoni szerződés elválasztotta egymástól Belgiumot és Hollandiát. Luxemburgot mindkét fél magának követelte, végül a hosszan vajúdó "luxemburgi kérdést" ugyancsak Londonban oldották meg 1839-ben a nagyhercegség két részre osztásával: a nyugati részt Belgium kapta, a keleti, a lakosság tiltakozása ellenére, mint nagyhercegség, a holland királyság része maradt.

Luxemburg számára igen nehéz korszak következett. Életképességét sokan - saját lakosságának nagy része is - kétségbe vonták. Minden szomszédja igényt támasztott területére, annak ellenére, hogy ebben az időszakban az ország kimondottan szegény vidék volt.

1842-ben Luxemburg a német vámunió része lett, ami ugyan további veszélyeket jelentett függetlenségére, de az időközben felfedezett nagy vasérckészletek kiaknázásának beindulásával megnyitotta a komoly gazdasági fejlődés útját.

Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2012-02-04 14:59:34

A luxemburgi nagyhercegség egyúttal része lett a Német Konföderációnak, ennek a mintegy 40 államból áló szövetségnek, amelynek feladata Franciaország féken tartása volt; Luxembourg városában pedig ennek jegyében porosz helyőrség rendezkedett be.
Az így létrejött Luxemburg Nagyhercegség nyugati része (a mai belga tartomány) francia nyelvű volt (azaz a helyi vallon nyelvjárást beszélték), keleti részében pedig a német, illetve luxemburgi volt a beszélt nyelv.
A helyi lakosság passzívan fogadta a nagypolitikai fejleményeket. A holland király gyakorlatilag országa közönséges tartományaként kezelte a nagyhercegséget.
1830-ban a mai Belgium lakossága felkelt a holland uralom ellen és kikiáltotta függetlenségét. Luxemburg lakossága a belga felkelőket támogatta.
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2012-02-04 14:57:10

válasz T. Pandur Judit (2012-02-01 16:16:15) üzenetére
A Párizsi Szerződés csak 50 évre szólt. Az ESZAK 2002. július 23-án megszűnt, kötelezettségei és jogai az Európai Közösségre szálltak.
Az önálló luxemburgi állam létrejöttét és fennmaradását nagyrészt az európai nemzetközi erőviszonyok alakulása tette lehetővé. A napóleoni háborúkat lezáró 1815-ös bécsi kongresszus a korábban Franciaország által annektált luxemburgi hercegséget független nagyhercegség rangjára emelte és nagyhercegének I. Vilmos holland királyt tette meg, mintegy kárpótlásul a holland király által a Rajna-vidéken elszenvedett területi veszteségekért. Az ekkor kialakult Nagy-Hollandiához tartozott egyébként a mai Hollandia, a mai Belgium valamint az utóbbitól addig külön álló Liège fejedelemsége.

Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2012-02-04 14:55:56

válasz T. Pandur Judit (2012-02-01 16:16:15) üzenetére
Egy kis érdekesség még a cikkhez, hogy legyen muníció a hasonlóságok és különbségek feletti mélázáshoz:
Az Európai Szén- és Acélközösséget más néven Montánuniót 1951-ben alapította Franciaország, az NSZK, Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia az acél- és szénkészletek kezelésére a tagállamok területén, hogy megelőzzenek egy újabb háborút (párizsi szerződés). A szén- és acélipar központi ellenőrzése ugyanis lehetetlenné teszi az egyes államok önálló háborús felkészülését. Az Egyesült Államok is támogatta a kezdeményezést.

Az ESZAK lett az Európai Gazdasági Közösség (később Európai Közösség), és az Európai Unió alapja. Politikai szerepén túl fontos gazdasági előnyökkel is járt, mivel az 1940-es - 50-es években a megnövekedett igények miatt mindkét fontos ipari alapanyagból hiány keletkezett és az együttműködés keretein belül lehetőség nyílt a készletek koordinált felhasználására.

Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8307
Időpont: 2012-02-04 14:44:02

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Tetszett a cikked, annál is inkább, mert van mikta bőségesen szerte a világban. Mi ebből szépen kimaradunk, pedig, annyi mindent meglehetett volna valósítani... Persze késő, és azt gondolom a hozzáállás, a mentalitás hibája, már régota ül a nyakakon. Az alap mindenütt a legfontosabb. Annak szilárdnak kell lennie, hogy építkezni lehessen rá.

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2012-02-04 14:33:35

válasz Don Paco (2012-02-01 15:11:23) üzenetére
Paco,
valóban semmi olyat nem tudnak, amit mi ne tudnánk. Csak nem azzal vannak elfoglalva, amivel mi...
A benzin drága, a gázolaj nem. Pedig a gazdasághoz az kell elsősorban, úgy tudom...
A sztrádákról annyit, amikor én utoljára mentem rajtuk, még jók voltak ( többnyire) De kétésgtelen, hogy a németeknél változó a minősége, Luxembourgban, amerre jártam, jó volt. Talán helyesebb lett volna, ha azt írom, végig kényelmesen, (mert) sztrádán tudunk eljutni...
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12581
Időpont: 2012-02-02 19:28:51

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Irén!
Élvezettel olvstam uti élményeidet. Valóban irigylésre méltó helyzet, ahol minden egy kiváló svájci-óra szerint megy. Bizony, jó volna sok helyről - tőlünk is - oda küldeni tanulmányútra azokat, akik vezérelni óhajtják kis országunkat. Prrsze, nem könnyű máról-holnapra létbiztonságot, jólétet és feddhetetlen erkölcsű embereket nevelni.
A is nyilvánvaló, hogy ott is idő kellett hozzá, hogy elérjék azt, amit ma élvezhetnek.
Még gondolni is kellemes olyan helyzetre, amit bemuttsz az emberek átlag-jövedelméről. Igen, jól el lehet viselni, még ha legdrágábban lehet is vásárolni, ha a bevételek olyanok, hogy mellette utazásra, szórkozásra és minden más szükségletre jut bőven.
Arról ugyan nem emlékeztél meg, hogy olyan körülmények között ún. szegénységről lehet-e beszélni?
Szeretettel: Kata
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8614
Időpont: 2012-02-02 09:01:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A lét-tudat vitát, nem a vélekedés vagy az elmélkedés dönti el, hanem a statisztika. Erkölcs, jog, környezetvédelem "mintapolgárság": Nyugat Európa gazdag országai, Kanada, stb., ennek ellenkezője: Balkán, Afrika, Ázsia szegény országai.
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
5215
Időpont: 2012-02-01 16:16:15

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Irén!
A Marx által kialakított definicióval /A lét határozza meg a tudatot./ kapcsolatos ideológiai vitába nem szállnék bele, inkább Hofi Gézával mondom, hogy: "Ha megiszod a lét, a tudat elszáll!" :)
Élvezettel olvastam a jól megírt cikkedet. Szívesen meglátogatnám Luxembourgot is, és megnézném a kis Luxemburg nagy gazdagságát! :D Jean Portante írja a "Mrs. Haroy, avagy a bálna emlékezete" című könyvében, hogy kilométereken múlt, hogy az a terület, ami Luxemburg gazdagságának megalapozóját a feltáratlan vasbányákat rejtette, nem Belgiumhoz került térkép rajzoláskor. Nálunk hány kilométerrel arrébb kellett volna megrajzolni a határt, hogy most kis Magyarország nagy gazdaságát irigyelljék a Luxemburgiak? :D
Judit
Szerkesztő
Don Paco
Regisztrált:
2005-09-22
Összes értékelés:
204
Időpont: 2012-02-01 15:11:23

A hétvégén jártam arra. Nagyon tetszik a hely, de őszintén szólva semmi olyat nem láttam, amit ne lehetne itt is megvalósítani. Részben egyetértek szusival, ezek a dolgok javarészt csak elhatározás kérdése. Viszont a változás nem meg egyik napról a másikra, a rossz beidegződések eltűnéséhez sajnos generációk szükségesek.

Egyébként szuper vidék, a gázolaj csak 370 Ft :)

Irén, egy észrevétel a "végig jó minőségű autópályán haladhatunk" részhez: elég sokat voltam a németeknél autóval, de annyi toldozott-foltozott pályaszakaszt még nem láttam, mint most, Luxemburgba menet. Kicsit olyan érzésem volt, mint a régi M hetesen a balcsi felé. Igaz, ez tartományonként, de még körzetenként is sokat változik.
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2012-02-01 14:15:52

válasz HLevi (2012-02-01 11:03:34) üzenetére
Kedves HLevi,
köszönöm hozzászólásodat, egyetértek vele...:)))
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2012-02-01 14:10:33

válasz Rozán Eszter (2012-01-31 10:47:49) üzenetére
Kedves Eszti,
csak azt ismételhetem, amit eddig is válaszoltam, annyival kiegészítve, hogy valóban a lét is befolyásolja a tudatot. Ez egy nagyon bonyolult kérdés, és itt nem is boncolgatható hosszasan.
Nem véletlen, hogy egy tanulatlan, tudatlan társadalmi rétegnek, melynek mindennapjait csak a megélhetés rémjével való hadakozás tölt ki, először is meg kell tanulnia, főleg azt, hogy hogyan szerezhet naponta ennivalót az ösztöneit legyőzve ...aztán jöhet a többi.
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2012-02-01 13:59:57

válasz szusi (2012-01-31 10:01:10) üzenetére
Kedves Szusi,
én nem tudok dönteni ebben a lét-tudat elsőségben, mindkettő hat a másikra, és elengedhetetlen. De abban igazat adok, feltétlenül, hogy a tudatos, gondolkodó ember esetében, ha nem az ösztönök uralkodnak, kell, hogy a tudat határozza meg a létet... nem mehetek el rabolni, ha kell nekem valami, nem gyilkolhatok, mert gyűlölök valakit... Kezdünk lemondani a legfontosabb erkölcsi elvekről is, és ez óriási hiba. Összemosódik rossz a jóval, tilos a szabaddal, és egyebek. Hamisítanak történelmet, bort, paprikát, diplomát...
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3366
Időpont: 2012-02-01 13:52:11

válasz Bödön (2012-01-30 12:40:30) üzenetére
Kedves Laci,
igaz, könnyű mintapolgárnak lenni, ahol a feltételek megvannak, mint írod. Elismerem. Mégis, hadd figyelmeztessek: azokat a feltételeket valakiknek meg kellett teremteni. A Benelux Államok történelme is elég viharos, a klf. királyok és hercegek évszázadokon keresztül csatáztak a tulajdonviszonyokért. Éppen ezért, a harcaikat egymással ők már megvívták,és megtanulták, hogy egy állam (város, falu, nép) polgárai csak együtt mennek valamire. A feltételek megteremtésére...
Alkotó
HLevi
Regisztrált:
2011-11-01
Összes értékelés:
80
Időpont: 2012-02-01 11:03:34

Kedves Irén,
Nagyon tetszett a cikked, az az érzésem támadt, hogy Luxembourg az amerikai álom álomszerű európai megtestesülése. Tényleg idilli, de valamiért egy kicsit mégis feszélyez, nem tudom, miért...
Azt még hozzáfűzném ehhez a lét-tudat vitához, hogy bár szerintem egyértelmű a kettő egymástól való függősége, az első lépést a tudatnak kell megtennie, hiszen, legalábbis ezt feltételezem, senki nem fog idejönni, hogy rendet tegyen helyettünk - vagy ha mégis, annak meg nem biztos, hogy örülnénk...
A lényeg, hogy érdeklődéssel olvastam az írásod, köszönöm.
Levi
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2012-01-31 10:47:49

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Irén!

Élvezettel olvastam írásodat, és Bödönnel értek egyet. A jólét meghatározza kultúránkat, a környezethez való viszonyulásunkat, az egészséges életmódot, az állatokkal való bánást és mindent. Igen, van mit tanulnunk tőlük.

Szeretettel: Eszti
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2012-01-31 10:01:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Érdeklődve olvastam írásodat ami sok információval gazdagított.
Bödönnel ellentétben én nem gondolnám, hogy a lét határozza meg a tudatot (bármily szépen is hangzik)inkább fordítva. Mindenki együttes tudata határozza meg a létet.
Semmiféle jólét nem kell ahhoz pl. hogy a zebra előtt megálljon egy jármű.....(de még sorolhatnám, hogy mi mindenhez nem kell)és valahol itt, alul, kezdődik a tudat.
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8614
Időpont: 2012-01-30 12:40:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Irén!

Nem ártana tanulni, igazad van! De ne feledjük: könnyű, erkölcsös mintapolgárnak lenni ott, ahol ennek a feltételei, jólét, gazdagság, biztonság megvannak. Hányszor jöttem én is haza azzal a felkiáltással nyugatról, bárcsak mi is itt tartanánk! Bizony, a lét határozza meg a tudatot!

Üdvözlettel: én

Legutóbb történt

eferesz bejegyzést írt a(z) A lajtorja (5) című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A lajtorja (4.) című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel utam címmel

alberth alkotást töltött fel Futóbolond lettem én, vagy mégsem? címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja (4.) című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Vaksors 8/1 című alkotáshoz

eferesz bejegyzést írt a(z) A lajtorja (4.) című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) A lajtorja 28. című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A lajtorja 28. című alkotáshoz

Krómer Ágnes bejegyzést írt a(z) Tavaszváró 5 sorban című alkotáshoz

efmatild bejegyzést írt a(z) Vaksors II fejezet (12/12) című alkotáshoz

Saskó Éva alkotást töltött fel Rózsás hajnalon címmel a várólistára

Pecás alkotást töltött fel Tavaszváró 5 sorban címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Van mit /a dolgozónő dala/ című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)