HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 8

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1831

Írás összesen: 45765

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2018-01-07 18:43:13

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / mese
Szerző: Helen BeregFeltöltés dátuma: 2006-11-24

Mesék a teknősbékáról - Együtt a tengerben

A három teknős kiúszott a vizipalotából. Lali és Bori először csak óvatosan dugták ki a fejüket, azután a két első, majd hátsó lábaikat. Zsemle mosolyogva nézte őket. Amint teljesen kint voltak, elkezdtek emelkedni és emelkedtek, emelkedtek egészen a víztükörig.
- Mi a baj? - kérdezte Zsemle az ijedt teknősöket.
- Nem tudom, de olyan könnyűnek érzem magam - mondta Lali - pedig az utóbbi két hétben, kicsit meg is híztam. Nézd milyen gömbölyű a páncélom!
- Hát persze - csapott a fejére Zsemle. A sós víz! - Meg kell tanulnotok úszni a sós vízben! - Ó, de buta is vagyok!
- Na majd leszek én a tanárotok! Megtanítalak benneteket, hogyan ússzatok biztonságosan. - ajánlkozott Zsemle.
És megkezdődött az úszólecke. Lali igen ügyes tanítványnak bizonyult, de Borinak először nem igazán sikerült a merülés és emelkedés. Egyszer egy túl gyorsra sikeredett felfele útnál, átbucskázott a fején és a pocakkal felfelé ért a felszínre. A várakozó állatok nevettek, mert annyira mulatságos volt, ahogy ott kapálózott a felszínen. Leghangosabban Falatka nevetett. Na azután el is szégyellte magát, mert eszébe jutott, hogy nem illik kinevetni a másikat. Pár kísérlet után Bori is ügyesen úszott.
- Gyertek, készítettünk egy kis fogadást nektek! - mondta Villám a kis polip.
- Hová megyünk? - kíváncsiskodott Zsemle.
- A nagy korallzátonyhoz. A többiek már ott várnak bennünket.
Nem tartott sokáig az út, bár Lali és Bori állandóan lemaradtak, hogy megcsodáljanak valamilyen tengeri növényt, vagy állatot. Amikor megérkeztek tátva maradt a szájuk a csodálkozástól. Terített asztal várta őket. Volt ott minden, mi teknős szemnek, szájnak ingere.
- A kedvenc halfarkincás pogácsám! - kiáltott fel Zsemle, mikor felfedezte a sok finomság között a kedvencét.
- Ezt kóstoljátok meg először! - hívta boldogan a két teknőst.
Mikor már úgy megtömték a pocakjukat, hogy mozdulni sem tudtak, Zsömle elkezdte a mesélést. A tenger állatai körbefogták Zsemlét, még Rejti a muréna is kidugta a fejét búvóhelyéről, mert nem akart elszalasztani egyetlen szót sem.
Zsemle pedig mesélt és mesélt. Először a nagy vándorlásáról, amíg megtalálta Dorcsát. Elmesélte útját a varázsrétre, hogy gyógyító füvet szerezzen beteg barátainak. Bizony rájuk esteledet mire minden élményét megosztotta a többiekkel. Azért úgy gondolta, hogy a végére tanulságképpen valami szépet kellene mondania. Gondolkodott, törte a fejét, azután eszébe jutott a Kis hercegből egy részlet, amit Ildikó olvasott fel Dorcsának a múlt héten.
- Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges a szemnek láthatatlan. - büszkén nézett körül, hogy a többiek mit szólnak hozzá.
- Ez nagyon szép volt. - szólalt meg Rejti - de mi nem vagyunk emberek. Szerintem úgy kellet volna mondanod: Jól csak a szívével lát aki él. Ami igazán lényeges a szemnek láthatatlan. Ez akkor már ránk is vonatkozik.
Ebben maradtak. Még megették a lakoma maradékait és elindultak vissza a vizipalotához.
- Hol voltatok csavargók?! - fogadta őket Dorcsa, aki arcát a palota falának szorítva kétségbe esve várta őket.
- Miért nem szóltatok, hogy elmentek?! Halálra izgultam magam. - mondta szemrehányóan a három teknősnek.
- Igazad van Dorcsa! - sütötte le szemét Zsemle.
- Elfelejtettem. Legközelebb szólunk, ugye? - nézett Lalira és Borira.
- De most ölelj magadhoz, mert rettenetesen elfáradtam! Már le is csukódtak a szemei. Azért még félálomban érezte, ahogy Dorcsa szeretettel magához öleli.


Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/7 című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) Hajós című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...MK V/6. című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Bajadéra 12/7 című alkotáshoz

Ylen Morisot alkotást töltött fel Hószín asszony címmel a várólistára

Kankalin bejegyzést írt a(z) Télige(n) című alkotáshoz

Haász Irén alkotást töltött fel Hajós címmel

Milton Gray alkotást töltött fel Demokrácia prezentáció címmel a várólistára

Tóni bejegyzést írt a(z) Márai Sándor: Halotti beszéd / Todesrede című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) Márai Sándor: Halotti beszéd / Todesrede című alkotáshoz

Mákvirág bejegyzést írt a(z) Késő című alkotáshoz

Őrő Emese alkotást töltött fel A cím ismeretlen címmel a várólistára

Tóni alkotást töltött fel Márai Sándor: Halotti beszéd / Todesrede címmel

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)