HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 14

Tagok összesen: 1863

Írás összesen: 48265

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

black eagle
2019-05-15 22:31:41

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: eszesgFeltöltés dátuma: 2012-02-14

A hegy

- Nem figyeltek rám! Így nem fogjátok tudni, hogy mit kell csinálni a következő feladatban.
- Maradjatok már csöndbe! - kiáltott fel Józsi a második padból.
- Mi van?
- Azt mondtam, kuss legyen!
- Mit dumálsz Józsikám? - fölényeskedett Lala.
- Figyelj oda, hogy mit mond a tanár úr!
- Nyugi öreg, csitu van!
- Talán valóban ez a leghelyesebb felszólítás jelen esetben. Igen Lala, csitu van! És ez főleg neked szól! - állította meg a vitát Dobai tanár úr.
- Elnézést tanár úr!
A tanár úr meredten nézte Ladics Lacit. A tekintetébe annyi szomorúság vegyült, hogy Ladics nem bírta ki és szégyenében lehajtotta fejét.
- Nem történt semmi! - mondta Dobai, majd hosszú szünet után hozzátette. - De erről a semmiről érdemes lenne néhány szót ejteni. Eszembe jutott valami!
Dobai tanár úr alig múlt 28 éves, így fiatalos lendülettel ugrott oda a táblához. Felkapott egy krétát és már kezdte volna felírni, amit kigondolt, de keze megállt a levegőben.
- Lala, gyere ide, segíts nekem! - szólalt meg hirtelen.
- Tessék? - hökkent meg a renitens diák.
- Szükségem van a segítségedre! Segítesz nekem?
- Én?
- Igen. Te.
Síri csönd lett az osztályban. Ladics félve botorkált ki a táblához. Azt hitte, hogy ez valami átverés és Dobai feleltetni fogja, az pedig most nem hiányzott neki. A hatodik egyesét szerezné irodalomból, ami egy újabb családi katasztrófa kiindulópontját jelentené. Persze ha ismerte volna az iskolába újonnan érkező tanárt, akkor ez meg sem fordul a fejében. Most viszont átkozta magát, hogy nem tudta befogni a száját.
- Itt a kréta, fogd!
Ladics segélykérő pillantást vetett Horváthra, a padtársára, aki vállát felvonva mutatta, hogy nem tudja mi tévő legyen.
- Nézz rám Lala! - kérte Dobai a fiút.
A fiú félve nézett rá a tanár úrra.
- Tudod, hogy milyen egy hegy? - kérdezte Dobai.
- Egy hegy?
- Igen, egy hegy.
A kétségbeesés kezdett eluralkodni a diákon. Újra kinézett Horváthra, akinek halálsápadt arca azt sugallta, hogy elérkezett a vég.
- Kértem, hogy rám nézz! Most velem beszélsz! - figyelmeztette Ladicsot tanára.
- Igenis tanár úr!
- Várom a válaszod!
- ???
- A hegynél tartottunk.
- Ja, igen! A hegy.
- Tudod, hogy hogyan néz ki egy hegy?
- Igen.
- Nagyon jó! Kérlek, rajzolj egy hegyet!
Ladics remegő kézzel vésett fel egy girbe-gurba, vakondtúrásnak is nehezen nevezhető valamit a táblára.
- Kész vagy Lala?
- Igen.
Dobai hosszasan kezdte szemlélni a rajzot. Szemei összeszűkültek, állát ujjai közé fogta és elkezdte dörzsölni apró borostáját. Látszott rajta, hogy igazán gondolkodóba esett. Az osztályban harapni lehetett a feszültséget.
- Mit gondolsz erről a hegyről Lala? - szólalt meg hirtelen a tanár úr.
A fiú összerezzent. Nem is tudta mit feleljen. Hosszú, kínos csönd támadt.
- Mit gondolsz erről a hegyről? - kérdezte ismét Dobai, aki folyamatosan a rajzot nézte. Nem vette le róla a szemét. - Lehet egyáltalán hegynek nevezni?
A diák földbegyökerezett lábbal állt alkotása előtt, majd remegő hangon megszólalt.
- Nem nagyon.
- Nem nagyon? - fordult Ladicshoz Dobai.
- Nem nagyon.
- És miért nem?
- Mert túl pici, hogy hegy legyen - dadogta a diák.
- Ki az, aki egyetért Lalával? - kérdezte az osztályt Dobai.
Néhányan a bátrabbak közül feltették a kezüket, látva, hogy Dobai mindezt őszintén, haragtól mentesen kérdezi.
- Látod Lala, vannak, akik osztják a véleményedet!
Újra a rajz felé fordult, hogy centiméterről centiméterre felmérje azt.
- Ha ez nem hegy, akkor te minek neveznéd Lala?
- Talán dombnak - hangzott a bizonytalan válasz.
- Dombnak? - kitekintett az osztály felé. - Mindenki egyetért Lalával? Dombnak nevezné azt, amit a táblán lát?
- Szerintem annak is túl kicsi! - szólalt meg Halász Józsi.
- Józsi szerint túl kicsi a rajzod, hogy dombnak nevezd. Te mit gondolsz? Igaza van Józsinak?
- Talán tényleg túl kicsi ez dombnak - mondta Ladics jobban szemügyre véve művét. Percekig időzött a szemrevételezéssel. - Olyan mintha egy pici földkupac lenne.
A fiú hangjában már nem volt semmi remegés. Eltűnt a félelem. A koncentrációban, amit a rajznak tulajdonított, valahogy elolvadt minden ijedtség. Furcsa érzés nyílt meg benne. Eddig a pillanatig soha nem érezte ezt a magabiztosságot a táblánál. Tetszett neki. A föld felett járt legalább egy méterrel.
- Egy nagyon pici földkupac! - ismételte újra. - Nem nevezném dobnak, hegynek meg pláne nem!
- Akkor rajzolj egy hegyet! - biztatta Dobai.
A diák letörölte a rajzot, hogy újrateremtse alkotását a semmiből. Ahogy rátette krétáját a tábla egy pontjára, már látta maga előtt a hatalmas hegyet. Elkezdte húzni a vonalat. Egy nagyon egyszerű vonal volt, mégis az egész osztály ámulva figyelte, hogyan kel életre a hegycsúcs. Olyan nagyra sikerült, hogy szinte kilógott a tábláról. Tele volt erővel. Lüktetett, pulzált, mint egy óriási szív, ami az idők kezdetétől táplálja élettel a világot.
- Nagyszerű! - lelkendezett Dobai. - Ez aztán a hegy!
Ladics arca az örömtől sugárzott. Ezt ő csinálta! És azt mondták rá, hogy nagyszerű! Azt mondta rá a Dobai tanár úr, hogy nagyszerű!
- Nagyszerű! - ismételte a tanár úr. - Nagyon köszönöm Lala! Igazán remek munkát végeztél!
Azt mondta Dobai tanár úr, hogy remek munkát végzett! Mert ő tud ám remek munkát végezni, csak eddig ezt nem vette észre senki! Ezentúl mindenkinek meg fogja mutatni, hogy csak remek munkát tud végezni!
- Köszönöm Lala! A helyedre mehetsz.
Ladics Laci úgy sétált vissza a padsorok között a helyére, hogy a világ összes koronája megállt volna a fején. A tanár úr megvárta, amíg a fiú visszaül székére.
- Úgy látom, Lalának sikerült elérnie azt, amit egy általam mélyen tisztelt író ember fogalmazott meg.
- Mi volt az tanár úr? - kérdezte türelmetlenül Halász Józsi. - Mi volt az? Mit mondott az az ember?
- Ismeritek Németh Lászlót? - tette fel kérdését Dobai.
Az arcokon zavartság tükröződött. Látszott, hogy senkinek fogalma sincs arról, ki is volt az a Németh László.
- Ha nem ismeritek, nem baj! De azután, hogy elmondom nektek az egyik legfontosabb gondolatát, meg fogjátok ismerni. Legalábbis tudni fogjátok róla, hogy egy igazán remek ember volt, aki sokat tett azért, hogy a lelket és a szellemet a magasba emelje. Néhány sort nektek is írt. Én úgy nevezem ezt a pár mondatot, hogy varázsige. Aki egyszer elmondja annak az élete egy csapásra megváltozik. Figyeljetek! - itt megállt egy kis szünetet tartva, majd lassan, tagolva, nyomatékosan hangsúlyozva minden egyes szót, idézte az írót. - "Az ifjúság joga, hogy a világot igényei és eszméi szerint újrafogalmazza. A halál ott kezdődik, amikor erről a jogáról tudatlanságból, vagy a könnyebbet keresve lemond."
Ismét szünetet tartott.
- Még egyszer elmondom: "Az ifjúság joga, hogy a világot igényei és eszméi szerint újrafogalmazza. A halál ott kezdődik, amikor erről a jogáról tudatlanságból, vagy a könnyebbet keresve lemond."
A diákok néma csöndben ültek a padban. Először nem nagyon értették a dolgot, de érezték, hogy a szavaknak súlya van. Hatalmas súlya.
- A mai napon - kezdte Dobai - Lala bebizonyította, hogy képes újrafogalmazni a világot! Megalkotta a maga világát egy csodálatos hegy képében! És mindezt egy pillanat alatt tette! Ez fantasztikus! Lenyűgöző! Képes volt néhány perc leforgása alatt újraépíteni az életét!
- Lala! - folytatta komoly hangon Dobai tanár úr. - Kívánom neked, hogy életed folyamán juss fel a hegy csúcsára és mond el nekünk, egyszerű embereknek, hogy milyen a világot a tetejéről szemlélni! Mert Te képes vagy rá! Megmutattad, hogy képes vagy rá! És aki tanúja volt ennek a nagyszerű tettnek - mutatott a hegyre. - Az mindenki képessé vált arra, hogy megmássza ezt a hegyet!
És attól a pillanattól fogva megváltozott minden. Lala feje fölött soha többé nem lebegett a családi perpatvar veszélye, hogy a fejére olvasnak bármit is magaviselete és hanyagsága miatt. Az osztály pedig, mint egy hangyasereg, szorgalommal gyűjtötte magának a tudás morzsáit. Mert a diákok tudni és tanulni vágytak. Újra akarták fogalmazni a világot. Jobbá akarták tenni, mint amilyen eddig volt.
Dobai tanár úr két év múlva elment az iskolából. Ladicsék könnyet ejtettek búcsúzáskor. Hálásak voltak neki, hogy megmutatta számukra az élet értelmét. Sokáig szomorkodtak még az iskolapadban, de hamar rájöttek, hogy ettől még az élet megy tovább, és nekik továbbra is egyetlen dolguk maradt: megmászni az élet hegyét.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2012-04-17 14:33:49

válasz pirospipacs (2012-04-15 21:23:47) üzenetére
Kedves Pipacs!

Az lehet, hogy közelítek a csúcshoz, de sajnos nem látom még, hogy pontosan hol is van. :-)
Köszönöm az elismerést, ez talán közelebb repít a hegytetőhöz. ;-)

Üdvözlettel:
Sanyi
Alkotó
pirospipacs
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2720
Időpont: 2012-04-15 21:23:47

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Sanyi!
"...megmászni az élet hegyét." Te már igen-igen közlítesz a csúcshoz. Nagy örömmel tapasztalom, hogy egyre remekebbül írsz. :))
Gratulálok szeretettel!
pipacs :)
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2012-02-20 19:49:41

válasz T. Pandur Judit (2012-02-20 12:32:00) üzenetére
Kedves Judit!

Köszönöm a biztatást, de a pedagógiai cikkeket rábízom a tudósokra. ;-)
Nagyon sok jó dolgot tanítanak mostanában a leendő tanároknak, de szerintem a lényeget túlmisztifikálják. Véleményem szerint a beállítódáson van a hangsúly. Aki képes odafigyelni a diákokra, annak nem kell ilyen meg olyan szuper módszer. Az egyszerűséggel is hihetetlen hatást lehet elérni. :-)
Úgy gondolom, hogy aki pedagógus pályára akar menni, annak legalább 10 évet teljesen más területen kellene dolgoznia, mielőtt "pályára áll". Az életre neveléshez szükség van hiteles, igazi tapasztalattal rendelkező pedagógusra.
Köszönöm a hozzászólásod!

Üdvözlettel:
Sanyi
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4889
Időpont: 2012-02-20 12:32:00

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Sanyi!
A rossz tanár /szülő, nevelő/ megnyírbálni igyekszik a gyerekek önbizalmát, érezteti velük, hogy milyen értéktelenek, semmirekellők. Igyekszik sok-sok kudarcélményt okozni a rábízott fiataloknak, hogy aztán elítélje, megalázza őket. Sajnos én ebből a fajta nevelőből sokkal többel találkoztam, mint jó tanárral. A jó tanár helyreállítja /vagy növeli/ az önbizalmát a gyerekeknek, értékeket talál bennük, sikerélménnyel ajándékozza meg őket, ami lelkesít a tanulásra. Jól megfogtad ezt az utóbbi módszert az alkotásodban! Lám, nem kell nagy dolgokra gondolni a lelkesítéssel kapcsolatban! Egyszerű a módszer, de hatásos!
Valami pedagógiai oldalra is feltehetnéd ezt az írásodat... :)
Judit
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8379
Időpont: 2012-02-20 10:40:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz eszesg (2012-02-20 08:50:11) üzenetére
Persze, hogy így működik, persze, h találó. Csak nálam nem működött, mert én mindent máshogy csináltam. Nem kívánok neked, olyan diákot, mint amilyen én voltam! :)
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2012-02-20 08:50:11

válasz Bödön (2012-02-20 08:29:11) üzenetére
Kedves Bödön!

Nem ez egyáltalán nem kemény. Ha van valaki, aki figyel rád, akkor te is kedves és figyelmes vagy vele. Hálás vagy a figyelemért, és megteszel mindent, hogy ezt megszolgáld. (Ezt szimbolikusan értem.) És így generálódik az a konstruktív munka, ami előbbre viszi az embert a fejlődés és tanulás útján.
Szerintem nagyon találó Katának a kifejezése.

Üdvözlettel:
Sanyi
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8379
Időpont: 2012-02-20 08:29:11

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz eszesg (2012-02-19 16:04:06) üzenetére
Hálából tanulni? Huh, ez kemény. Azt hiszem ilyesmit én még viccből sem követtem el soha! Max félelemből, h meg ne bukjak!!!
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2012-02-19 16:04:06

válasz Finta Kata (2012-02-18 18:52:03) üzenetére
Kedves Kata!

Nagyon jó kifejezést alkottál: "hálából jól tanultunk". Múltkor gondolkodtam, hogyan is lehetne röviden és tömören megfogalmazni a "jó" tanár tanítványainak az igyekezetét. Ez az! Megtaláltad!
Köszönöm!

Üdvözlettel:
Sanyi
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2012-02-19 15:59:21

válasz dpanka (2012-02-18 18:23:46) üzenetére
Kedves Panka!

Pontosan ezért kellenek a jó tanárok. Mindegy, hogy milyen tárgyat tanít, csak törekedjen arra, ahogyan te is fogalmaztál: "bölcs és emberszerető" legyen.
Köszönöm!

Üdvözlettel:
Sanyi
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12464
Időpont: 2012-02-18 18:52:03

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Sanyi!
Óriási előnye a tanárnak, ha megtalálja hangot a tanítványihoz. Aki emberi hangnemben, vagy kis túlzással partneri hangon szól a gyerekekhez, az a tanár érezni fogja munkája gyümölcsét, mert a tanítványok tisztelni és szeretni fogják.
Az ellentét: aki gónyolódik és basáskodik a gyerekek fölött, aki nem érti meg a gyengébb tanulók érzéseit, azt bizony utálni fogják az osztályban.
Középiskolás koromban ilyen ellentétes tanáraink is voltak. Aki emberként bánt velünk, azon szinte csüngtünk, együtt jártunk vele kirándulni, és "hálából" jól tanultunk a tantárgyából, s simán folytak le az órái. Az ellentétes, gónyolódó tanárokhoz mi is hasonlóan viszonyultunk. Senki sem szerette és nem is tisztelte őket.
Szeretettel üdvözöllek: Kata
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5357
Időpont: 2012-02-18 18:23:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Sanyi!
Az én magyartanárnőm, aki ugyan nem volt már olyan fiatal akkor, mint itt a Dobai, de volt annyira bölcs és ember szerető, hogy nekem is hitet adott sok mindenben amiért örökké hálás leszek. Ez a történet is jó példa arra, hogy az irodalom szavaival is lehet hatni emberekre, ami lehet ugyanolyan adomány, mint koldusnak a kenyér.
Gratulálok!
szeretettel-panka
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2012-02-18 16:54:29

Kedves Bödön és Delory!

Egyetértek a hozzászólásaitokkal. Kell, hogy legyen az a szeretet-varázs a diákokkal és a munkával szemben.

Üdvözlettel:
Sanyi
Alkotó
Delory Nadin
Regisztrált:
2010-09-16
Összes értékelés:
993
Időpont: 2012-02-18 10:47:12

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Bödön (2012-02-18 10:27:38) üzenetére
Teljesen egyetértek, ami a tanár "varázsát" illeti, de én meg is nevezném. Szereti a gyerekeket/embereket és a munkáját, ezért lesz neki egy ilyen varázsa, a beállítottsága mellett természetesen.
Delory
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8379
Időpont: 2012-02-18 10:27:38

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Egy jó tanár tud kapcsolatot teremteni! Van valami nehezen meghatározható tulajdonsága, személyes varázsa, amivel megnyeri az embereket (gyerekeket) Nekem kevés igazi jó tanárom volt. A töri tanárunktól pl. úgy féltünk mint a tűztől, de nagyon szerettük! Ha leült mesélni az első pad tetejére a lila ingében és sárga nyakkendőjében egy percen belül el tudott bűvölni minket. A másik matektanár volt, ő még velem is meg tudta szerettetni a matekot! Neki is "varázsa" volt. Ezt se lehet tanulni. Vagy ilyen vagy, vagy nem!
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2012-02-18 07:55:00

válasz Delory Nadin (2012-02-17 20:29:22) üzenetére
Kedves Delory!

Köszönöm! :-)
Igen, az iskolának, illetve a benne dolgozó pedagógusnak az életre való tudást kell biztosítania a diákok részére. Nagyon sok minden változott. Sem a kőkemény szigor, sem a túlzott engedékenység nem nyújt hathatós segítséget. Sőt, legtöbb esetben a tanár járja meg, ha ezeket az eszközöket alkalmazza. Olyan dologra van szükség, ami úgy hat, hogy közben képes kielégíteni és megnyugtatni, lecsillapítani a fiatalok narcisztikus énjét. Ha ez sikerül, akkor lehet velük dolgozni.
Amúgy nincs állandó recept. Minden csoportnál más és más dolgot kell előbányászni a tarsolyból, de egy közös mindegyikben van: az érdeklődő figyelem.

Üdvözlettel:
Sanyi
Alkotó
Delory Nadin
Regisztrált:
2010-09-16
Összes értékelés:
993
Időpont: 2012-02-17 20:29:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Jól sikerült! Az írás is, és az óra is :)
A tanár, akkor végzi jól a munkáját, ha az életre készít fel, Dobai úgy vélem ezt tette.
szeretettel: Delory
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2012-02-17 19:33:37

válasz Bödön (2012-02-17 17:17:25) üzenetére
Kedves Bödön!

Hűha! Micsoda magasságokban szárnyalok! "Holt költők társasága" érzés? Ennél megtisztelőbb dicséretet nem kaphattam volna. ;-)
Köszönöm!

Üdvözlettel:
Sanyi
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8379
Időpont: 2012-02-17 17:17:25

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia! Bár én nem gondolom, h ez akkora nagy mondás lenne (nagy írók nem mindig mondanak nagyokat) de ebben a történetben az a vicc, h elhiszem az írónak (Neked) h ez egy nagyon nagy mondás, és komoly hatást gyakorolt ott és akkor az osztályra. Na, ez az igazi varázslat! Ezt sem megtanulni, sem oktatni nem lehet. Ez egy adottság. A történet egyébként a Holt költők társasága c. filmet idézte fel nekem. Üdv: én
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2012-02-16 07:17:33

válasz Selanne (2012-02-15 13:06:30) üzenetére
Kedves Selanne!

Hogy érdemes!? Mindenképpen muszáj felhúzni azt a bakancsot! Naná, hogy muszáj! ;-)
Hiszen "...a halál ott kezdődik..."... Ezt nem szabad megvárni.
Köszönöm a hozzászólást!

Üdvözlettel:
Sanyi
Alkotó
eszesg
Regisztrált:
2006-03-29
Összes értékelés:
409
Időpont: 2012-02-16 07:11:39

válasz Rozán Eszter (2012-02-15 08:41:42) üzenetére
Kedves Eszti!

Mivel munkám során sok-sok pedagógussal hoz össze a sors, így megnyugtatlak, hogy nem is olyan kevés a hasonló felfogást képviselő tanár ember. Szerencsére. Persze ellenpélda is akad bőven, hiszen ahol fény van, ott óhatatlan, hogy árnyék is keletkezik.

Üdvözlettel:
Sanyi
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8279
Időpont: 2012-02-15 13:06:30

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Remek írást olvastam Tőled, és azt gondolom, minden szava igaz. Érdemes a bakancsoit felhúzni nap mint nap, és gyerünk...

Szeretettel:Selanne
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2012-02-15 08:41:42

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!

Dobai igazi tanár, aki be tudja oltani a lelkesedést diákjaiba. Az ifjúság képes arra, hogy újrafogalmazza a világot, és megmássza a hegyet. Bárcsak sok ilyen tanár lenne.

Szeretettel: Eszti

Legutóbb történt

túlparti bejegyzést írt a(z) A csillagokig című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Gondolatok Bonifác napján című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Így vagyunk című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Szerelemkút című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Húzd! című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Húzd! című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Csak úgy címmel a várólistára

eferesz bejegyzést írt a(z) Így vagyunk című alkotáshoz

eferesz alkotást töltött fel Sakkjátszma címmel

hundido bejegyzést írt a(z) Anyáknapi merengés című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Így vagyunk című alkotáshoz

Vox humana alkotást töltött fel Visszanéző címmel a várólistára

Vox humana bejegyzést írt a(z) Sziluett című alkotáshoz

Vox humana bejegyzést írt a(z) Sziluett című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Húzd! című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)