HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 9

Tagok összesen: 1869

Írás összesen: 48564

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / abszurd
Szerző: Haász IrénFeltöltés dátuma: 2012-02-23

Mókuskerék


- Őrjítő! - mondta bágyadtan, elkeseredve, míg kerevetén oldalára fordulva szemlélte a csodálatos kék eget, bárányfelhőket, a magasba törő hegyek csúcsát és színpompás virágok ékességét a langyos szellők hozta illatárban. A számtalan szépség betöltötte szemét, elkápráztatta, elvakította, s úgy érezte, iszalagként fonódik rá mindennapos látásuk kényszere. Untatta már a sötéthez világosat, vízhez földet, naphoz holdat teremtett, állatokkal és növényekkel benépesített élet mozgalmassága. Kevesellte, hogy a mindennapok fizikai igényeinek kielégítésére szolgáló értelmen túl, a teremtésben létrejött élőlények nem törekedtek másra - valami többre, ami létüknek értelmet és szépséget nyújthat. -Eszetlenek...- morogta.
- Uram, te általad lettek ilyenek...! - szólt az oldalánál feszülten figyelő Gábriel, de a bosszús kézlegyintés belefojtotta a szót.
- Akkor is hiányzik valami!
- Uram, ez a legszebb világ, amit eddig teremtettél... csupa szín és változékonyság... mozgalmasság és érdekesség... Nem győzzük csodálni a teremtményeidet!
- De unalmas! - tört ki az Úr, és Gábriel elkerekedett szemébe nézve, panaszosan folytatta. -Minden nap ugyanaz... ha elfogyasztottam ebédemet, és leheveredek pamlagomra, hogy elszórakoztasson a Föld, melyet színháznak teremtettem, mindig ugyanazt az előadást látom! Este és reggel, ég és föld, víz és szárazulat - a díszlet mindig ugyanaz! Rendben van, én alkottam ilyennek...! De legalább a szereplők tettei lennének változatosak! Hiába teremtettem millió félét, ha mind ugyanazt csinálja napról napra, évről évre, térben és időben... esznek, isznak, szaporodnak... egymásnak esnek vagy menekülnek... Születnek és meghalnak... kész. Ennyi. Unom!
- De Uram, ezt millióképpen teszik...!
- Nem! Mind úgy teszi, ahogy beprogramoztam. Ahogy a fejükbe leheltem a módját. Egy sincs köztük, akinek saját, önálló gondolata volna, aki másképp csinálna valamit. Aki újat találna ki... akár ellent akarna mondani nekem. Unom, hogy mindent nekem kell kitalálni, ahelyett, hogy elszórakoztatnának!
- Veszélyes dolog az önálló gondolat, Uram! - rémült meg Gábriel. - Különben arra itt van neked Lucifer...
- Eh... úgy ismerem, mint a tenyeremet...!
Az Úr legyintett és talpra ugrott.
- Jöjj, Gábriel, hozz nekem vizet és földet. Gyúrok belőle egy új teremtményt, aki más lesz... több az eddigieknél... s hogy elszórakoztasson, önálló értelmet adok neki, és uralmat a Föld többi élőlénye felett.
- Ne tedd, Uram! Ne teremts magadnak olyat, amit később megbánhatsz...! Ha saját gondolatai lesznek, hogyan tudod majd kézben tartani?
- Ne félj, Gábriel. Belé gyúrom az irigység és gyűlölködés magvát is, hogy bármily magasra ér el, ösztönei legyőzzék értelmét. - Azzal Gábriel fejcsóválása mellett nekilátott a munkának.
A sárból embert formált, lelket fújt belé, oldalbordájából még társat is alkotott neki, hogy ne legyen egyedül; majd elhelyezte a paradicsomban, s kíváncsian dőlt le kerevetére nap mint nap az angyalok kíséretében, elnézve teremtményét a földi színpadon.
Az ember első lépései nem arattak osztatlan sikert. Első lopása a tudás fájáról, első gyilkossága, amikor Káin megölte Ábelt, hangos sikoltásokat váltott ki az angyalokból, csak Lucifer somolygott jóízűen. Az Úr álmélkodva figyelte a fordulatokat, ám míg bosszankodott az újabb és újabb fiaskón, közben remekül szórakozott. Néha kénytelen volt vízözönt, vagy más katasztrófát bocsátani szereplőire, hogy új színészek állhassanak a leszerepeltek helyére, de egy idő után azt látták, hogy az ember önálló lett ebben is: már maga idéz elő katasztrófákat, s eljött az a perc, amikor a lakhatatlan Földről eltűnt az utolsó élőlény is - az ember elpusztította magát és sivataggá változtatta bolygóját.
Az Úr elkámpicsorodva üldögélt angyalai között.
- Nos, Uram, vége az előadásnak... Hogy tetszett a műsor? Kezdheted elölről a díszletezést...- mondta Lucifer gúnyosan, s az Úr érthetetlen morgására előhúzta eddig háta mögött tartott bal kezét. - Ajándékot hoztam neked.
Fa rudacskákból összerótt hengerben kis mókus szaladt egyik rúdról a másikra, körmozgásra kényszerítve a hengert.
- Mi ez? - csodálkozott az Úr.
- Mókuskerék. Emlékeztetőül, hogy ha még egyszer unatkozol, csak nézz rá, máris eszedbe juthat elhibázott alkotásod, az ember...

2012.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3342
Időpont: 2012-07-25 15:35:00

válasz T. Pandur Judit (2012-07-22 23:37:37) üzenetére
Jó ötlet, kedves Judit. Jó az írás, ha az olvasója tovább gondolja, bővítgeti. Nagy örömet szereztél véleményeddel, köszönöm!
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4957
Időpont: 2012-07-22 23:37:37

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Irén!

Nagy élvezettel olvastam az alkotásodat! Frappáns, ügyes, élvezetes!
Még tovább is gondoltam a történetedet. Isten az unalmat is beletáplálta az emberbe, az irigységen és a gyűlölködésen kívül. Így aztán mindent megunnak inkább előbb, mint utóbb, és mindent addig kell változtatgatnia, amíg vacak lesz az egész. Pld. paradicsom, kenyér, ruha, szappan, Internet, és sorolhatnánk a végtelenségig! /Akárcsak Isten, amikor unalmában beletette a földi létbe az embert... :)/
Judit
Alkotó
Regisztrált:
2010-12-30
Összes értékelés:
615
Időpont: 2012-04-29 15:57:53

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon jó, hogy Éva anyánk meglopta a tudás fáját, igaz kiűzettünk érte a paradicsomból, de azóta nem unatkozunk, például most sem, amikor ilyen jó kis történetet olvashatok.
Szeretettel Ibolya
Szenior tag
Rozán Eszter
Regisztrált:
2006-11-14
Összes értékelés:
7466
Időpont: 2012-02-26 09:15:31

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia!

Jó történetet írtál!

Szeretettel: Eszti
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8279
Időpont: 2012-02-25 19:46:33

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Most képzeld csak el, tudtál volna ilyent írni, ha nem lettünk volna megalkotva?:-) Nem istenítelek, de jóóóóó! :-)

Szeretettel:Marietta
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3342
Időpont: 2012-02-25 15:42:16

válasz szusi (2012-02-24 19:59:08) üzenetére
Szusikám, jó gondolat, de ez ugye költői kérdés...?
Az Isten minden jóval felruházott, sosem látott, mitikus és misztikus ámulattal, csodavárással imádott valaki.
Mutass egy ilyen embert...!
Sajnos fáj, de ez van...
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3342
Időpont: 2012-02-25 15:38:30

válasz Misiniszta (2012-02-24 10:41:13) üzenetére
Kedves Misiniszta,
nagyon örültem szavaidnak.
Én komolyan tartok ettől... Mi már nem érjük meg, nade az unokák, dédunokák...?
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3342
Időpont: 2012-02-25 15:36:34

válasz Millali (2012-02-24 09:52:58) üzenetére
Kedves Millali, az önálló gondolat mindig veszélyes volt, a sorból gondolatokkal kitűnni szinte minden értelem vágya mégis. De ez más kérdés...
Szenior tag
Regisztrált:
2010-09-12
Összes értékelés:
3342
Időpont: 2012-02-25 15:34:09

válasz Bödön (2012-02-24 09:18:07) üzenetére
Köszönöm Laci, örülök, hogy elnyerte tetszésedet!
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2703
Időpont: 2012-02-24 19:59:08

Érdekes, hogy általában azt gondoljuk az Istenről és az Ő összes teremtményéről, hogy "tökéletesek".....Vajon magunkról miért gondolkodunk máshogy?
Alkotó
Misiniszta
Regisztrált:
2012-02-09
Összes értékelés:
21
Időpont: 2012-02-24 10:41:13

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Merő döbbenet! Leírhatatlanul jó!
Kedves Irén! Még megszólítani is elfelejtem, annyira a hatása alá kerültem: minden sorát élveztem - és a következő sorban már megint és megint meglepetés bújt meg! Szerintem az Úr is élvezte a hangulatát - és a végén a csattanót. :)
Egy gondolat az írás kapcsán: valóban, nem jó fordulatot vett az emberiség drámája, s ha nem változik a történet(ünk) iránya, csak idő kérdése, mikor lesz vége a "darabnak", és gördül le a függöny az előadás(unk) végén...
Szóval: szívből gratulálok!
Misiniszta
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2129
Időpont: 2012-02-24 09:52:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Bizony,"veszélyes dolog az önálló gondolat". Ennek a levét isszuk, fröcsköljük,kenjük egymásra "amíg világ a világ".
Élveztem az írásodat.

Szeretettel:
Millali
Szenior tag
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
8395
Időpont: 2012-02-24 09:18:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
"Imé nagy Isten, tekints le és pirulj / mi hitvány az, kit remeknek alkotál: az ember!" (Lehet, h nem pontos az idézet, elnézést!) Szatirikus kis történeted az ember teremtéséről nagyszerűen sikerült! Szeretettel üdvözöllek: én

Legutóbb történt

hundido bejegyzést írt a(z) Galamb-szerelem című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A múlton át címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Bizalom című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Kicsit másképp 14. címmel a várólistára

Horvaja bejegyzést írt a(z) Reménytelenül című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Erdő címmel a várólistára

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Fogadalmunk... című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Reménytelenül című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Szereposztás című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Galamb-szerelem című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)