Az eddigi életem alatt
nagyon sok minden összejött,
de ugyan olyan sok minden
százezer darabra tört.

Eddig olyan verset írtam
amelyik nekem is tetszett,
megpróbálok olyant írni
amely tetszeni fog nektek.

Egy divatos ember leszek
mely az új divattal halad,
amit az olvasó szeret
tőlem is mindig azt olvashat.

Sokan fognak majd olvasni
mert azt írok, amit szeretnek,
jobb volna azért olvasnának
mert szeretik azt, amit a papira vetek.

Írni vagy nem írni, itt nem ez a kérdés
arra nekem nem kell már felelet,
így, vagy úgy írni, ahogy a másiknak tetszik
ezen töröm csak a kobak fejemet.

Eddig még nem voltam sohasem
"kifejezetten hatásvadász",
mégis ezt írta egy olvasó nekem
a versem, az egy optikai csalás.

Az ételnek is az íze adja meg értékét
mégis szépen terítve, teszik asztalra,
én is csak azt akartam a versemnél
és képekkel díszítve, tettem az oldalra.

Nem csalom az olvasótól tovább
a színes képekkel a hatást,
csak a "kopasz" szöveget teszem fel
és megszűnik az optikai csalás.

De nem, maradok az aki vagyok
nem lesz belőlem egy divatos költő,
ki azt szereti amit, és ahogy írok
akkor továbbra is szívesen olvas ő.