HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 3

Online vendég: 18

Tagok összesen: 1866

Írás összesen: 48395

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2019-06-10 15:49:02

Szülinaposok
Reklám

Versek / emlékezés
Szerző: Szokolay ZoltánFeltöltés dátuma: 2012-04-03

A ciherésben

(Szilágyi Domokossal)


Meddig kell várnom még itt ébren?
Mappákba gyűjtve minden vétkem,
szavak zuhognak, hiszen bőven
termett belőlük téridőmben,
s azon is elgondolkozom,
hogy van vagy nincs a Higgs-bozon,
melyből az Isten lényegére
következtetni tudna végre,
kinek kezdettől az a dolga,
de csak mímeli, hanyagolja,
mint irgalmát a poroszló nép,
nehogy a titok kitudódjék,
nehogy a sátán megneszelje;
torkomba hulltál, égi pernye,
belém sodort a pokol füstje,
bár sosem vágytam én ezüstre,
láttam, ahogy a törvény égett,
de sem kegydíj, sem hírnév végett
nem változtattam soha pályát,
borkút vizének savanykáját
szerettem inkább, földi másod;
elsötétülnek látomások,
elakadnak a szavak végül,
fogy a levegő, belekékül
minden sorom a könyvtárakban,
vizslatják, metszik, mi van abban,
kinek használt és kinek ártott,
szememmel játszva billiárdot,
kiröhögnek az igen bátrak,
terpeszben fölöttem megállnak,
konspirálnak, dekonspirálnak,
ahogy érdekük épp kívánja,
szorítják körmömet lilára,
véraláfutás feketéllik,
hívásaimat mind bemérik,
gondolataim ők gondolják,
övék a hatalom, az ország,
ők fojtogatnak, nem a szégyen,
hagytam: amint volt, akképp légyen,
pontosan, miképp mindahányan
ezerkilencszázvalahányban,
gyertya nélkül a vaksötétben,
álltunk az utcán sorba szépen,
pár deka remény hátha jut még,
forgott fölöttünk tébolyult ég,
igéim - vérem szólva szórtam,
nem kérdeztek, csak válaszoltam,

azóta magamon tűnődve
fekszem, nem várva más üdvökre,
korhadt fatörzs a ciherésben,
álomsóváran, szótlan, ébren,
várva, akitől nem rettegtem,
aki sosem volt ismeretlen,
megtalál végül, eljön újra,
hozzám hajol, kétkedve súgja:
életem megbocsáthatatlan?
S nem bánom majd, hogy itt maradtam.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szerkesztő
Kankalin
Regisztrált:
2009-10-05
Összes értékelés:
6537
Időpont: 2012-04-30 12:55:52

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szia Zoltán! :)
Jó olyan helyre jönni, ahol pozitívumokat kapok, semmi "általammeglátás", csak élvezni az irodalmat. Nálad épp ezt tapasztalom mindig, hát tudsz, szómiszó. :)
Örömmel jártam itt most is, mert tanulni szeretnék.
Köszönöm szépen, hogy okosodhattam. :)
Szeretettel: Kankalin
Alkotó
Fazekas István
Regisztrált:
2009-11-16
Összes értékelés:
225
Időpont: 2012-04-22 20:53:16

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Zoli!

Igen, ez vers. Nagy vers. Így kell írni. Igaz költő vallani sem tud másképp, csak így.
Gratulálok, éltessen az Isten!

Szeretettel:
Fazekas Pista
Alkotó
Szokolay Zoltán
Regisztrált:
2008-12-01
Összes értékelés:
165
Időpont: 2012-04-07 07:45:36

Hálásan köszönöm, kedves Szandi, Rea, Béla a kommenteket.
Jólesik tudni, hogy a vers eljutott a lelketekig.
Szilágyi Domokos is köszöni. A dőlt betűs két sor az övé, s az élethelyzetét is átörököltem.
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4419
Időpont: 2012-04-05 09:41:10

Döbbenetes erejű vers... nem csak szinte végtelen, megszakíthatatlan sdorása miatt, de bennem a belső gondolatvágta, jelen, múlt jövő féktelen tobzódása is ezt az érzést keltette. Kiválóak a rímeid, a központozás igényesen segítette bennem a gondolatok folyamának áradását. Nagy erővel törtél elő, és te... ebben a versben. A záró négy sor tiszta lelkével, elnyugvásával teljesítette ki bennem a versed, Remek volt, nagyon tetszett!!
aLéb
Alkotó
Vesztergom Andrea
Regisztrált:
2010-06-27
Összes értékelés:
835
Időpont: 2012-04-04 23:28:55

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szerintem az egyik legjobbad az utóbbi iksz évben.
Tudom, hogy Szilágyi Domokos Neked mennyit és mit jelent.
Most -úgymond- rokonok vagyunk, mert Hervayból készülök, de nem erről akarok írni.
Az egész vers hihetetlen jó, ám a végén kirázott a hideg. A pozitív hideg. Olyasfajta, mint a negyven fokban az enyhítő.
Ettől:
"várva, akitől nem rettegtem,
aki sosem volt ismeretlen,
megtalál végül, eljön újra,
hozzám hajol, kétkedve súgja:
életem megbocsáthatatlan?
S nem bánom majd, hogy itt maradtam."

Ezt érthetem akárhogyan. Mármost én tök szubjektíven fogom érteni, ha nem bánod.
Egyébként pedig boldog vagyok, hogy emléket állítasz (sokadszor) Szilágyi Domokosnak. Méltán érdemli meg.
S nem akárkitől.
Tőled.
JA-díjas vers. Kár, hogy eleddig nem vették észre.
De hátha.

Hiszen "Ida" is észrevette, aki láthatóan szintén nagyra értékeli a költészetedet, gondolom, figyelemmel fog kísérni. (ismétlem: méltán)

Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5754
Időpont: 2012-04-04 09:06:59

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Zoltán!

Szeretem, amikor ilyen vadul vágtáznak a gondolatok, szinte kergetik, űzik egymást.
Versed igen komoly, mély tartalmat takar. Nagyon tetszik!

Üdvözlettel
Ida

Legutóbb történt

oroszlán bejegyzést írt a(z) Sárga vers című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) A csavargó kismacska című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Lakatra zárva című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) A fuldokló című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Megjött az éj című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Megjött az éj című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel Az Aare ott örökkön zúg címmel a várólistára

dodesz bejegyzést írt a(z) XXI. századi ballada című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel Három lány 11. címmel a várólistára

alberth alkotást töltött fel A pünkösdi rózsaszirom címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) A csavargó kismacska című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Sarokban című alkotáshoz

Scherika bejegyzést írt a(z) Gondolatok Bonifác napján című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Gondolatok Bonifác napján című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)