HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 22

Tagok összesen: 1914

Írás összesen: 50713

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

oroszlán
2020-09-18 10:19:12

Reklám

Versek / emlékezés
Szerző: Fazekas IstvánFeltöltés dátuma: 2012-04-04

Miskolci Egyetem


Akkor is itt botladoztam
és kóboroltam a csábító fák közt,
a zengő nyárban,
a haldokló őszben,
végül a telek árkaiban.

Tekintetemet a kutyák is elkerülték,
arcomtól elbukott a Nap,
a tavak tükre itt-ott megrepedt,
és felüvöltött olykor a téli éjszaka.

A kocsmákat jártam,
hiszen táncos,
bolondos legény voltam:
vadóc leánykák sóvár cinkosa,
aki éhes a szépre
és életre éhes.

Élt itt egy lány,
kitől a csípős szelek megédesültek,
lépteitől a borongó árnyak
összemosolyogtak,
akiért éjszakánként
késeket dobáltam,
mert teste melegéért
még a Hold is reszketett.

Igézett folyton,
csábított minden hajlata,
de esdeklő szavamra
meg nem hajolt volna!
Mosolygott rám,
mint szent falakról gyakran
a szárnyas angyalok:
mihaszna, bolond
költőnek vélhetett,
mert esengő szívem hetekig
verte csak érte a dalt,
verte a hexametert.

Egyszer egy éjszakát áttáncolt velem,
a tánc tüze felfalta
testét és testemet,
cipője sarka vágytól kopogott,
s mire föleszméltem,
egy negyedszázad múlt el.

Itt ég bennem azóta is bőrének
habzó asszonyillata,
s megőrjít néha a megbántott tudat,
hogy lelkünk nem lett akkor
a poklok martaléka.



Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Fazekas István
Regisztrált:
2009-11-16
Összes értékelés:
225
Időpont: 2012-04-14 08:50:35

Kedves aLéb!

Köszönöm ezeket a figyelmes, szép szavakat!

Üdv, István
Szenior tag
Regisztrált:
2006-12-28
Összes értékelés:
4438
Időpont: 2012-04-05 14:35:47

István nagy történet, szépen elmondva. Jók a képek, megidézted a fiatalság fülledt éjszakáit, a végtelennek tűnő energiákat, és a be nem teljesült vágyakat ugyanúgy, mint a visszahívhatatlan múltat.
aLéb

Legutóbb történt

Klára bejegyzést írt a(z) Esti pillanatkép című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Senkit nem szerettem című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Az élet színpadán című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Elengedés című alkotáshoz

Alkonyi felhő alkotást töltött fel Szédült bársonytakaró címmel a várólistára

Marcsy alkotást töltött fel A láthatatlan támasz címmel a várólistára

sailor bejegyzést írt a(z) Elengedés című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Kaland a fürdőkádban című alkotáshoz

sailor bejegyzést írt a(z) Kaland a fürdőkádban című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Szeretőm lettél mától című alkotáshoz

Alkonyi felhő bejegyzést írt a(z) Ősz New Yorkban című alkotáshoz

Marcsy bejegyzést írt a(z) Őszi kép című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Őszi kép címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Vágyam (haiku) című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Kaland a fürdőkádban című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2020 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)