HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 24

Tagok összesen: 1848

Írás összesen: 47186

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

szekelyke
2018-11-05 11:10:04

Szülinaposok
Reklám

Versek / egyéb
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2012-04-08

Az élet sodrásában

Csónakom sodorja a víz
érzem egyre messzebbre visz,
hullámok közt ringatózik
apró fodrok fénye kúszik,
kémlelem a víznek sötét mélyeit
távolban a part szegélyeit,
mint ki még keresi virágát
nem találja annak zöld ágát.
A vízpartot tömegek tapossák
a mocskot magukról vízbe mossák,
én meg csak arról álmodom
egyszer majd alhatok válladon,
nyugodt álmomat ne verd fel
lágyan tekints rám szemeddel,
ajkaddal csókot lehelj, könnyűt
hozz szívemre mosolyt, derűt,
nem akarok már több bánatot
csak még néhány boldog szép napot,
a víz már úgyis elsodor
körülöttem sok, sok kis fodor,
az elkészített szemfedőt
amit a gyötrelem ujja szőtt
magamra húzom,
e l t a k a r
hogyha már minden veszve van.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5595
Időpont: 2012-04-10 18:48:19


Köszönöm, kedves Panka, megtisztelő soraid és értékelésed.

Szeretettel
Ida
Szenior tag
dpanka
Regisztrált:
2007-11-07
Összes értékelés:
5363
Időpont: 2012-04-10 15:27:10

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Szép vers. A végét nagyon költőien megfogalmaztad! "amit a gyötrelem ujja szőtt"
szeretettel-panka
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5595
Időpont: 2012-04-10 09:22:50


Kedves Tóni!

Örülök, hogy tetszett a versem. Ilyen az élet: sodródunk, vannak, örömeink, bánataink...
A vége? Hát még nem készülök... de tudod, nem tudhatjuk, sem a napot, sem az órát.
Külön köszönöm a szép Gárdonyi idézetet a sárga falevélről. Hát, még magam is reménykedem...

Üdvözlettel
Ida
Szenior tag
Tóni
Regisztrált:
2010-11-06
Összes értékelés:
2173
Időpont: 2012-04-09 22:39:35

Keves Ida!
A versed fogalmazása tetszik, azt nem tudom, hogy írodalmilag helyes e, de az nekem nem is fontos, addig, ameddig azok az úgynevezett írodalmi "nagyok", nem tudják, nem értik meg azt, milyen módon kell, és milyen eszközzel a "nemtudukhóz" közeledni, hogy a tudásuknak az legyen a jövedelme, amelyet ők szántak vele. Az életben sokszor nem a "mi", hanem a "hogy" a fontos. Igaz ez már egy régi nóta. Na igen nekem a veersed tetszett, érzéseid érezni benne, csak a vége nem, (igaz, már én is voltam ebben a helyzetben) de ameddig mozgunk, írunk, addig még nincs semminek sem vége. Aki még halad, az mindig újra találhat. Gondolj Gárdonyi Géza idézetére:
"Egy elsárgult falevelet sodor lábad elé a szél. Eltaposod? Vagy felveszed? Az én szívem az a sárga falevél." Mi is egy falevél vagyunk az élet szelében, és ki tudja mikor vesz fel minket is a fölről valaki...
üdv Tóni

Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5595
Időpont: 2012-04-09 16:09:35

Kedves Kata!

Nagyon köszönöm, kedves, vigasztaló versikédet, s egyben az olvasást és értékelést is.

Szeretettel
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5595
Időpont: 2012-04-09 16:06:24

Kedves Millali!

Köszönöm a versikét. Eltaláltad!
Egyébként, "nem tudhatjuk, sem a napot, sem az órát..."

Köszönöm Neked, hogy elolvasod és értékeled munkáimat.
Szeretettel
Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12012
Időpont: 2012-04-09 11:09:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Versed szomorú hangulata megfogott.
Ne félj, a víz téged el nem sodor,
ne nézd benne a sok-sok kis fodort!
Mindig nézzél fel a derűs égre!
Bízzál, s megfordul a sorsod végre.

Szretettel: Kata
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2129
Időpont: 2012-04-09 00:45:46

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
S ha az elmúlás fáj, csak simogass.
Lágyan dalolj, mert vigasz az,
ha lelkünk békélve égbe száll,
és megszűnik minden ami fáj.

Kedves Ida!
Versed utolsó sorai ilyen versikét csaltak ki belőlem. Remélem, azért még nagyon sokáig nem lesz szükség arra a szemfedőre.
Szeretettel:
Millali

Legutóbb történt

efmatild bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Éhes gyermek címmel

alberth bejegyzést írt a(z) Majmok hajója című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel A kiskakas rézkrajcárja címmel a várólistára

alberth bejegyzést írt a(z) Találkozván a lelkekkel című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Meddig lehet még? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Hányszor... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Október című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Félelem című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Félelem című alkotáshoz

rawelli bejegyzést írt a(z) Titkos út című alkotáshoz

Bálint István bejegyzést írt a(z) Október című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Félelem című alkotáshoz

Hayal bejegyzést írt a(z) Meddig lehet még? című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Szállj el, szállj el... című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)