Der Fremdling

Becherklingen, Farbenlichter.
lustumwunden Falsch und Wahr,
heiß vom Tanze die Gesichter
seitwärts huscht ein einig Paar. -
"Wo die hohen Tannen rauschen,
soll uns niemand heut belauschen -"
Nur ein Fremdling
streift vorüber - -
"Laß den Fremden einsam gehn -"

Überm Dorf die Wolken hangen,
durch die Nacht der Regen weint;
alle hält der Schlaf umfangen
leidversöhnt und liebvereint.
Die sich nächtens meiden müssen,
werden sich am Tage küssen. -
Nur ein Fenster
leuchtet müde
fremden Auges durch die Nacht.

Wo die fernen Berge ragen,
ahne ich ein sonnig Land,
wo ich in versunknen Tagen
alles suchte - alles fand -
und an der Erfüllung Toren
alles - alles hab' verloren - -.
Meine Tage
ohne Klage
will ich fremd und einsam sein. -
____________________________


Az idegen

Pohárcsengés, színes fények,
Kéjtelt Való és Hamis.
Tánc lázától arcok égnek,
Oldalt egy pár járja is. -
"Hol ma nagy fenyvesek zengnek,
Minket senki nem leshet meg -"
Csak egy jár itt,
Egy idegen...
"Hadd menjen magában ő. -"

Falu fölött felhők hada,
Esőt könnyez az éjszaka;
Mindenkit ölel az álom,
Békülten, szeretni vágyón.
És ha kerülni kell egymást,
Nappal csókolóznak, meglásd...
Csak egy ablak
Pislog éjjel:
Az idegen bús szeme.

Messzi hegyek, hol vonulnak,
Van egy napos ország, sejtem,
Tűnt napjain ott a múltnak
Mit kerestem - meg is leltem;
De itt, a hitt célvonalban
Mindent vesztettem, feladtam,
S élek végül
Panasz nélkül,
Mint magányos idegen.
___________________________





























































































__________________________