HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 13

Tagok összesen: 1863

Írás összesen: 48271

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

black eagle
2019-05-15 22:31:41

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / fantasy
Szerző: Lady NairiFeltöltés dátuma: 2012-04-17

A változás hajnala - 7. rész

7. fejezet
Angéla

Auróra pár nap múltán úgy döntött, hogy felkeres egy halottidézőt. Az interneten talált is címeket, de a végén egy barátnője adta meg egy ismerősének a számát, aki magas szinten űzi a mágiát, a halott idézést és az okkultizmust.

A tízemeletes ház első emeletén a csengő mély hangot hallatott. Az ajtó nyikorogva tárult fel a lány előtt. Egy idősödő nénike nyitott ajtót, és beinvitálta Aurórát a lakásába.

Minden bútort és tárgyat átjárt a tömjén illata. A füstölgő meg volt gyújtva, és illata terjengett szobáról szobára. Az egész lakás régi bútorokkal volt berendezve, de újként tündököltek benne, mintha varázslat alatt állna az egész lakás. A nappaliban víz csobogása törte meg folyamatosan a csendet, és különböző kultúrákból származó tárgyak sorakoztak a szekrények polcain. Aurórának ez mind nagyon szimpatikus volt. Ettől otthon érezte magát.

A nénike hellyel kínálta a lányt, aki elmesélte neki az eddig történt eseményeket. A halottidéző elővett egy nagy dobozt, amin furcsa nyelven ékeskedett egy felirat, majd kipakolt belőle, és elkezdték a Holtak Idézését.

Félek! És ha tényleg beválik? Nyugodtnak kell lennem!


Hamarosan megjelent az erdőben látott kislány.
- Miért hívtatok? - kérdezte a szellem.
- Hol vagy? - kérdezte a halottidéző.
- A konyha előtti térben - válaszolt a kislány helyett a meglepődött Auróra.
- Én nem látom, csak hallom - szólt nyugodt hangon a néni.
- Én látom is - mondta Auróra.
- Ki vagy te? - kérdezte a halottidéző.
- A nevem Angéla. Örülök, hogy látlak, Auróra.
- Tudod a nevem? - kérdezte álmélkodó tekintettel a lány.
- Igen. És azt is tudom, hogy nagyon értékes emberi lény vagy. Már kiskorodban álmodtál és éreztél olyan dolgokat, melyek nem csak az életedben segítettek, de rámutattak a világod egyes helyzeteire is. Minden apró jelet észreveszel, és összerakod egésszé... ezért külön dicséretet érdemelsz. Nem csak nézel, hanem látsz is a belső szemeddel. A tanácsaid, amit az ismerőseidnek adsz, az mindig úgy van, de nem hallgatnak rád, mert túl bölcs vagy, és inkább állandóan hibát vétenek, minthogy segítsenek magukon, drága ciotógom.
- Mit jelent az, hogy ciotóg?
- Furcsa szerzet a jelentése, és a balkezesekre szokták mondani - válaszolta Angéla.
- Értem - sóhajtott Auróra.
- Mint ahogy álmaidban már láttál múlt vagy éppen jövőbeli dolgokat sok dologgal és veled, illetve ismerőseiddel kapcsolatosan, most is úgy fogod látni a megoldást, a lehetőséget. Számítunk rád!
- Kik? - kérdezte egyszerre Auróra és a halottidéző.
- A Túlvilág Birodalma - mondta a szellem, és lassú feloldódással eltűnt a szobában.
- Várj! - kiáltotta a lány, de már késő volt.
- Elment? - kérdezte a néni.
- Igen.
- Végül is megkaptad a választ... ezért jöttél.
- Igen - helyeselte a lány.
A nénike összepakolta a ládikába az eszközöket, és egy különálló polcra helyezte, ahol több ugyanilyen nagy doboz helyezkedett el. Közben Auróra a fotelben ült, próbálta feldolgozni a látottakat és a hallottakat. Már kezdett megbarátkozni a helyzettel... a szellemekkel és a képességével.

Mikor a nénike végzett, a lány megszólalt:
- Köszönök mindent. Mennyivel tartozom?
- Az ígéreteddel, hogy teszed, ami rendeltetett.
- Köszönöm - szólt a lány mély sóhaj közepette.

A halottidéző kikísérte Aurórát, majd az ajtóban megszólalt:
- Te különleges lány vagy. Az aurád tiszta, fényes, és a kisugárzásod örömet teremt a környezetedben. Vigyázz nagyon magadra!
- Köszönöm, igyekszem. Viszontlátásra!
- Szervusz, gyermekem!

A néni még sokáig nézett utána az ajtóban állva. A lány gyermeki mosolya még ott lebegett a szeme előtt.

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

black eagle bejegyzést írt a(z) A te házad az én váram - Egy pénteki nap 03. című alkotáshoz

black eagle alkotást töltött fel A te házad az én váram - Egy szombati nap 01. címmel a várólistára

black eagle bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Férges című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Félálomban című alkotáshoz

black eagle bejegyzést írt a(z) Férges című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Anyáknapi merengés című alkotáshoz

inyezsevokidli alkotást töltött fel Mi szabdalja? címmel a várólistára

Jártó Róza bejegyzést írt a(z) Anyáknapi merengés című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Április című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Mindig rossz helyen című alkotáshoz

Horvaja alkotást töltött fel Tengerparti találkozás címmel a várólistára

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Április című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Hiába minden című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Kora tavaszi reggel című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)