|
|
Versek / egyéb
A nyírfa diadala
Felszisszent a nyírfa,
szíven ütött hangja,
szél suhant át rajta
megremegett lombja,
elinalt, visszatért
csűrte és csavarta,
szinte földig hajlott
karcsú szép dereka.
Viharfelhők jöttek
villámok cikáztak,
az ég erősen dörgött
a szél meg őrjöngött,
mint a dúvad ment
neki a kis fának,
jajveszékelt, nyögött
küzdött, erőlködött,
de ahány karja volt
mind hátracsavarta
a nyár dühbe gurult
sötét zivatarja.
Az ablakból lestem,
egyenlőtlen harc volt,
szívszorító látvány
a küzdelmet látván,
szurkoltam a fának,
gyűlöltem a szelet,
de ereje fogytán
szelídült az orkán,
elszégyellvén magát
odább is somfordált.
A nyírfa állt újra
egyenes derékkal,
levél szemeiből
könnyeket hullatva,
számlálgatta ágát
megvan mind egy szálig,
boldogan sóhajtott,
csak a napra vágyott,
aki mint jó anya,
minden fájó könnyet
gyengéden felszárít.
Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5946
|
Időpont: 2012-05-23 20:46:13 válasz Finta Kata (2012-05-23 19:46:15) üzenetére
Kedves Kata!
Magam is nagyon szeretem ezt a versemet, örülök, hogy Neked is tetszik. Megpróbáltam hitelesen leírni amit láttam, ha Neked is átjött, akkor nyilván sikerült, s ennek is nagyon örülök. Feltétlenül megkeresem a Te versedet, nagyon kíváncsivá tettél.
Köszönöm, hogy olvastad.
Szeretettel
Ida
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12568
|
Időpont: 2012-05-23 19:46:15 a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
Gyönyörű szavakkal írtad le még azt a szörnyűséget is, amit szegény nyírfának el kellett viselnie. Nagyon hangulatos az írásod, s az, hogy így tudtad megörökíteni, azt jelzi, hogy szereted a fákat, hiszen azok is élők, ha nem lények, akkor is! Nagyon tetszik ez a rövidsoros változat, s különösen felfigyeltem a következő részre: "Viharfelhők jöttek
villámok cikáztak, az ég erősen dörgött, a szél meg őrjöngött" - valahogy úgy történt, mint az én esetem, amikor megírtam versemet a nyírfáról, ha nem is az a címe, hanem Gerlepár, "akik" a fán laktk, s naponta láthattuk őket az ablakunkból, amíg nem jött egy vihar... Majd egyszer olvasd el, fönt van itt is!
Köszönöm az élményt.
Szeretettel: Kata
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5946
|
Időpont: 2012-05-23 19:14:59
Köszönöm Ági, hogy rábukkantál erre a versemre és el is olvastad.
Igyekeztem, hogy élethű, hiteles legyen, ha átjött, örülök neki.
Barátsággal: Ida
|
|
Alkotó
Regisztrált:
2011-08-27
Összes értékelés:
2748
|
Időpont: 2012-05-23 17:52:24 a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
Nagyon szép és élethű vers.Szép.
Barátsággal: Ági
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5946
|
Időpont: 2012-04-21 23:24:43
Kedves Pityu!
Ha valamit átélek, arra törekszem, hogy azt hitelesen és őszintén írjam le, adjam át, a rímekkel nem foglalkozom. Nevezhetjük szabad versnek. Örülök, hogy így is tetszett.
Köszönöm, hogy olvastad.
Üdv. Ida
|
|
Alkotó
Regisztrált:
2011-06-06
Összes értékelés:
585
|
Időpont: 2012-04-21 22:58:07 a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Tetszett ez a verses történet...Jól megírtad!
(Bár én még a rímeken javítanék...)
Gratulálok hozzá!
Üdv:Pityu
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5946
|
Időpont: 2012-04-19 19:42:45
Kedves Pipacs, jól látod, valóban az őszinteségre törekedtem, az sodort magával. Örülök, hogy átérezted, és, hogy tetszett.
Köszönöm, hogy itt jártál és értékelted a versem.
Szeretettel
Ida
|
|
Alkotó
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2720
|
Időpont: 2012-04-19 17:30:49 a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Nagyon élethű. :) A vers elején rímekbe szedted a sorvégeket, aztán átváltottál, egészen szabadra. :) Mégis át tudtam adni magam a viharverte fa fájdalmának. Lazán, őszintén íródott a versed. Tetszik nekem.
Gratulálok, kedves Ida!
pipacs :)
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5946
|
Időpont: 2012-04-18 21:55:06
Kedves Marietta!
Köszönöm, hogy megosztottad velem gondolataid, és köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel
Ida
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8279
|
Időpont: 2012-04-18 21:02:47 a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
A szelet én magam sem szeretem, kíméletlenül tépáz, és egyre félelmetesebb is erre felé.
Az életünk is olykor süvít mint a szél.
Szeretettel:Marietta
|
|
Szenior tag
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5946
|
Időpont: 2012-04-18 20:52:46
Kedves Millali!
Ha nem mondod, nekem fel sem tűnik a hasonlóság. A vers két évvel a novella előtt született, egy kis nyírfáról, amit a kertünkben, az ablakból néztem végig, hogyan küzd a viharral.
A novella az több évtizedre visszanyúló emlékből íródott. A fa, nem tudom már milyen volt, de biztosan nem nyírfa, ott a sziklafalon a tengerparton. Két különböző történet, bár lehet, hogy a tudatalattimban összemosódhatott. Annak is örülök, hogy Te a novellára adod a voksod.
Köszönöm, hogy olvastál.
Szeretettel
Ida
|
|
Alkotó
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2129
|
Időpont: 2012-04-18 18:47:55 a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Mit írjak e versre?
Már megírtad prózában.
Más így rímbe szedve,
és más, novellában.
Mindkettő jó lett,
de ha dönteni kéne,
szívem a vers helyett,
a prózáddal élne.
Kedves Ida!
Én is írtam már ugyanarról a történetről verset, és novellát. A vers egy-pár embernek tetszett, ám a prózám különdíjas lett egy pályázaton.
Szeretettel:
Millali
|
|
 Tüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!
2014. 10. 20. - Irodalom
thegpscoordinates.net
Zenit Futárszolgálat
|
Elfelejtett jelszó
