HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 25

Tagok összesen: 1817

Írás összesen: 45231

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

ElizabethSuzanne
2017-09-10 09:53:13

Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2012-04-30

Teabolt

Bence munkából hazafelé tartva, azon gondolkodott, hogy mit is kezdjen másnap a szabadnapjával.
Elmehetnének Diával kirándulni, vagy csak lustálkodna otthon, sokáig ágyban maradhatna, aztán egész nap TV-t nézne, sörözgetne... Hát az sem lenne rossz. No, majd Diával megbeszélik.
Túlórázásból jött össze ez a szabadnap, ma szólt Dezső, a főnök, hogy holnap kihasználhatja, mert azután ki tudja mikor lesz rá alkalom, ha bejön az a sok beígért munka. Alig várta, hogy hazaérjen és elújságolja Diának milyen tervei vannak. Vajon Dia örülni fog?

Erre a kérdésre nem sokáig kellett várnia a választ. Dia nagy örömmel fogadta a szabadnapot, s máris mondta, milyen jó lesz, legalább helyettesítheti a boltban, mert neki fogorvoshoz kell mennie, meg okmányirodába, meg azon kívül is rengeteg elintéznivalója van, s nagy gondban volt, hogy kit is hívjon a boltba, de hát így akkor ez a probléma is megoldva! Bence még próbálkozott.
- Úgy szerettem volna, ha elmegyünk kettesben egy kis kirándulásra, olyan régen voltunk.
- Meg vagy te zakkanva, és a bolt? Vagy írjam ki, hogy: Kirándulás miatt zárva! Mégis hogy képzeled? Benn fogsz csücsülni egész nap a boltban, ne aggódj nem fogsz megszakadni.
Ezzel Dia lezártnak tekintette az ügyet. Bence bosszankodott, arról a fránya teaboltról meg is feledkezett. Dia ragaszkodott nagyon a kis bolthoz. Amikor hosszas, sikertelen munkakeresés után valaki telebeszélte a fejét, hogy nyisson egy teaboltot, akkor madarat lehetett volna vele fogatni. Azóta is megszállottként munkálkodik, hogy beindítsa a kis boltot, több-kevesebb sikerrel. Kezdetben még ő is segített neki, legyen meg az öröme. Együtt rendezték be, sőt szabadidejében be is ment olykor a boltba és együtt dolgozott Diával. Elsajátította már a száznál is több tea nevét, tudja mi mire jó, mi hol található... persze ki más is ugorhatna be most Dia helyett... bár nem éppen így tervezte a szabadnapját.

Másnap reggel lustálkodott egy jó adagot, hiszen 10-kor kellett nyitnia a boltot. Kényelmesen megreggelizett, kávézott, majd fogott egy üveg sört és lement a földszinti kis boltba. Úgy látszott, hogy tényleg nem lesz dolga, 11-ig csak két vevő tévedt be, de hosszú még a nap, legalább valami olvasnivalót hozott volna, megöli az unalom. No, nyílt újra az ajtó, egy újabb hölgy vásárló érkezett.
- Jó napot kívánok! Kezét csókolom! Tessék parancsolni! - mondta udvariasan Bence.
- Nem parancsolni jöttem én uram, hanem kérni. - szólt kicsit kellemetlen hangon a hölgy.
- Tessék kérni, hölgyem! Mit szeretne?
- Kávét szeretnék uram, s mivel nagyon igényes vagyok, remélem találok megfelelőt.
- Sajnálom hölgyem, kávéval nem szolgálhatok, ez egy teabolt!
- Mint már mondottam, nagyon igényes vagyok. Arabica és robusta kávét kérnék, remélem van, merthogy nagyon igényes vagyok. Úgy szeretem keverve, 60% arabica, 40% robusta. Mert tudja, az arabica-nak kevés a koffein tartalma, de nagyon finom az íze, a robusta viszont sok koffeint tartalmaz, s én összevegyítem őket. Fantasztikus kávét tudok főzni belőle, így keverve a koffein tartalma is kielégítő, az íz viszont harmonikus... mint már mondottam, nagyon igényes vagyok...
- Hölgyem! - Bence alig jutott szóhoz - mint már mondottam nem tartunk kávét, ez egy teabolt!
- Uram, ugye nem mondja komolyan? Ez ma már a harmadik bolt, ide küldtek, hogy itt biztosan kapok a kívánt kávéfajtákból, nagyon kérem, vegyen komolyan, és ne tréfáljon velem, mint már mondottam, nagyon...
- Igeeen, tudom, nagyon igényesnek tetszik lenni. Akkor tessék kifáradni és elolvasni az ajtó feletti táblán, az van írva: Teabolt.
- Ennyire udvariatlan fiatalemberrel még nem találkoztam. Nem is értem, miért nem akar kiszolgálni, valami kifogása van ellenem? Mint már mondottam, nagyon igényes...
- Drága hölgyem, tudok róla. Nagyon igényesnek tetszik lenni, én viszont nem vagyok udvariatlan, csak éppen kávém nincs egy szem sem, merthogy ez egy t e a b o l t, amit Ön nem óhajt tudomásul venni.
- Elképesztő, hogy mit nem enged meg magának. Olyan nehezére esik levenni a polcról azt a nyamvadt kávét, s még, hogy nem udvariatlan. Ki látott már ilyent? Minek van itt a boltban, ha nem tudja kiszolgálni a vásárlót?
- Ezt igazán már magam sem tudom, kedves asszonyom...
- Mi az, még sérteget is? Én még kisasszony vagyok, de maradhatunk a hölgyemnél. Hajlandó végre kiszolgálni?
- Kedves hölgyem, én nem tudom, hogy Ön ért-e magyarul, de ennél értelmesebben nem tudom megmagyarázni, hogy rossz helyre küldték, kávéval nem szolgálhatok, ez egy teabolt!
- Ez hallatlan, ki látott már ilyent, nem hajlandók kiszolgálni a kiszolgáltatott vásárlót, hanem még üvöltöznek vele... Na, ide sem jövök többé! - mormogott magában, amíg kifelé ment a boltból.
Bence felsóhajtott, hála Istennek csakhogy elment. Hogy milyen emberek vannak!

Na, végre, egy férfi vásárló - gondolta Bence - talán a saját nemével jobban boldogul.
- Jó napot kívánok! - udvariasságot erőltetett magára.
A vevő nem köszönt, nem szólt egy szót sem, csak jött befelé, kissé mintha bizonytalan lett volna a járása. Bence most már szó nélkül figyelt, és várt...
- Mondja, csak ketten vannak? hikk! - erre a váratlan fordulatra, Bence maga is körülnézett.
- Tessék kérni, mit óhajt?
- Hajoljon közelebb fiatalember, hikk! Adjon abból a múltkori hikk, jó barack pálinkábul, hikk!
- Uram, ez nem kocsma, ha az volna sem adnék, Ön erősen illuminált állapotban van, kérem távozzon! - mondta Bence, türtőztetve magát.
- Hogy milyen ...hikk... állapotban? Ne szórakozz kis pajtás... hikk, ott a pult alatt van ni, hikk...! Még hogy én ill... limitált... hikk, akarom mondani... hikk, likvidált állapotban? - No, ez egyszer biztos, hogy likvidált állapotban leszel mindjárt, ha rajtam múlik! Bence kinyitotta az ajtót, majd kitaszigálta a részeg embert, aki közben, cseppet sem nyájasan, adott hangot felháborodásának. Egy ideig ott maradt az ajtóban, hogy útját állja a kedves vásárlónak, ha vissza akarna jönni. Közben egyre csak az forgott a fejében, hogy szegény Dia, ilyen helyzetekben vajon mit csinál...? Sohasem panaszkodott.

Ajtónyikorgás. Újabb vevő, egy kellemes külsejű fiatal lány. Ez biztosan nem lesz olyan őrült mint az előző kellemetlen hölgy.
- Mivel szolgálhatok? - kérdezte Bence erőltetett kedvességgel.
Ó, milyen jóképű fiatalember! Itt mindig egy fiatal nő szokott lenni, milyen meglepő... de rendkívül jóképű fickó. - gondolta magában Aliz, és egészen zavarba jött tőle.
- Mit kér, vagy kérsz? Ha tegezhetlek?
- Ó, hogyne, persze, persze... - mondta zavarával küszködve a lány.
- Tehát mit parancsolsz?
- Ja... persze. Izé... teátok van?
- Igen, teánk az van, már megijedtem, hogy kávét kérsz.
- Szóval, van teátok? - kérdezte Aliz zavarában újra, s már azt is elfelejtette miért jött. Úgy összezavarta ez a jóképű fiatalember.
- Igen, mivelhogy ez egy teabolt, természetesen van teánk, milyent parancsolsz?
Tényleg nagyon jóképű, s a hangja olyan mélybarna, meleg... igazán kedves srác... valamit kéne mondani... mit is kérdezett?...
- Tea van? - erre már felkapta a fejét Bence, szóval ez is zakkant...!
- Milyent parancsolsz: fehéret, feketét, zöldet, sárgát, vöröset, esetleg gyümölcs teát, gyógynövény teát, illatosítottat, ízesítettet... mind a százat nem szeretném felsorolni, inkább mondd, mit szeretnél.
- Hát nem is tudom, valami gyógynövényre gondoltam. - nyögte ki nagy nehezen, de fogalma sem volt róla, hogy mit mondott, annyira lázba hozta az előtte álló kedves, udvarias fiatalember.
- Van afrikai rooibush teánk. Ez nyugtató hatású, teljesen koffeinmentes, a lapacho viszont immunerősítő, és cukorbetegeknek is ajánlott, van vanília ízesítésű, vagy narancsos-vaníliás, akkor itt van a mete tea, szintén nyugtató hatású, magas az ásványi anyag és vitamin tartalma, antioxidáns hatású, vagy... - Aliz csak a hangját hallotta, de hogy mit mond, az már nem jutott el a tudatáig. Úristen, miért szed le a polcról ennyi teát... már kártyavárként magasodik itt a pulton... jó a hangját hallani, de mit csinál... miért rak eléje ennyit... és egyáltalán mit mond... de én... egyáltalán mit akarok...?... Semmit, csak el innen, gyorsan... minél gyorsabban... az ajtó felé veszi az irányt, mikor kívül kerül, futásnak ered... fut, ahogy csak a lába bírja...
Hát ez elment! Most ennek mi baja volt? Leraktam eléje a fél boltot... most pakolhatok vissza.
Ide tényleg csak hülyék járnak? No de most már nekem is elegem van... csak jöjjön a következő!

Ildikó egész nap futkosott a városban: posta, APEH, okmányiroda, s a végére maradt a legszörnyűbb, a gyámhivatal. Mindenütt várakozás, idegeskedés, megaláztatás volt a jussa.
Ki hallott már ilyent, hogy a tulajdon anyja jelenti fel. El akarja venni tőle a gyerekeit, mert, hogy nem tud róluk gondoskodni... Elképesztő! Lót, fut, rohangál. Mindent megtesz, hogy jobban menjen a vállalkozása, de ha nem megy... Egyedül neveli a négy gyerekét, persze nem tejjel-mézzel folyó Kánaán az életük, de van mit enniük, iskolába járnak, ruházza őket, még ha olykor csak turkálóra futja is... Ez mégis elképesztő, hogy a tulajdon anyja akarja elvenni tőle a gyerekeit. Vajon ő miből tartaná el őket, a kis nyugdíjából? Ha már az anyja megőrült, miért ül fel a gyámhivatal minden ostoba feljelentésnek. Persze ők meghallgatták a nagymamát, sőt a gyerekeket is, az ő tudta nélkül.
Most a gyámhivatal szerint pszichológushoz kell vinnie a gyerekeket, méghozzá saját költségén - ugye így már mindjárt több ennivaló jut majd az asztalra - hogy az megállapítsa, vajon igazat mondtak-e a gyerekek, vagy sem. Elképesztő... s mindezt megcsinálták az ő tudta nélkül, az ő háta mögött, s most fenyegetőztek is, hogy per lesz belőle, s valószínűleg a nagymama kapja meg a gyerekeket, legalább felét... Felét?... Fél gyereket... ilyen ostobaságot mond egy szakértő? S most neki végig kell csinálnia ezt a Canossa-járást, csak azért, mert egyesek nem gondolkodnak, nem is tudnak logikusan gondolkodni. Ő ezt nem bírja... harcolni fog a gyerekeiért az biztos, de ilyen igazságtalanság nincs, nem lehet... ez felőrli teljesen az idegeit. Most is olyan ideges, éppen Diához indult a teaboltba, majd ő ad neki valami nyugtató teát... valahogy túl kell élnie... muszáj!
Na, meg is érkezett, benyit a boltba. A legnagyobb meglepetésére egy fiatalembert pillant meg a pult mögött, s Dia sehol.
- Ó, szép jó napot kívánok? Mit kér a hölgy? Esetleg ha kávét kérne, rögtön szeretném előrebocsátani, hogy kávénk nincs! Nincs bizony. Vagy még mielőtt megkérdezné, hogy tea van-e, szíves tudomására hozom, hogy kizárólag, csak teánk van. Továbbá, közlöm Önnel, hogy nem fogom az egész boltot leszedni s Ön elé rakni a pultra, nem asszonyom, tessék megmondani, hogy mit kér, és csak azt, csakis kizárólag azt veszem le a polcról és rakom a pultra... Nos, elégedett a tájékoztatással asszonyom? - Ezt egy szuszra hadarta végig Bence durva éllel a hangjában. Ildikó, mielőtt egyáltalán megbotránkozhatott volna, sírva fakadt és szó nélkül kirohant az üzletből.
Na tessék, egy újabb zakkant... ha nem zárok be azonnal, magam is beállhatok a sorba, gondolta Bence.

Ildikó futott végig az utcán, majdnem feldöntötte Diát. Végül Dia kapta el a karját, hogy mi a csoda történt vele, ki elől menekül és egyáltalán mitől van ennyire kikészülve. Ildikó örült, hogy végre, egy épelméjű emberrel találkozik, rá is zúdította összes panaszát, de főleg a gyámügyes sztorit.
Dia egészen elképesztőnek tartotta ezt a magatartást, mondta is mindjárt, hogy van egy kitűnő ügyvéd ismerőse, aki majd a segítségére lesz Ildikónak. Akkor mondta el Ildikó, hogy éppen az ő boltjába ment, valami nyugtató teát szeretett volna venni, de egy őrült fiatalembert talált ott, aki olyan megalázóan fogadta, hogy sarkon fordult, s hát így futottak össze.
- Hová tetted az eszed, amikor ilyen őrültet engedtél a boltodba? - kérdezte még mindig szipogva Ildikó.
- Gyere vissza velem, megkapod a teát, és nyugodj meg! - kérlelte Dia.
- Én oda vissza nem megyek, amíg az az őrült ott van! - jelentette ki Ildikó.
- Az az őrült a férjem, vele majd én számolok. Te meg gyere velem szépen.
Amikor Dia benyitott az üzletbe az előbbi őrült nővel karöltve, Bence kicsit megrettent. Hát még amikor meglátta Dia szúrós tekintetét, majd keresztül döfte vele, jobbnak látta, ha csendben marad.
Dia kedvesen kiszolgálta Ildikót, utasításokat adott a tea elkészítéséhez, azután elbúcsúzott vendégétől s végre farkasszemet nézhetett férjével.
- Mi a csoda ütött beléd, minden vevőmet elkergettél... miért tetted? - kérdezte, s szemei villámokat szórtak. Bence elmesélte szép sorjában a történteket, mindent pontosan úgy, ahogy lezajlott. Mire mindennek a végére ért, Dia nagyot kacagott. Azután bocsánatot kért tőle, mindenért magát tette felelőssé, nem szabad lett volna, hogy a szabadnapján ide kényszerítse a boltba.
Szerette volna jóvá tenni a hibáját, s két koncert jegyet mutatott fel, ami aznap estére szólt.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2013-09-09 21:38:52

válasz F János (2013-09-09 07:05:08) üzenetére

Kedves János!
Ebben van egy jó adag irónia is, vagy inkább szarkazmus, kiélezve a vásárlókra, hogy úgy látszódjon, nem mindenki százas.:) Ha Te a kereskedelemben dolgozol, nyilván jobban tudod nálam milyen vásárlók vannak. Egyébként, dehogyis bosszantasz, megedződtem már. Nem biztos, hogy jól látod, hogy itt csak dicsérnek, van olyan is, hogy támadnak, amit esetleg építő kritikának álcáznak, de valójában nem az. Ha tovább olvasol, nálam is találkozhatsz ilyennel.
Örülök, hogy tetszett ez az írásom. Köszönöm, hogy olvasol.
Üdv. Ida
Alkotó
F János
Regisztrált:
2013-07-18
Összes értékelés:
297
Időpont: 2013-09-09 07:05:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida
Mint ígértem, olvasok a korábban feltöltött műveidből is. Ez tetszett, olvasmányos. Én kereskedelemben dolgozom, és elmondhatom, mindennaposak a hasonló vevők, akikről a történet szól.
Azért, hogy egy kis hibát is említsek, nem azért, hogy bosszantsalak, de aki ilyen kávét iszik annak meg van a bejáratott boltja. A belépésekor én jeleztem, volna, hogy a megszokott boltom bezárt, vagy jelenleg kifogyott a megszokott kávém, és ők javasolták, hogy ide jöjjek. De ez már tényleg, csak szőrszálhasogatás.
Tettszett olvaslak tovább, üdv: F.J.
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2012-09-14 17:10:45

folyt.
A célom éppen az volt, hogy láttassam, mennyire frusztráljuk egymást mi emberek, s a végén azon csattan az ostor, aki a legkevésbé érdemli meg, mint ez esetben Ildikó. Bárkit ki lehet hozni a sodrából, csak esetleg később máson csapódik le.
A tea nevét viszont, valóban elírtam. Kösz a figyelmeztetést.
Üdv. Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2012-09-14 17:07:55

válasz szusi (2012-09-14 16:30:29) üzenetére
Szusi, a teabolt nem kitaláció, itt nálunk Pécsen kettő is van, sőt van olyan "teapresszó" is, ahol kizárólag teát szolgálnak fel, hogy hogy élnek meg belőle, azt nem tudnám megmondani, a történet valójában nem ott játszódott, csak egy teaboltba ültettem át, már csak azért is mert valósak a szereplők is, sőt Ildikó esete, ami igazán nem mindennapi, az is valós, és elképesztő, hogy mik vannak? Nem mintha én nem gondolkodtam volna azon, hogy hogyan él meg egy teabolt, mert ha mindenki annyit fogyaszt, amennyit én, akkor biztosan felkopik az álla akárki legyen is az, de viszont az is lehet, hogy ezek csak "látszat" boltok... az emberek nagyon találékonyak. A bolti alkalmazottak, kiégettek, agyondolgoztatottak, alulfizetettek, akárcsak az orvosok, mert azért legyünk őszinték, ha nincs hálapénz, ott sem kapsz semmit, vagy finoman fogalmazva, az elvárásoknak nem megfelelő szolgáltatást és folytathatnánk... folyt.
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2706
Időpont: 2012-09-14 16:30:29

Kétségtelen, hogy vannak macerásabb vevők vagy betévedők, de képzeld el a dokikat. Oda összpontosul az összes alkoholista, skizofrén stb. embertársunk., mégis elvárják tőlük, hogy mindenkit kedvesen, a legjobb tudásuk szerint lássanak el, akármilyen magánéleti gondjuk van. Itt, ugyan Bence csak helyettesített egy kis ideig, bár mindenkinek jobb lett volna, ha erre az időre inkább zárva tartanak. Tudom, hogy azt akartad bemutatni, hogy a vevők sem angyalok. Nem. De, Ők tartják fenn az üzleteket, HA, bemennek vásárolni.
(A tea nevét azt hiszem elírtad. Rooibos, ha jól tudom.)
Alkotó
Regisztrált:
2010-10-11
Összes értékelés:
2706
Időpont: 2012-09-14 16:29:18

Ida, remélem ez a teabolt csak kitaláció, mert csak teát áruló bolt nyitása minálunk enyhén szólva botorság, ha belegondolunk, hogy egy doboz kb. 600 forint, és ha mondjuk 20 %-ék árréssel számolunk, akkor irdatlan mennyiséget kell ahhoz eladni, hogy akár, egy ember fizetését is kitermelje, a rezsiköltségek és egyéb kiadások után. Egy ilyen elmegy az Oxford Streeten, mert Angliában, még mindig nagy hagyománya van a teázásnak, bár ők is inkább a turistákból számítanak a nagyobb árbevételre. A meglátásom az, hogy egy "saját" boltban méginkább vevőcentrikusnak kell lenni, mint alkalmazottként, hisz nem Ő tesz szívességet a vevőnek, hanem fordítva. Ha nem bírja az ezzel járó stresszt, akkor nem kell üzletet nyitni.
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2012-05-03 16:24:22

válasz Finta Kata (2012-05-03 12:20:21) üzenetére
Kedves Kata!
Köszönöm, hogy olvastad, és nagyon örülök. A Te dicséreted nekem nagyon sokat jelent.
És még a legjobbak közé sorolsz... igazán kedves Tőled, nagyon aranyos vagy, hát ezért már érdemes volt ma felkelni! És milyen csodálatosan süt a nap!
Köszönöm Neked, kedves Kata.

Szeretettel
Ida
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
11596
Időpont: 2012-05-03 12:20:21

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!
Most tértem vissza a prózáidra. Majd mindig kerítek időt rá, hogy olvashassak Tőled. Egy nagyon jól összeállított történetet olvashattam, szabatos fogalmazással, hibamenteset. Sok jó történet olvasható itt, a Tied is oda tartozik.
Élvezettel ovastam, jó gondolatokkal, remekül előadva.
Szeretettel: Kata
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2012-05-01 19:33:29


Jól látod Tibor, éppen erre akartam rámutatni.
Örülök, hogy elolvastad!
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2012-05-01 17:23:08

válasz Selanne (2012-05-01 10:27:56) üzenetére
Kedves Marietta!
Orvosi eset, vagy inkább pszichiátriai. Sajnos vannak ilyenek sokan. A novellában feltűnt személyek mindegyike valós, csak éppen Bence és Dia kitalált személy. Ildikónak a története is valós, mint ahogy már írtam Juditnak és Pipacsnak adott válaszomban.
Köszönöm, hogy olvastad, és örülök, hogy tetszett.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2012-05-01 15:09:20

válasz pirospipacs (2012-05-01 09:24:50) üzenetére
Kedves Pipacs!
Ilyenek vagyunk, mi emberek. Frusztráljuk egymást... nem gondolva bele, lehet, hogy a másiknak a magunkénál is nagyobb baja van. Mint ahogyan Bencét kihozta sodrából a sok "kedves vásárló", s azután ő azon töltötte ki a bosszúját, aki, nemcsak hogy nem érdemelte meg, de világfájdalom forrt a lelkében. Ebből is látszik, hogy jobban oda kellene figyelnünk egymásra, amire természetesen egyre kevesebb a türelmünk...
Egyébként a téma mindegyike a valós életből merített. Ildikóé is...
Köszönöm az olvasást és értékelést.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2012-05-01 11:48:33

válasz T. Pandur Judit (2012-04-30 22:56:29) üzenetére
Kedves Judit!
Örülök, hogy jól mulattál, valóban fura emberekből van bőséggel.
Bizonyára figyelmen kívül hagytad, hogy Ildikó a gyámhivatalból ment a teaboltba, tehát nem azonos időben voltak Diával az okmányirodában. Egyébként Ildikó története az életből merített valóságos tragédia. Mert (mivel már a folytatást is tudom, elárulom Neked) a gyámhivatal a nagymamának ítéli a két nagyobbik gyereket, s ezt bírósági úton is véglegesíteni akarják. A bíróság azonban, Ildikónak ítéli, az akkorra már teljesen tönkretett gyerekeket, akikkel, később már ő maga sem boldogul... és még nincs vége!
Köszönöm, hogy olvastál és értékeltél.

Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5100
Időpont: 2012-05-01 11:39:23

válasz Millali (2012-04-30 19:05:17) üzenetére
Kedves Millali!
Örülök, hogy nagyon igényes olvasó vagy :), és felhívod a figyelmem egy ilyen orbitális hibára.
Jómagam sikeresen kiirtottam a környezetemben ezt a fajta szóhasználatot, s most duplán szégyenlem magam, hogy ugyanabba a hibába estem. Köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmem.
Örülök, hogy tetszik a novellám, hiszen a téma mindegyike az életből merített, csak egy kis színezéket adtam hozzá, hogy ne legyen unalmas. :)
Köszönöm, hogy elolvastad és értékelted.

Szeretettel
Ida
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8287
Időpont: 2012-05-01 10:27:56


Szia!

No, oktatják, mindig a vevőnek van igaza. Eléggé abszurd, hogy ennyire erőszakosan kávét kér a teaboltban, de elképzelhető, hogy vannak ilyen emberek is. Szerencsére én még nem találkoztam ilyennel, hogy ekkorát tévedjen. Szerintem az már orvosi eset. Mindenesetre szívesen olvastam a történetet.

Szeretettel:Marietta
Alkotó
pirospipacs
Regisztrált:
2010-07-24
Összes értékelés:
2723
Időpont: 2012-05-01 09:24:50

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Már tegnap olvastam mozizva az írásodat, hogy ne zavarjon az időzár. :)
Bizony a vevők tudnak lehetetlen kérésekkel előállni. A napi gőzt mindig a boltokban engedik ki, és egyáltalán nem zavarja őket, hogy ott is fáradt ember dolgozik, akinek szintén vannak idegei, érzelmei... Életünk manapság taposómalom, de mindezt még megtetézzük azzal, hogy nem figyelünk a másik oldalra. Talán inkább kívánság boltokat kellene létrehozni, pöttyös labdákkal. :)))))
Élveztem az írásodat, valójában nagyon életszerű, apró kis fricska...
Szeretettel.
pipacs :)
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4463
Időpont: 2012-04-30 22:56:29

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Jól mulattam az írásodon!
Tényleg egyre több fura emberrel lehet találkozni!
Remek történet, szépen megírva. Ügyesen kibontod a cselekményt, csak egy helyen keveredtem meg egy kicsit, amikor áttért a történet Ildikóra, mert Diát is az okmányirodába küldted, és Ildikó is onnan jött. Így hirtelen azt gondoltam eltévesztetted a nevet.
Talán jobb lett volna Diát a fogorvos után a bankba küldeni!

Judit
Alkotó
Millali
Regisztrált:
2011-11-14
Összes értékelés:
2134
Időpont: 2012-04-30 19:05:17

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Mivel én egy nagyon" igényes" olvasó vagyok, most elárulom, hogy jó volt végigolvasni az írásodat.
Sokféle életképet, magatartásformát hoztál elém, és a szellemes tálalással sem volt semmi bajom sem.
Üdítően hatot rám a novellád.
Az utolsó előtti mondatban egy szórend hiba van, ez bárkivel megesik. Gondolom úgy akartad írni, hogy nem lett volna szabad.
Szeretettel:
Millali

Legutóbb történt

hundido bejegyzést írt a(z) Legyen hó! című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) Nem adom... című alkotáshoz

aLéb bejegyzést írt a(z) Felhős című alkotáshoz

zuzmara bejegyzést írt a(z) Köszönöm... Neked... című alkotáshoz

zuzmara bejegyzést írt a(z) Felhős című alkotáshoz

zuzmara bejegyzést írt a(z) Apeva 1-4. című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Legyen hó! című alkotáshoz

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Út a Paradicsomba 2/2 című alkotáshoz

Ylen Morisot alkotást töltött fel Égi éj címmel a várólistára

Ylen Morisot bejegyzést írt a(z) Az én nagyim című alkotáshoz

Susanne bejegyzést írt a(z) Örök szerelem című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Sokkoló / haikucsokor / címmel a várólistára

hundido bejegyzést írt a(z) Legyen hó! című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) Tavaszt mesélj című alkotáshoz

sankaszka bejegyzést írt a(z) Tavaszt mesélj című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)