HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 2

Online vendég: 19

Tagok összesen: 1857

Írás összesen: 47939

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Kankalin
2019-03-19 06:35:00

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: Gabriello BagnoFeltöltés dátuma: 2006-11-29

Döbbenetes

Elmentem a kisfiammal bevásárolni a közeli hiperszuperbe. A vásárlás vége felé közeledve elérkeztünk a legveszélyesebb időszakhoz, a nézelődéshez (gondolom ismerős érzés, amikor az ember meglát valamit, amire talán nincs is szüksége, de azért bedobja a bevásárlókocsiba).
Nos, miután végignéztük a játékkínálatot, megvitattuk, hogy mennyivel vettünk olcsóbban Legót a sógoroknál átsétáltunk a televíziókhoz. A fiam egyszer csak megállt egy PS 2. mézesmadzagnál. Ez az, amivel a gyerekek játszhatnak szabadon, majd az akaratosabbika meg is veteti az otthoni kivitelt.
Egy darabig nem is nagyon figyeltem, hogy a gyerek mit forogat, nyomkod. Kisvártatva valami baj lehetett, mert nem mozgott a figura. Jó apa (legalábbis azt hiszem) lévén bekapcsolódtam a játékba. Néhány perc elteltével döbbenten meredtem a képernyőre.
A pálmafás sugárúton futkosó figura betévedt egy mellékutcába, ahol olyan aprócska bőrszerkóba bújtatott egyen utcalányok kellették magukat. És ez még nem minden, ezek az egyenribancok (az igaz, hogy angolul) simán leszólították a rohanó fickót.
Gyermekjáték, nem rossz! Ám ezzel még nincs vége az élményemnek. A figura verekszik is, de nem is akár hogy! Üt, rúg, és még biztos csinál valamit, de azt már nem próbáltam ki, mert a második rugást követően elkezdett a "sértettből" folyni a vér. Döbbentem meredtem a képernyőre, majd a fiam tekintetét kerestem, aki már nem is a képernyőre figyelt, hanem a terminál melletti ünnepi díszeket nézegette.
Tudom, egy újszülöttnek (ezt magamra értem) minden új, de azért már elnézést. Ki az a félőrült, aki ilyet egyáltalán megalkot gyermekjáték címén? Melyik az a szerv, aki egy ilyen játéknak engedélyt ad a forgalmazásra, és legvégül milyen szülő az, aki ilyen programot vásárol a gyermekének? Mert, hogy van aki megveszi az biztos, különben nem árulnák!
Mit tanul ebből a gyerek? Azt, amit láttunk élőben?
Az én fiam miért nem küszködik az ilyen stílusú játékokért? Miért épít inkább repülőteret vagy állatkertet? Miért érdekli jobban, hogy ha teheneket tenyészünk, a tejből mi mindent tudunk még csinálni? Miért bányászik vasat, rezet, miért épít inkább kohókat és gyárakat?
Az igaz, hogy az ilyen játékoknak köszönhetően tudja, hogy a barnamaci, vagy pl. a rénszarvas mit eszik, valamint mivel szeret foglalatoskodni, ha éppen nem eszik. Éves belépőnk van az állatkertbe, de a játék más. Ott gondoskodnia kell az állatokról, ha beteg orvost kell hívni, etetni kell stb. Nagyon érdekes, amikor élőben nézzük a kengurut, vagy a gorillát, magától fújja a fiam, hogy mit eszik, mivel játszik, milyen növények között érzi jól magát és milyen talaj a megfelelő az állatnak.
Ma felvetődött bennem a kérdés, hogy vajon mi szúrtunk el valamit és 2006 végén ez a trendi, vagy a világ fordult ki magából és mi egy maradi szülők vagyunk?
Ezek után, ha ilyen játékot kiraknak közszemlére, bele sem merek gondolni, milyenek lehetnek azok, melyek csendben megbújnak egy szép borító takarásában, és tudjátok, hogy fokozzam a borzalmat megemlíteném, hogy készülünk egy ünnepre. Az év legszebb, legmeghittebb ünnepére, a karácsonyra. A karácsonyra, mely a szeretet ünnepe.


Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2006-02-01
Összes értékelés:
47
Időpont: 2006-12-03 16:47:42

Tény, hogy van abban valami, amit írsz, de én, már csak ilyen vagyok. Nagyon nem akarom rágni a csontot, mert már a lényeget leírtam.
Az egyetlen amit hozzáteszek, hogy egy ilyen promociós játékbemutatón sehol nincs korhatár, a játék dobozát, pedig az adott helyen nem láttam.
Egyébként tényleg jó ez a kis ... vita(?). Kár, hogy ilyen kevesen érezzük fontosnak,hogy kinyilvánítsuk az álláspontunkat.
A bevezetőben leírt elismerésnek hangzó mondatodat köszönöm, de ez nekem természetes volt, hogy hosszabb reagálást kíván a reakciódra.
Örülök, hogy ütköztethetjük az álláspontunkat.
Szenior tag
Finta Kata
Regisztrált:
2006-04-12
Összes értékelés:
12289
Időpont: 2006-12-02 17:06:26

Gratulálok! Bár mindenki így gondolkodna, akkor felnőve nem kerülnének ki azok, akik utcákon tereken, mindenütt csak verekedni, rongálni akarnak, mivel ezt látták, ezt tanulták otthon, vagy ki tudja, még hol, na persze: a TV képernyőjén, meg az ún. "játékaikban". Csak ez lehet szórakozás, ez a nagy BULI, a verekedés, öldöklés, mások bosszantása. És persze, a TV képernyőjén is, a filmekből mit tanulhatnak? Egymás szétverését, lelövését, rúgást, durvaságot, gyilkosságot... Semmi más témát nem találnak már a filmesek sem.
Én is elgondolkodtam gyakran azon, hogyan ellenőrzik a kisgyermek-játékokat, a felnövekvő nemzedék szórkoztató eszközeit, s hogy engedhetik meg hasonló "játékok" forgalmazását?
Nagyon helyes ehhez hasonlókat szóvá tenni.
Alkotó
Regisztrált:
2006-02-01
Összes értékelés:
47
Időpont: 2006-12-01 20:07:27

A felháborodásomnak több oka is van. A jelenség, mellyel együtt kell élnünk... hát lehetne jelzőket alkotni, de szerintem mindenki fogalmazza ezt magában. A konkrét példával kapcsolatban pedig az a hihetetlen életszerűség botránkoztatott meg.
Mint leírtam, az első sokkot akkor kaptam, amikor (nevezzük nevén, és előre is bocsánat) kurvák mászkálnak egy elsősorban gyermekek számára készült játékban.
Én aztán tényleg nem vagyok prűd, meg beszűkült gondolkozású fickó, de felteszem a kérdést. Nem érnek még rá a gyerekeink találkozni ezzel a jelenséggel? Szerintem egy tizenéves srác, ne kerüljön a képernyőn ilyen szituációba. ...és hogy nem kerül ilyen szituációba? A szülői felelősség elvén a tisztelt papa és mama nem vesz neki ilyen játékot.
Igen ám, de ennem a kissrácnak vannak barátai, akiknek a szülei lehet, hogy nem vigyáznak olyan következetesen a cseperedő lelki kiteljesedésre. Nos összejönnek, számítógép, vagy PS 2 bekapcs és máris jön a (otthoni) tiltott gyümölcs, amiben szembetalálja magát a kiskölyök valamivel, amiről nem is tudja, hogy mi az. A jobbik eset, hogy a társaságban senki sem tájékozott, de ha már van egy bátyó, akkor azt hiszem előbb-utóbb fény derül a sétálós, bőrszerkós nénik foglalkozására.
Hangsúlyozom, nem ez a baj, hogy tudja a gyerek, hogy mi a köznapi neve a mellékszereplőnek, hanem az, hogy egy fejlődő lélek ilyenkor több ezer kérdést feltesz magának. Van amit kibeszél magából, de biztos, hogy lesz amit nem. Mi ragad meg ebből, és a játékipar fejlődésével párhuzamosan mi az ami rárakódik még pluszban? Egy ilyen játékélmény lehet-e hatással arra, hogy ez a most tizenéves (vagy fiatalabb) gyermek a későbbiekben bizony kipróbálja a fizetős szerelmet? Készült ilyen felmérés? Én az ilyen hatásoktól félek, és féltem a mai fiatalokat.
Az erőszak, mint játékelem bizonyos határokig megeshet, hogy inkább izgalmat, mint erőszakra való hajlamot generál, csak a megjelenítés, a mód, az életszerűség döbbentett le.
Az, hogy a rúgások számával egyenes arányban több és több vér jelenik, meg az aszfalton. Ez nekem lehet bárhogy magyarázni, ez nekem sok. Ez az én normáimtól teljességgel távol áll... de ha még raknák ki promócióba, akkor azt mondom... de KIRAKJÁK!!! Tehát, bárki bármikor virtuálisan ölhet, aki feléri a kezelőszerkezetet. Nem értem, hogyha mindenáron promotálni akarják a PS játékokat, akkor miért nem valami más típusú játékot töltenek fel a gépre? Annyi jó játékuk van!
A képernyő sarkán minden műsor alatt ott díszeleg a legalább 12-es karika. És akkor itt mi van? Ezt lehet, ez nem káros? Akkor minek spilázza az ORTT magát halálra, meg a civilek miért hadakoznak évszámra, ha egy közterületen bár ki, mondjuk 4-5 éves kortól szembetalálhatja magát egy ilyen dologgal. Én ezt teljesen komolyan mondom, nem értem.
A médiáról el lehet mondani ugyanezt, hiszen manapság az a film, amiben legalább 5-6 liter vér nem folyik el, az megbukik a nézettségi adatok kielemzésekor.
A szülői felelősség és a gyermek fogékonysága nagyon kétélű dolog. Hiszen hiába nevelem én pici kora óta a jóra a gyereket, ha pl. iskolatársi viselkedés egy eleme annyira megragad a gyerekben, hogy előbb vagy utóbb kipróbál valami hülyeséget és nagy valószínűséggel csak kaland, vagy bizonyítási vágyból. De lehet, hogy egyszerűen csak beleun a gyerek, hogy nem veszik bele a balhéba, és inkább sodródik az eseményekkel.
Nagyon nehéz ez. Én nem szívesen hasonlítanám össze a mostani gyermekek mindennapjait, normáit a miénkkel. Ez már egy egészen más világ, és a gyerekek szempontjából nem biztos, hogy jobb. Manapság a tárgyak, mint szimbólumok hatalmas szereppel bírnak. Ma egy magára valamit is adó harmadikos gyereknek már mobiltelefonnal kell suliba járni, és hozzáteszem ne is akár milyennel. Persze, hogy ellopják.
És kérem itt kanyarodtunk vissza a szülő felelőségéhez.
Összegzésül végül leírhatom, hogy természetesen az ilyen jellegű játékok terjesztésével, cenzúrázásával foglalkozni veszett fejsze nyele. Az írásom fél órával az élmény után született, tehát, még igen frissek voltak a benyomásaim. Azonban pár nap csillapodás után is úgy vélem, mint azt már korábban is leírtam, ilyen jellegű játékok önreklám célú, a nagy nyilvánosság előtti bemutatását rendkívül károsnak tartom.
Ezeket a gondolatokat fontosnak tartottam, leírni, mert lehet érthetőbb lesz a felháborodásom oka annak is, aki más szempontok alapján értékeli a művem tartalmát, mint az, aki azonosul vele. Mindenképpen le szeretném szögezni, hogy fontosnak érzem a velem egyet nem értők gondolatait is, hiszen mi emberek ettől vagyunk másak, hogy dolgokat tudunk merőben máshogy látni, úgy, hogy alapjaiban, értékeinkben javarészt hasonlítunk egymásra.

Gabriello Bagno

Alkotó
Regisztrált:
2006-02-01
Összes értékelés:
47
Időpont: 2006-11-30 09:11:46

Köszönöm az észrevételeket, de, ah belenyugszunk, hogy van ilyen játék, akkor legalább ne ez legyen egy promoció.
Egyébként ez mit sem változat azon hogy fel vagyok háborodva!
Alkotó
fefo
Regisztrált:
2006-11-28
Összes értékelés:
313
Időpont: 2006-11-29 22:56:04

Valóban a legteljesebb mértékben felháborodtam én is. A két legkisebb unokámért gyakran megyek az óvodába, ahol néha tapasztalom is a "hatást"különösen a fiúgyermekek inzultálják a lányokat, némi karate ütésekkel, rúgásokkal, sajnos a legeslegkisebb lány az óvodában már viszoonozta is - valódi magassarkú cipüvel - miért csinálnak ilyent, vagy honnan szereztek 22-es méretben -rejtély . A mieinknek eddig még a legcsúnyább mondása a "pisi, kaki" ezen szörnyen tudnak kuncogni. De ők lányok, 4 és 6 évesek!
Nagyon tetszett az írásod. Ezeket ki kellene vinni a nagyobb nyilvánosság elé is ! Mert lélekrontás !

szeretettel: fefo

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

sankaszka bejegyzést írt a(z) Szégyenlős szerelem (Balassi strófák) című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) A jel című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Egy régi történet 16. című alkotáshoz

túlparti bejegyzést írt a(z) Virtuális valóság VI. rész című alkotáshoz

túlparti alkotást töltött fel Virtuális valóság VII. rész címmel a várólistára

Pomázi Dóra bejegyzést írt a(z) Szeretni... című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Miért írok megtörtént eseményeket? című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Miért írok megtörtént eseményeket? című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Mamám sírjánál című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Gyermekkorom I. című alkotáshoz

Finta Kata bejegyzést írt a(z) Élet virága című alkotáshoz

oroszlán alkotást töltött fel Gyermekkorom I. címmel

oroszlán bejegyzést írt a(z) Március című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Mamám sírjánál című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Virtuális valóság VI. rész című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)