HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 15

Tagok összesen: 1844

Írás összesen: 46407

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Haász Irén
2018-05-23 16:40:01

Szülinaposok
Reklám

Cikkek / egyéb
Szerző: PecásFeltöltés dátuma: 2012-06-09

Ki ismeri Egyszerű Jánost? - novella

Itt áll előttünk egy átlag magyar. Nevezzük mondjuk Egyszerű Jánosnak. Jó, zengzetes magyar név. Nincs benne semmi ,,álmagyaros", mint magában Egyszerű Jánosunkban sem. Élete a XXI. század fordulóján zajlik, nagyon is zajlik. Egyike azoknak az átlag magyar férfiaknak, akiknek a várható statisztikai átlagéletkora 65 év. Átlagos lakótelepi lakásban lakik. A XX. század közepén született. Éppen hogy csak a háború, a XX. század második világégése véget ért, szinte az utolsókat dördültek az ágyúk, amikor hangos sírással tudatta a világgal, hogy Ő, az akkor legifjabb Egyszerű János megszületett. Nem cikkeztek róla nagy lapok, nem emlékezett meg jöttéről a rádió, a tv, a napi sajtó. Már csak azért sem, mert tv akkoriban még egyáltalán nem létezett Magyarországon, a Magyar Rádió éppen csak ocsúdott a háborús bénultságából és az utcán harsány árusok a sebtében kinyomtatott ,,Szabadság"-ot a kétoldalas újságot, meg a szintén csak kétoldalas ,,Szabad Nép"-et, az éledező sajtó e két reprezentánsát árulták a rommá lőtt országban a szóra (is) éhező, ételre vágyó, fázó, meggyötört embereknek. Egyszerű Jánosunk cseperedett. Túlélte az első koalíciós korszakot, bár Ő még erről mit sem tudott. El volt túlzottan foglalva a gyermekkora megélésével. Játszott, csavargott éppen úgy, mint akkoriban (is) sok gyerek. Közöttük nem volt soha sem koalíciós pártvita. Legfeljebb azon vitatkoztak, hogy kinek volt szebb, nagyobb golyója, később meg azon, hogy melyik lánynak van szebb popsija, nagyobb melle, szélesebb csípője. Az Icának, vagy a Macának. De akkor már az általános iskolát ,,gyötörte" tudásszomjával Jánosunk, vagy inkább az iskola ,,gyötörte" Őt? Ilyen messzi időtávlatból már ezt lehetetlen megfejteni. Majd jöttek a gimnáziumi évek és az ipari tanulás időszaka és Egyszerű Jánosunk ,,beállt" a termelésbe. Termelt, dolgozott eleinte egy, majd később két-három állásban, hiszen meg kellett élnie, meg aztán dolgozni és utazni is szeretett. Munkája mellett idegenvezetőként is csavargott a világban, amelyet a következő ,,változatos" útvonal jelentett neki: Budapest - Szovjetunió, aztán Budapest - Szovjetunió és újólag Budapest - Szovjetunió. Magánúton persze messzebbre is eljutott. Bejárta az akkori szocialista országokat, plusz Bécset és az olasz Velencét is láthatta. Mindkét Velencét. A magyarhoz ugyanis csak pénz kellett a vonatra, útlevél nem. Aztán jött az első házasság, az első gyermek, amely mindmáig az egyetlen és úgy néz ki, hogy az is marad, majd az első infarktus, az első és szerencsére mindmáig egyetlen házépítkezés, amelyet Jánosunk befejezvén megfogadta az egyetlen élő Isten előtt, hogy több nem fog követni (ezt a fogadalmát aztán tartotta is!), majd Ő lett a házassági ,,kiküldött". Ugye nem tudják, hogy mi is az? Megmondom. Amikor felépült a ház, akkor Őt dobták ki a házasságból először és egyetlenként, mert rá már itt nem volt szükség! Eldobták, mint egy elszívott cigarettacsikket! Közben termelt rendületlenül. Szakadatlanul ,,építette a szocialista társadalmat", és nemcsak azért, mert ezt a törvény kötelezővé tette. Akkor még büntették a munkanélküliséget, most pedig azzal riogatják a még dolgozót! Dolgozott mégpedig azért is, mert a lelkiismerete és az önbecsülése is arra ösztökélte. Közben a sok egyszerűjános (volt vagy 10 millió belőlük) építette, fejlesztette szép hazánkat és az is alakította Őket ingyen okítva, gyógyítva, pihentetve, lakást, életteret és életcélt biztosítva nekik és a jövendő egyszerűjánosoknak! Közben a gyermeke egyetemre ment. Ő nem tudott, vagy talán nem is akart, ez most abszolúte mindegy. Élvezte egy darabig a tandíjmentességet,, majd jött a rendszerváltás és bemagyarázták Neki, hogy kell a tandíj az egyetemnek, megmagyarázták Neki, hogy az ingyenes állami egészségügy nem egészen ingyenes, csak egy alapellátás szintjéig. Közben elérte a második infarktus, közben az utcára tették az állásából, segélyből tengődésre kényszerítették és arra az adózás kényszeréből kifolyólag, hogy a megélhetés miatt ,,feketén" dolgozzon. Sok még aktív dolgozó is erre kényszerül legálisan, mert nem jelentik be a hatóságoknál, de ez és itt most szintén abszolúte mindegy. S amikor ismét megbetegedett, mert elérte az Isten tudja hányadik infarktus és itt hagyta az e világban szintén ezt az életpályát befutó és végigszenvedő özvegyen maradt Egyszerű Jánosné, született Átlag Évát (aki viszont Egyszerű Jánosnak a fián kívüli igazi értéke és az élettel és az életért való harcában a házastársaként a harcostársa is volt), valamint az élettel most küszködő ,,pofozkodó, verekedő" ifjú, (most már valójában nem ifjú) Egyszerű Jánost, az állástalan, üres zsebű tanárembert, akit a kényszer óraadásra, mint időleges megoldásra és mint véglegesnek látszó tevékenységre kényszerített, amellyel megpróbálja eltartani a most világra született legifjabb Egyszerű Jánost, mert hála a jó Istennek, egyszerűk ,,termelődnek", születnek! S amikor az idősebb Egyszerű János sírhantja felett a koszorúk már kezdenek hervadozni és láthatóvá válik a fejfán a név és már a gyászolók is visszamentek a mindennapi életbe, arra járva ,,jogosan" kérdezheti meg minden arra járó kibetűzve az elhunyt nevét:

- Ki is volt az az Egyszerű János?

Csak azt felelném, egyike a tízmillió magyarnak, aki élt, szenvedett, küzdött, dolgozott, építette ezt az országot, ezt az egyre nehezebb megélhetést adó földdarabot, majd észrevétlen ,,ment el" Tőlünk. Élt, szenvedett, örült, volt, meghalt. Mint egy átlagember, semmi több. Élt 65 évet. Pont úgy, mint egy átlag magyar férfi. Tényleg semmi több?

Budapest, 1996. április 26.

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Még nem érkezett hozzászólás ehhez az alkotáshoz!

Legutóbb történt

Bálint István alkotást töltött fel Mindegy címmel a várólistára

Bálint István bejegyzést írt a(z) Május című alkotáshoz

Saskó Éva alkotást töltött fel Tűzmanó címmel a várólistára

festnzenir bejegyzést írt a(z) Május című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit alkotást töltött fel Vándorélet címmel a várólistára

Pecás alkotást töltött fel Esik - epigramma címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) Mi kommunista ifjak...HK I/1. című alkotáshoz

Tóni bejegyzést írt a(z) A hibáid lásd be, vagy kérdezz című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Május című alkotáshoz

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel Nem is oly rég címmel a várólistára

Szalki Bernáth Attila bejegyzést írt a(z) A hibáid lásd be, vagy kérdezz című alkotáshoz

Hayal alkotást töltött fel Hazudhatnám… címmel a várólistára

Bödön alkotást töltött fel Mi kommunista ifjak...HK I/1. címmel a várólistára

Bödön bejegyzést írt a(z) 35b. SZONETTKOSZORÚ - Szép az élet című alkotáshoz

Bödön bejegyzést írt a(z) Szállj, szállj katicabogár című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2018 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)