HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 28

Tagok összesen: 1863

Írás összesen: 48275

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

black eagle
2019-05-15 22:31:41

Szülinaposok
Reklám

Versek / egyéb
Szerző: SuhanóFeltöltés dátuma: 2006-11-30

A rózsák kastélya

I.
A falu fölött a hegyen,
Egy kastély áll a napsütésben.
Áll és várja mosolyogva
Hogy valaki megtalálja.
Közben cserepei lehullanak,
Rózsái egyre csak nyílanak,
Az elvadult kertben, az omló falakon...
Szirmaikat minden nyáron megszámolom.

II.
Mert én megtaláltam, rábukkantam
És tündérvárrá változtattam
Gyermeki képzeletemmel
Mely oly sok mindent fed el:
Színessé varázsoltam a falakat,
Éppé a szilánkká tört ablakokat.
De a rózsák maradtak ugyanolyanok,
Vadult szépségükben zabolátlanok.

III.
Amíg kislány voltam, fel-felszöktem oda
Azt a helyet édesanyám mutatta:
Bújjak el, ha bántani akarna bárki!
De sosem szabadott volna ott éjszakázni...
Egyszer mégis...mégis ott maradtam,
A rózsákat figyelve elbóbiskoltam
Nem is vettem észre, hogy az idő hogy szalad
Sötét volt, s hazatérni nem volt bennem akarat.

IV.
Ott maradtam...kislányként egyedül
Mikor a teliholdban valaki hegedül.
Fényes volt az éjszaka...Mégis féltem
A kísértő hangok elől bemenekültem
...A kastélyba
A romfaló kastélyba
A kísértetkastélyba...
Ó, bár ne tettem volna!

V.
Sötét zugokból rémek néztek rám,
Futni kezdtem, nem követnek tán...
De mindenhol ott voltak!
Mindenhol rám találtak!
Ördögök arca vigyorgott felém,
Elrepült felettem egy bőrszárnyú rém,
Úgy féltem,úgy féltem,
Sóhajok keltek az éjben!

VI.
Nyikorgott a padló, hol nem jártam,
A lépcsők tetején fényeket láttam...
De nem volt ott senki, sehol
Csak egyvalaki szaladt szobáról-szobára:
Én voltam az, a rémület árvája,
Szívem a jeges csöndbe hasító,
Torkomban zajjal doboló...

VII.
Az árult el engem.
A menekülést kerestem.
De jó volna madárnak lenni,
És innen most elrepülni!
Összekucorodva ezt gondoltam egy ablakmélyedésben,
Remegve a holdezüstre festett rózsákat néztem
Mikor egy lépcsőn lejött ő, és felém lépkedett.
Kezét nyújtotta, szemével olyan szépen nézett!

VIII.
Ember volt, eleven, igazi ember!
Majd ő segít, majd ő rejt el
Mondta rám villantva kedves mosolyát
Magához vont, odakint vérvörössé váltak a rózsák...
A padló is vörös lett, és kezében a penge
És ott hagyott vörös ruhában, elment nevetve.
Csak a holdfény maradt...a rémek arcai a sötétben
Lehunytam a szemem, csak ne kelljen a holdat néznem...

IX.
Mert az is vörös lett, ahogy eljött a hajnal.
Vagy az valami más volt?
Olyan jó volna madárnak lenni...
Vagy az is vagyok már?
Akkor leléphetek az ablakpárkányról...


Csend. Tompa puffanás, aztán egyre terjedő vörösség...

Még nem szavaztak erre az alkotásra

Alkotó
Regisztrált:
2008-01-20
Összes értékelés:
492
Időpont: 2008-08-19 21:07:51

Jó kis mese, tetszik ez a kastély :) Tetszik, hogy olyan kis ártatlannak tűnik a rózsáival, aztán, mikor leszáll az éj... De azért jó, hogy fűztél hozzá egy kis magyarázatot. Én azt hittem, hogy a kislányt megölte a késes alak és aztán a szelleme lép ki az ablakon, és nem is tudja, hogy meghalt. De így már minden világos.

Üdv.: Phoenix
Alkotó
Árnika
Regisztrált:
2007-11-06
Összes értékelés:
36
Időpont: 2007-11-10 09:56:14

Nagyon tetszett a vers hangulata, imádom az ehhez hasonló fantasy-misztikus műveket. Szerintem a késes ember megjelenése is találóan lett megírva, és voltak sorok amik kifejezetten jók voltak. pl.: De a rózsák maradtak ugyanolyanok,
Vadult szépségükben zabolátlanok.
Szenior tag
Michelangelo
Regisztrált:
2006-05-13
Összes értékelés:
328
Időpont: 2006-12-14 14:40:07

Köszönöm a választ.
Alkotó
Regisztrált:
2006-11-27
Összes értékelés:
5
Időpont: 2006-12-13 20:54:36

Szia!
Nekem nagyon tetszett, csatlakozom Tituszhoz, a szóhasználatod éles és tiszta, bejött!
Alkotó
Titusz
Regisztrált:
2006-04-13
Összes értékelés:
400
Időpont: 2006-12-11 16:17:05

Nekem érthető volt a visszaemlékezés...

Köszönöm a verses mesédet/prózádat... megérintett. Szépek a képeid, erőteljes a szóhasználatod! Köszönöm.
Alkotó
Regisztrált:
2006-09-07
Összes értékelés:
152
Időpont: 2006-12-11 15:43:35

Sziasztok! Borzasztóan sajnálom, hogy eddig nem válaszoltam, de a gépem tele van vírussal, és nem nagyon merek ideülni mellé...De most megpróbálok egyszerre gyorsan és hosszan válaszolni!
tehát, ez az egész vers egy nagyon kedves barátom ötletére született meg, volt ugyanis egy ugyanilyen című, kábé 12 éves koromban írt költeményem, és azt újítottam föl az ő tanácsára. Az is ilyen kis lightosan kezdődő napsütéses idill volt, mint ez. Ez a barátom különben operarajongó, és ezért javasolta, hogy írjam meg olyanra az újított változatot, amit egyszer majd talán meg tud/fog zenésíteni (különben az orvosira jár, szóval nem tudom, hogy lesz belőle zeneszerző...:P).
Mondom, jól van, megírom ilyen Wagner féle őrüléses-sikítozósra.
Erre kitalálta még azt is, hogy kezdjem úgy, mintha egy kislány mesélné, ha jól megnézed, Michelangelo, az eleje eléggé olyan is. És a lényeg az, hogy a majdani operában majd ki fog derülni, hogy a kislány nem is kislány, hanem egy felnőtt nő, aki kicsit bolond, és most visszaemlékszik a gyerekkorára. És akkor jön a késes ember. Aki meglepi a kislányt a kísértetkastélyban, és megvágja. Na de! Ebbe a lány nem hal bele, "csak" megőrül. És amikor az utolsó versszakban lelép az ablakpárkányról, azt már mint felnőtt nő teszi, aki nem akar tovább emlékezni erre a borzalmas epizódra az életében, meg egy kicsit bolond is...
Hmm, nem tudom, most ez így jobban érthető-e, de ennyire tudtam megmagyarázni. És rohanok, különben a vírusok megeszik a gépemet! ;P
Örülök, hogy tetszett nektek!
Szenior tag
Michelangelo
Regisztrált:
2006-05-13
Összes értékelés:
328
Időpont: 2006-12-10 19:38:49

Még mindig!!!!:D:D:P
Szenior tag
Michelangelo
Regisztrált:
2006-05-13
Összes értékelés:
328
Időpont: 2006-12-04 19:08:26

Még mindig várom a váalszod!:D
Szenior tag
Michelangelo
Regisztrált:
2006-05-13
Összes értékelés:
328
Időpont: 2006-12-03 14:08:13

Ugyanezt a kérdést amit az elöttem szóló én is felteszem és várom a válaszod. Jó kis kedvcsinálót írtál az ajánlom magamat részbe onnan találtam ide. A vers jól sikerült vannak benne nagyon szép fordulatok főleg ez fogott meg. De néhány versszakban a kényszerrímet éreztem:lehet hogy nincs igazam.Grtaula!
Szerkesztő
Zöld Zsázsa
Regisztrált:
2006-05-31
Összes értékelés:
493
Időpont: 2006-11-30 21:26:26

Hátborzongató, ahogy a napsütötte vidám rózsás vadregényes táj kísértetkastéllyá változik, ahogy felkel a Hold... azt a részt nagyon jól át tudtam érezni, átadtad szépen. A vége számomra kissé zavaros, amolyan többféleképpértelmezhető, elgondolkodtató, de ez nem hátrány, csak kicsit nehezít, hogy sejtelmessé akartad tenni. A legvége persze teljesen világos, egyértelmű utalás a leléphetek az alakpárkányról meg a tompa puffanás, de az a vörös pengés ember...vér, persze, de ha megölte, akkor hogy ugrott le aztán az ablakból, vagy most akkor hogy is van ez...? Lehet, hogy csak én nem értem.
A többi része viszont nagyon nagyon nagyon jó!
Üdv
Zsázsa

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Legutóbb történt

szilkati bejegyzést írt a(z) Édes otthon című alkotáshoz

sankaszka bejegyzést írt a(z) Édes otthon című alkotáshoz

szilkati alkotást töltött fel A nyárfa címmel a várólistára

Jártó Róza bejegyzést írt a(z) Testvérek című alkotáshoz

Jártó Róza bejegyzést írt a(z) Anyáknapi merengés című alkotáshoz

Jártó Róza bejegyzést írt a(z) Szép mert szeretem... című alkotáshoz

szilkati bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál bejegyzést írt a(z) Elmulasztott boldogság című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) A semmit hiába űzöd című alkotáshoz

Kankalin bejegyzést írt a(z) A semmit hiába űzöd című alkotáshoz

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

Vári Zoltán Pál alkotást töltött fel A semmit hiába űzöd címmel a várólistára

inyezsevokidli bejegyzést írt a(z) Mi szabdalja? című alkotáshoz

hundido bejegyzést írt a(z) A varázshangszer című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2019 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)