HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 0

Online vendég: 11

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45580

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Cselényi P.
2017-12-15 09:26:03

Reklám

Cikkek / jegyzet
Szerző: IstefanFeltöltés dátuma: 2012-07-02

Ráncok és a harakiri

Így jár valaki, ha nem hal meg idejében!-hajtogatta a magatehetetlen nénike, akinek se hozzátartozója, se rokona aki gondozgatná és annyi nyugdíja se, hogy bevennék egy öregotthonba, így aztán könyörületből segít rajta, hol egyik, hol másik ismerőse.

Erről mi más juthat eszébe az embernek, mint az, hogy senkinek sincs a homlokára írva semmi. No, nem éppen semmi, mert a ráncok ott vannak! Gyorsan be is néztem a tükörbe, hogy megbizonyosodjak róla, oszt nehogy valótlanságot írjak, hisz rögtön megszólnak érte. Volt ott bizony elég, lehet még egyel több is!

Azt viszont senki elolvasni nem tudja, hogy mit írnak! No, nem épp senki, mert van Valaki, aki ért ehhez is, de nem foglalkozik ráncjóslással, hisz fontosabb teendői vannak. Így, aztán rábízta, hogy mindenki saját maga döntse el, miként olvas ráncaiból. Csakhogy ez nagyon nehéz dolog ám! Mert minél több ránc gyűl, annál jobban bonyolódik a helyzet. Senki nem akarja az újonnan megjelent ráncocskát úgy olvasni mintha az utolsó lenne, ezért aztán inkább várja a következőt, remélve, hogy abból többet kisilabizál. Szerintem, sosem fogunk tudni olvasni a ráncokból, rögtön el is árulom, hogy miért nem, mert nem vagyok titkolózós típus.

Veszem a néni példáját(amelyikhez hasonló bizonyára rengeteg van), aki ha tudta volna hova jut, bizonyára más megoldást választ.
Én (úgy gondolom most) mást választottam volna, mert meg nem engedném egy orvosnak, hogy kiszedje a belemet, ( kerülöm is őket úgy, mint földigiliszta a bazaltsziklát) aztán ott feküdjek hosszú évekig magatehetetlenül, inkább magam szedném ki, addig amíg tudom! Ettől bizonyára elfeküdnék gyorsan és magatehetetlenül, de kevés ideig kellene gondozzanak az biztos !

Ez lenne híres harakiri, ami mondjuk öngyilkosság, de mégsem az, hiszen valamilyen becsületbeli kérdés következménye, vagy követelménye. Bizonyára nem a legkellemesebb dolog, de végrehajtója ezzel visszaszerzi becsületét és kellő tiszteletben részesülhet, ez a japánoknál.

Ha viszont én tennék ilyet a keresztény világban, akkor becsület ide, becsület oda, öngyilkosságnak minősítenék és engem főbenjáró bűnért egy pap se prédikálna el. Mondjuk, nem is ez a legnagyobb gondom, hanem az időpont kiválasztása, mert hiába ráncolom a homlokom, én sem tudok többet kiolvasni belőle mint más.

A japánnak természetesen könnyű a dolga, neki nincsenek ilyen gondjai, ha egyszer rászánta magát, akkor nem érdekli már, hogy mi lenne, ha így, vagy úgy, mert nem azért teszi, hogy aztán ne kelljen évekig az ágyban sínylődjön, így nem kell neki időzítés.

Nálam viszont az időpont lenne a legfontosabb, hogy elkapjam azt a pillanatot, amikor elejét vethetném annak, amit nem szeretnék, ha bekövetkezne, mert ha bekövetkezik, akkor már nem tudom elejét venni.
Egyszerű is lenne a dolog, ha ne lenne ott a REMÉNY! Az a valami, ami utoljára hal meg, ami megakadályozza, hogy megtanuljunk olvasni a ráncokból és ami miatt nem tud az ember idejében meghalni!!!

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1612
Időpont: 2012-07-09 22:55:49

Köszönöm a látogatást kedves Ida, no meg a megértést! Gondolom, aki találkozott hasonló esettel, bizonyára elgondolkodott, hogy miként is lenne jobb. Szeretettel: István
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5174
Időpont: 2012-07-09 09:05:28

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves István!
Érdekesen közelítetted meg a témát, sajátos humoroddal. Szerintem is mindannyiunknak eggyel több van, mint ami elég. Viszont az a fránya REMÉNY, ami utoljára hal meg... úgyhogy reménykedjünk benne, hogy mi mégis előbb.
Egy unokanővérem jutott eszembe, aki 25 éven át ápolta magatehetetlen édesanyját. Közben ő is megöregedett, volt neki egy agyvérzése, egyik szemére megvakult, a másikra gyengén lát, de töretlen akarattal, kitartóan és nagyon emberien ellátta idős édesanyját, aki végül 90 éves korában távozott. Akkorra ő is megöregedett, beteges lett, időközben férjhez ment a lánya, felnőtt a két unokája, akikre alig-alig volt ideje... Nem folytatom, csak úgy elgondolkodom. Vajon ilyenkor kit büntet a mindenható, anyát, vagy lányát? Vajon melyiküknek kellett ennyit bűnhődnie. Ezek nagyon érdekes kérdések, de nincs válasz. Tetszett az írásod. Valóban elgondolkodtató.
Szeretettel, Ida
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1612
Időpont: 2012-07-04 21:16:34

Szerintem, sokak fejében megfordultak már ilyesfajta gondolatok. Volt aki leírta, volt aki nem. Nem kell Shakespeare-ig visszamenni ezért. Pl. Petőfit is bántott egy gondolat, csak nem sokat filozofálgatott róla. Üdv. István
Alkotó
Bödön
Regisztrált:
2007-01-05
Összes értékelés:
7610
Időpont: 2012-07-03 13:37:33

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Te, ez a gondolat nagyon jó, egy Shakespeare nevezetű úriember is felvetett már ilyesmit, csak kicsit máshogy fogalmazta meg. Az utsó mondat klasszikus, Csak ez a zanzásított előadásmód! Csak ezt tudnám feledni!

Legutóbb történt

mandolinos alkotást töltött fel Wilhelm Busch: A szemérmetlen címmel a várólistára

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Mindhiába című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Az utolsó nap című alkotáshoz

Kőműves Ida bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

ElizabethSuzanne bejegyzést írt a(z) Boldog karácsonyt! című alkotáshoz

Zsenál bejegyzést írt a(z) Kallódók című alkotáshoz

Ötvös Németh Edit bejegyzést írt a(z) A Nap nyugta című alkotáshoz

Regős alkotást töltött fel Küszöb címmel a várólistára

oroszlán bejegyzést írt a(z) Boldog karácsonyt! című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) A Nap nyugta című alkotáshoz

oroszlán bejegyzést írt a(z) Félelem-TESZT (részlet) című alkotáshoz

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)