Mi a szeretet?

Egyszer ezt kérdezte tőlem valaki. Meglepődtem a kérdésen, hiszen ez a legegyszerűbb dolog a világon, - gondoltam.
A szeretet egy szép érzés, valami vagy valaki iránt, ami a szerelemnél is több, mert tovább tart. A szerelem lobog, aztán alábbhagy, van úgy, hogy ki is alszik, de a szeretet örökre megmarad. Ma már tudom, hogy a szeretet maga az élet nélküle nincs semmi. A szeretet a teremtéssel együtt született a világba. Minden létezőbe. A fűszálba, a virágba, a fa reszkető levelébe, a tó tiszta vízébe, a kutya hűséges szemébe, az ember szívébe. A szeretet mindenkié, osztozni kell rajta.
Mikor szeretetet adok akkor nem a sajátomból, adok, abból adok amit kaptam. Mégis azt gondolom jó abban a tudatban élni, hogy szeretetet adok. Hálával tölt el, hogy vannak körülöttem sokan, kiket szerethetek.
Elgondolkodom néha azon is, ha segítséget nyújtok nekem jár - e a köszönet?
Úgy gondolom, nekem kell köszönetet mondani azért, hogy segíthetek. Köszönetet mondani a Teremtőnek,a sorsnak, hogy mindent megadott ahhoz, hogy tudjak segíteni. Testi, lelki erőt, anyagi javakat és az embert is kit utamra vezényelt.
Jó szeretni. Ha azt kérdeznéd tőlem, téged miért is szeretlek, azt kellene mondanom, hogy nem tudom. Csak úgy, csak úgy szeretlek ok nélkül. Már tudom, hogy ez a legtisztább szeretet. Ez a szív szava, ilyenkor az ész félreáll. Jó ilyen "esztelenül" szeretni.
Legtöbbször elvárásaink vannak azzal szemben, akit szeretünk, akinek segítünk. Valamit - valamiért. Méricskélünk, pedig tudjuk, hogy minden jót,amit adunk százszorosan kapunk vissza. Igaz, a rosszat is, mert ez a törvény. Ezt nem lenne szabad elfelejteni soha. Ezért éljünk szeretetben mindennel, magunkkal és másokkal is. Nem nehéz, hiszen a szeretet bennünk van velünk született, a lelkünkben lakik, az a lakhelye. Olyan, mint egy kis lámpás, vigyázni kell rá hogy soha ki ne aludjon. Igyekszem táplálni ezt a szeretetlángot. Ha egyszer kiválok ebből a létezésből, ne maradjon utánam más csak a szeretet. Annyi szeretetet szeretnék itt hagyni amennyit születésemkor, magammal hoztam, ha lehet egy picivel többet is. Jól lehet manapság nem divat ilyen dolgokról elmélkedni, beszélgetni.Én mégis megtettem.
Ezek a gondolatok jutottak eszembe a kérdés kapcsán. Utólag is köszönöm a kérdést, jó volt a szeretetről elmélkedni. Ha sikerült Téged is gondolkodásra késztetni ebben a témában, az örömmel tölt el. Kívánok jó utat, a szeretet útján. Csak a fényt kövesd, nem tudsz eltévedni.
Ha nem bánod, én is veled tartok.