HONLAPUNK

Tagjaink Rólunk Szabályzat Kereső Statisztika Fórum Aktívak Gy.I.K.

ALKOTÁSOK

Cikkek Prózai művek Versek Receptek Ajánlják magukat Alkotók könyvei Hangos verstár Láncvers Verspárbaj

EGYÉB

Linkajánló Digikönyv Versküldő Közös regény Főoldal
Napvilág Íróklub

Statisztika

Online tag: 1

Online vendég: 17

Tagok összesen: 1828

Írás összesen: 45574

RegisztrációregisztrációElfelejtett jelszóelfelejtett jelszó
Véletlen
Fórum

Utolsó hozzászóló:

Cselényi P.
2017-12-15 09:26:03

Szülinaposok
Reklám

Prózai művek / egyéb
Szerző: Kőműves IdaFeltöltés dátuma: 2012-07-05

Utálom a halat

Aznap halat sütöttem vacsorára, hozzá krumplipüré és zöldsaláta volt.
Akkor még kicsik voltak a gyerekek. A nagyobbik ovis, a kisebb bölcsis. Azt tudni kell, hogy akkor még Jugoszláviában éltünk, Újvidéken. Hogy magyar óvodába járhassanak a gyerekek, 15 kilométert kellett buszoznunk oda is, vissza is. Rohantam munkába, munka után összeszedtem a gyerekeket, s buszoztunk haza. Éppen már holtfáradtan tálaltam a vacsorát, mire a férjem is megérkezett, tehát együtt vacsorázhattunk. Kisfiamnak szedtem a tányérjára először, a halból gondosan eltávolítottam a szálkát, hát hiszen kicsi még, nehogy a torkán akadjon. Azután a kislányomat vettem ölbe, s szépen falatonként eltávolítva a szálkákat etettem. Mikor jóllaktak, mind ment a dolgára, a gyerekek futkároztak, egyedül maradtam az asztalnál. No gondoltam, beérem néhány falattal. Bekaptam egy falat kenyeret, amíg szedtem a tányéromra a krumplipüréből, halból, le is nyeltem közben, s ó jaj, torkomon akadt a szálka. No, ez viccnek is rossz, hiszen csak egy falat kenyér volt, a halhoz még hozzá sem nyúltam. Viszont szúrta a torkom erősen. Nem tudtam nyelni. Gyorsan kerítettem egy tükröt, néztem, vizsgálgattam a torkom, s bizony ott volt az az átkozott szálka, onnan vigyorgott rám a mandulámból. Nem vagyok egy gyáva teremtés, na de, hogy jön az onnan ki? Megrémültem.
Szóltam a férjemnek, hogy szedje össze a gyerekeket, be a kocsiba, és vigyen gyorsan a kórházba, az ügyeletre. Értetlenkedett, hogy mi a baj, de nem tudtam magyarázkodni, mert egyre jobban szúrt, egyre kevésbé tudtam már megszólalni is.

Végre megérkeztünk, gyorsan rátaláltam a megfelelő ügyeletre. Bekopogtam, megkérdezték mi a baj, mondtam, de már szörnyen fájt, már úgy éreztem bedagadt a torkom, alig bírtam beszélni.
- Na lássuk! - mondta az orvos. Belenézett a torkomba.
- Megvan, csak jó nagyra tátsa el a száját, s pillanatok alatt megszabadul tőle - mondta udvariasan.
Csakhogy nekem tátott szájjal már öklendeznem kellett, főleg ha a torkomban matattak. Nyugtatgattak, a nővér fogta a fejem, az orvos nyugodt hangon beszélt hozzám: mindjárt megleszünk... még egy csepp türelmet... na, megvan, mondja és mutatja a nem is nagyon apró méretű szálkát.
Ült velem szemben az orvos, a szemembe nézett, s kérdezte:
- Asszonyom, ön először evett halat?
Én még mindig öklendeztem, már a gyomrom is felfordult, szólni sem igen tudtam, hogyan is mondhatnám meg neki, hogy most sem ettem halat... Csak egy halk köszönömöt mormoltam, s távoztam.

Ennek az alkotásnak a tetszésátlaga: 5

Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5169
Időpont: 2012-07-26 19:33:20

válasz Zagyvapart (2012-07-26 17:39:09) üzenetére

Köszönöm, kedves Zagyvapart, örülök, hogy megmosolyogtatott a történet.

Szeretettel
Ida
Alkotó
Zagyvapart
Regisztrált:
2007-09-11
Összes értékelés:
1534
Időpont: 2012-07-26 17:39:09

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Én pedig szeretem a halat, és szeretem az ilyen aranyos, végül is humoros történeteket, mint ez, jót mosolyogtam, tetszett.

Szeretettel: Zagyvapart.
Alkotó
Vesztergom Andrea
Regisztrált:
2010-06-27
Összes értékelés:
837
Időpont: 2012-07-08 10:26:22

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Kevi (2012-07-08 10:19:23) üzenetére
:DDDDD
:DDDDD
Alkotó
Kevi
Regisztrált:
2012-06-01
Összes értékelés:
587
Időpont: 2012-07-08 10:19:23

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Na én meg gyerekkoromban is csak úgy bírtam megenni bármit, ha anyám azt mondta rá, hogy hal. A rántott csirke is rántott hal volt, csak akkor ettem meg:)).
Az én utálomhalam, nem a halnak szólt:))
puszi:)
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5169
Időpont: 2012-07-06 22:05:10

válasz Vesztergom Andrea (2012-07-06 17:12:07) üzenetére

Aranyos vagy!:) Köszi szépen!

Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5169
Időpont: 2012-07-06 21:46:07

válasz T. Pandur Judit (2012-07-06 16:45:20) üzenetére

Kedves Judit!
Te most ugratsz engem, ugye? Még, hogy a kenyérbél leviszi, hát hiszen éppen ő tűzte be szépen, finoman, jó mélyen a mandulámba. :) Nem tudsz rábeszélni a D-vitaminos halszálkára, nem hagyom magam!:)
Örültem neked!

Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5169
Időpont: 2012-07-06 21:22:00

válasz Selanne (2012-07-06 15:39:50) üzenetére


Szia Marietta!
Hiába csábítasz, maradok a halrudaknál, kenyeret viszont nagyon ritkán eszem. Nincs esélye a szálkának, hogy fennakadjon.:)
Köszi, hogy olvastál.
Szeretettel
Ida
Alkotó
Vesztergom Andrea
Regisztrált:
2010-06-27
Összes értékelés:
837
Időpont: 2012-07-06 17:12:07

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
válasz Kőműves Ida (2012-07-06 13:22:07) üzenetére
Tudom, hiszen olvaslak Benneteket folyamatosan :)
Szenior tag
T. Pandur Judit
Regisztrált:
2008-10-21
Összes értékelés:
4498
Időpont: 2012-07-06 16:45:20

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Kedves Ida!

Úgy látom a kenyeret kell utálni, nem a halat, a szálkák tele vannak kalciummal, amellyel csontunk erősségét fokozhatjuk! :D
Nekem gyerekkoromban, ha a halszálka megakadt a torkomon, mindig azt mondták, egyek kenyérbelet, az majd leviszi. :D :D :D

Judit
Szenior tag
Regisztrált:
2009-01-04
Összes értékelés:
8287
Időpont: 2012-07-06 15:39:50

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *

Szia Ida!

Azért halat egyél inkább, kenyeret ne, ha abban nyeled le a szálkát.:-) Komolyra fordítva, kellemetlen dolog, az is hogy fennakad, az is, hogy turkálnak a szájban. Ha most azt írom, tegnap halat ettem, és millió kis szálkácskák voltak benne, no??? KENYERET NEM!!!

Szeretettel:Marietta
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5169
Időpont: 2012-07-06 13:22:07

válasz Vesztergom Andrea (2012-07-06 12:40:58) üzenetére

Évi verse váltotta ki belőlem ezt az írást, Ő viszont nem utálja a halat, tehát igazságtalanul bünteted.:)
Nekem azért van rá okom, lásd be!:)
Tudom, ők is Isten teremtményei, amíg élnek, nincs is velük semmi bajom, tündériek, viszont az asztalomon nem akarom látni őket, hát még a tányéromon...:)
Örültem neked Andi, régen láttalak. :)

Ida
Alkotó
Vesztergom Andrea
Regisztrált:
2010-06-27
Összes értékelés:
837
Időpont: 2012-07-06 12:40:58

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Hm...értem én a problémát, meg az írás is érdekes, itt nem is azzal van a baj.
Hanem, hogy szegény hal...
Évi verse alatt bővebben kifejtettem :)
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5169
Időpont: 2012-07-06 08:20:29

válasz Istefan (2012-07-05 23:42:08) üzenetére

Bírom a humorod István, meg kell mondjam, a szálkás kenyértől valóban elment a kedvem, halhúsnak meg ott van a mirelit halrudacska, halformájúval szóba nem állok. :)
Köszönöm, hogy itt jártál.
Szeretettel
Ida
Alkotó
Regisztrált:
2012-03-29
Összes értékelés:
5169
Időpont: 2012-07-06 08:14:37

válasz Kevi (2012-07-05 21:57:56) üzenetére

No, ugye? Az valóban nagyon kínos szitu volt. Úgy ért mint derült égből villámcsapás.:)
Biztos vagyok benne, hogy nem Te kívántad :) viszont azóta nekem a mirelit halrudacska jelenti a halat, mást nem akarok látni!:)
Köszi, hogy itt jártál.
Üdv. Ida
Alkotó
Istefan
Regisztrált:
2011-01-30
Összes értékelés:
1612
Időpont: 2012-07-05 23:42:08

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
Bizony megjárja néha az ember a szálkával, de ez nem kell elvegye a kedvét se a halhústól, se a szálkás kenyértől. Szeretettel: István
Alkotó
Kevi
Regisztrált:
2012-06-01
Összes értékelés:
587
Időpont: 2012-07-05 21:57:56

a felhasználó által leadott szavazat: * * * * *
:)
No, akkor most már érthető, hogy te miért utálod.
Én meg az írásod után ígérem, hogy soha senkinek nem kívánom torkára a szálkát:))
Üdv:
Évi

Legutóbb történt

Pecás alkotást töltött fel A karácsonyi vásárlások elé címmel a várólistára

F János bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

Cselényi P. alkotást töltött fel Imádság (helyett) címmel a várólistára

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) Reggeli kaland című alkotáshoz

Szalki Bernáth Attila alkotást töltött fel Wilhelm Busch:Querkopf címmel

ElizabethSuzanne alkotást töltött fel December köszöntő címmel a várólistára

Istefan bejegyzést írt a(z) Reggeli kaland című alkotáshoz

festnzenir bejegyzést írt a(z) Ázott kutya című alkotáshoz

festnzenir alkotást töltött fel haikuk címmel a várólistára

Istefan bejegyzést írt a(z) Otthon a család című alkotáshoz

Istefan bejegyzést írt a(z) Mert tiéd a hatalom és a dicsőség mindörökké című alkotáshoz

Istefan alkotást töltött fel Vitéz vagy szamuráj? Fogas kérdés volt, de nem tökéletlen! címmel a várólistára

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) Nem e világból való című alkotáshoz

Cselényi P. bejegyzést írt a(z) azt mondta című alkotáshoz

alberth alkotást töltött fel Aprófa-vers címmel a várólistára

Toplista

A Napvilág.Net hírei:

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjai

Csurgó Csaba: Kukoricza - János vitéz újragondolt kalandjaiTüzesen süt le a nyári nap sugára... egy plüssjuhászra? Rá bizony. Aki amellett, hogy egy véres, forradalmi hangulatú, sebes sodrású kémtörténetbe csöppen, talán képes lesz újrafogalmazni a gondolatainkat Petőfi klasszikusáról. Fiókba az előítéletekkel, és lássuk, hogy boldogul Kukoricza Jancsi egy egészen más kontextusban!

2014. 10. 20. - Irodalom

 

thegpscoordinates.net

Zenit Futárszolgálat

Minden jog a szerkesztőség és a szerzők részére fenntartva! © 2004 - 2017 (Honlapkészítés: Mirla Webstúdió)